Cégvilág

A munkáltató kárfelelőssége és a munkavédelem

Szerző: dr. Bérdi András
Dátum: 2013. szeptember 23.
Rovat:

A munkajoggal hivatásszerűen foglalkozó szakemberek körében is rengeteg félreértés, illetve félreértelmezés van, amikor balesettel, foglalkozási megbetegedéssel, egyéb egészségkárosodással kapcsolatban felmerül a munkáltató kárfelelőssége. A joggyakorlatban nagyon gyakran összemosódik a munkáltató kárfelelőssége olyan fogalmakkal, mint a munkabaleset és az üzemi baleset. Mit jelentenek egyáltalán a fenti fogalmak? Mi köze van ezeknek a fogalmaknak egymáshoz? Van-e egyáltalán egymáshoz közük? Az új munkajogi szabályok milyen változásokat hoztak a munkavállaló egészségkárosodásával kapcsolatos munkáltatói kárfelelősséget érintően?
 

Ahol nem dicsőség a munkautálat, és nem virtus a főnök szidalmazása

Szerző: Elek Lenke
Dátum: 2013. szeptember 23.
Rovat:

Mielőtt a stockholmi munkaügyi hivatalról szólnék, érdemes egy kicsit a hétköznapok szintjén bemutatni, egy nem is olyan messze, mintegy kétezernyi kilométerre található világot, ami azonban mégis fényévnyi távolságnak tűnik nekünk, magyaroknak, ha a helyi körülményekkel megismerkedünk. Egy olyan országról beszélünk ugyanis, ahol nem dicsőség „lógni”, és ahol a dolgozók megbecsülik a munkahelyüket. És ez ott (sem) csupán pénz kérdése.

A gyakornokok foglalkoztatásának változó szabályai

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2013. szeptember 20.
Rovat:

2012. szeptember 1-től hatályba léptek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályai. Ennek alapján a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során a felsőoktatási intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen, a hallgatók csak hallgatói munkaszerződéssel végezhetnek munkát. 

Elégedetlenek az életükkel a magyarok?

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2013. szeptember 19.
Rovat:

Enyhén negatív értéket vett fel az az új mutatószám, amellyel a GKI a magyar társadalom élet-elégedettségét igyekszik megragadni. Amint azt az InfoTandem infografikája is mutatja, a jövedelem önmagában kevés a boldogsághoz; ennél fontosabb, hogy okunk van-e optimistán tekinteni a jövőbe.

Kismamák munkában

Szerző: Molnárné dr. Balogh Márta
Dátum: 2013. szeptember 19.
Rovat:

A gyermekvállalás nagy öröm és nagy változás a családi életben, nem közömbös azonban, hogy ez a boldog időszak milyen anyagi támogatással párosul, a gyermekgondozás, nevelés időszakában kieső munkabér ­helyébe milyen ellátások léphetnek. Ez az írás végigtekint a kapcsolódó társadalombiztosí­tási szabályokon, és dióhéjban kitekint a gyermekekkel kapcsolatos családtámogatási rendelkezésekre. Ez a két ellátási terület együttesen biztosítja a gyermekvárás, gyermekgondozás, -nevelés anyagi hátterét. A cikk elsősorban a kismamák szemszögéből vizsgálja ezt a kérdést, de jogszabályaink, és kapcsolódóan a munkajogi szabályok is széles körben biztosítanak lehetőséget az apák számára is gyermekgondozási, gyermekápolási ellátásokra. Ha egy adott időszak nem kifejezetten az anya személyéhez kötődik, mint például a szülési szabadság, a szülők döntése alapján akár az anya, akár az apa végezheti a gyermek körüli teendőket, és a jogosultsági feltételek megléte esetén igénybe veheti a gyermekgondozási díjat vagy a gyermekápolási táppénzt. Természetesen a gyermeket örökbe fogadó személyeket és a gyámokat is megilletik a gyermek életkorának megfelelő gyermekgondozási, -nevelési ellátások.

Facebook-szabályzat: meddig mehet el a munkáltató?

Szerző: Szilágyi Katalin
Dátum: 2013. szeptember 17.
Rovat:

Beleszólhat-e a munkáltató abba, hogy a dolgozó mit ír ki, mit posztol a közösségi oldalára a munkaidején kívül? Hol húzható meg az üzleti és a magánszféra közötti határ? Milyen magatartás sértheti a cég érdekeit és milyen a dolgozóét? Cikkünkben annak jártunk utána, milyen aggályok, milyen érvek merülnek fel a Facebook-szabályzatok  kapcsán.

Bér- és jövedelem hatékonyság

Szerző: Dihen Lajosné
Dátum: 2013. szeptember 11.
Rovat:

A szervezeti hatékonyságról szóló három részes cikksorozat az emberi erőforráshoz kapcsolódó teljesítménymérési módszereket és mutatókat veszi számba. Bemutatja a létszámhatékonyság, a munkaidő-hatékonyság, valamint a bér-és jövedelem hatékonyság mutatóit valamint az emberi erőforrás hatékony foglalkoztatásának lehetőségeit. Azok a vállalkozások, melyek felismerik a szervezeti hatékonyság erejét, kimagasló eredményeket érhetnek el. Ez különösen igaz, ha a foglalkoztatás területén is figyelemmel kísérik a hatékonyság alakulását, és az emberi erőforrás hatékonyságának növelésére törekszik.

Munka a vakáció alatt

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2013. szeptember 10.
Rovat:

Becslések szerint évente 100-150.000 nappali tagozatos diák, hallgató dolgozik nyaranta hosszabb-rövidebb ideig iskolaszövetkezeteken keresztül. Akár a jövő félévi tandíjra, akár egy nyári fesztivál ottalvós jegyére való megkeresése a cél, a „diákszövetkezeteken” keresztül széles választéka érhető el a nyári munkáknak. A jogalkotó ráadásul gáláns közteher-kedvezményekkel a foglalkoztatókat is érdekeltté teszi a diákmunkások alkalmazásában.

Munkaidő-hatékonyság

Szerző: Dihen Lajosné
Dátum: 2013. szeptember 4.
Rovat:

A szervezeti hatékonyságról szóló három részes cikksorozat az emberi erőforráshoz kapcsolódó teljesítménymérési módszereket és mutatókat veszi számba. Bemutatja a létszámhatékonyság, a munkaidő-hatékonyság, valamint a bér- és jövedelem hatékonyság mutatóit valamint az emberi erőforrás hatékony foglalkoztatásának lehetőségeit. 
 

Titkos hang- és képfelvételek, egyéb jogellenesen beszerzett bizonyítékok bíróság előtti felhasználása polgári jogi ügyekben

Szerző: dr. Kulisity Mária
Dátum: 2013. augusztus 30.
Rovat:

Cikkünkben bemutatjuk a jogellenesen megszerzett bizonyítékok felhasználásának jogszabályi hátterét és a bírói gyakorlatot. Röviden ismertetjük a munkavállalók technikai eszközzel történő ellenőrzésére vonatkozó legalapvetőbb szabályokat. A titkos kép- és hangfelvételekkel kapcsolatosan két kérdéskört érintünk: egyrészről a felvétel engedély nélküli elkészítését, másrészt a hozzájárulás nélküli bírósági felhasználását. Ezt követően kitérünk a peres eljárásra vonatkozó rendelkezések ismertetésére. Ezen túl foglalkozunk az új Ptk. hatálybalépésével bekövetkező változásokkal is.