Cégvilág

A postásokban és a tanárokban bízunk

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2013. október 21.
Rovat:

Csupán minden hatodik ember bízik a politikusokban, a tűzoltók és a postások nimbusza viszont kikezdhetetlennek tűnik. A cégvezetők valamelyest javítottak a válság kitörése óta, de bizalmi tőkéjük meg sem közelíti a tanárokét. Az InfoTandem heti infografikája.

A pedagógus életpálya és bevezetésének egyes kérdései

Szerző: Dr. Bérces Kamilla
Dátum: 2013. október 21.
Rovat:

2013. szeptember 1-jén hatályba léptek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény [Nkt.] azon rendelkezései, amelyeket még 2011-ben fogadott el az Országgyűlés. A jogalkalmazók számára azonban az utolsó pillanatig bizonytalan volt a szabályozás tartalma, hiszen az Nkt.-t a 2013. évi CXXIX. törvény még augusztusban is módosította, továbbá a végrehajtást szabályozó, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletet is csak augusztus legvégén hirdették ki a Magyar Közlönyben. A 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba átszervezett korábbi önkormányzati iskolák pedagógus közalkalmazottai számára a pedagógus életpálya és az ahhoz kapcsolódó illetményemelés tette teljessé az őket érintő átfogó változást. Ám az életpályát és az illetményszabályokat nem csak rájuk, de az önkormányzati fenntartásban maradó óvodákban, valamint a magánszféra (alapítványi, egyházi, magán) intézményeiben munkaviszonyban alkalmazottakra is alkalmazni kell.

A társadalmi mobilitás elősegítése a munkaerő-piaci mobilitással

Szerző: Sebők Marianna
Dátum: 2013. október 18.
Rovat:

A magyar társadalom röghöz kötött. Történelmileg, attitűdben és munkavállalás szempontjából egyaránt. Hosszú évek óta foglalkozik ezzel a kérdéssel több kutató, hogy vajon milyen okokra vezethető vissza e mobilitáshiány. Amíg azonban ez önmagában társadalom elméleti kérdésként jelent meg addig a gazdasági szakemberek nem foglalkoztak a témával, így szociológiai problémaként került egy szűk réteg látókörébe. Ma, amikor a 93 000 nkm-en belül olyan problémákkal kell megküzdeni, hogy az ország észak-nyugati felén munkaerőhiány az észak-keletin pedig munkaerő túlkínálat van, akkor egészen más megvilágításba kerül a mobilizációs képessége a lakosságnak. Cikkemben arra próbálok választ keresni, hogy vajon a munkaerő piaci kereslet-kínálat meg tudja-e mozgatni ezt a társadalmi beidegződést és amennyiben igen, milyen intézkedések adhatnak ehhez további támogatást.

Kihívások és kilátások – a közalkalmazotti jogviszony változásai

Szerző: Dr. Bérces Kamilla
Dátum: 2013. október 16.
Rovat:

Számos nagy horderejű változás történt az utóbbi években, nem csupán a munkajog, de általában véve a közszféra szabályozása területén, ami a közalkalmazottakat sem hagyta érintetlenül. Elég, ha csak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatályba lépésére, a nyugdíjszabályok változására, a nagy közalkalmazotti ágazatokat érintő rendszerszintű átalakításokra gondolunk. Cikkünkben vissza- és előretekintünk: min mentek keresztül, és vajon mire számíthatnak hazánkban a közalkalmazottak?

Melyik ország jogát kell alkalmazni, ha a munkaviszony több országhoz kapcsolódik?

Szerző: dr. Bodnár Lilla
Dátum: 2013. október 15.
Rovat:

A munkajog alapvetően nemzeti jog, hatálya egy-egy ország területére korlátozódik, ezért ha a munkaviszony több országhoz is kapcsolódik (pl. a munkáltató és munkavállaló személyes joga eltérő vagy a teljesítés helye különbözik a munkaviszonyra egyébként irányadó jog országától), felmerül a kérdés, hogy melyik ország jogát kell alkalmazni.

Jól érezzük magunkat a munkahelyen

Szerző: Munkajog.hu
Dátum: 2013. október 14.
Rovat:

A magyar munkavállalók kevésbé elégedettek a munkájukkal, ennek ellenére jobban kijönnek a főnökükkel, kifejezetten baráti a viszonyuk a kollégákkal és jobbnak tartják a munkakörnyezetüket is az uniós átlagnál – derül ki a Profession.hu Munkahelyi Környezet című kutatásából. A közel 2500 válaszadó közül 38 százalék a fizetésével is elégedett volt.

A japán vállalati kultúra ördögtől vagy istentől való?

Szerző: Balogh Monika
Dátum: 2013. október 14.
Rovat:

A japán vállalatok jelenléte Magyarországon jelentősnek mondható, hiszen több, mint százharminc japán vállalat működik országunk területén. Ezek között vannak ugyan egészen kicsi kereskedelmi kirendeltségek is, azonban az első öt legnagyobb japán cég munkavállalóinak együttes létszáma így is meghaladja a tizenháromezer főt. A japán vállalati kultúrával kapcsolatos gondolatokat, elképzeléseket, véleményeket mégis a mai napig egyfajta misztifikálás, valamilyen romantikus, vagy éppen ellenkezőleg – minden túlzás nélkül – egyenesen démoni sajátosságokkal való felruházás jellemzi.

Adalékok a munkaerő-kölcsönzéshez

Szerző: dr. Bankó Zoltán
Dátum: 2013. október 14.
Rovat:

A munkaerő-kölcsönzés a munkajogi konferenciák mindegyikén komoly érdeklődésre számot tartó kérdés volt az elmúlt tíz évben, a jubileumi konferencia jó alkalmat ad a szabályok alakulásának áttekintésére és napjaink munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos jogalkalmazási kérdéseinek feldolgozására.

A hét kérdése: kötelezhető külföldi munkavégzésre a munkavállaló?

Szerző: dr. Füsthy Zsolt
Dátum: 2013. október 10.
Rovat:

A munkáltató kötelezheti-e munkavállalóját külföldi munkavégzésre (EU-n belül és kívül), illetve ha igen, mennyi időre, milyen feltételekkel (egyhuzamban vagy megszakításokkal, szükséges munkavállalói engedély a külföldi munkavégzéshez)? A munkavállaló megtagadhatja-e ezt?

Kógencia és diszpozitivitás az új Mt.-ben

Szerző: Dr. Berke Gyula
Dátum: 2013. október 9.
Rovat:

A korábbi jogforrási rendszerhez képest alapvetően új elemként azt látta indokoltnak a jogalkotó, hogy az Mt. szabályainak általános természetét a kollektív szerződéssel szemben diszpozitívként határozza meg. Előzetesen az is megállapítható, hogy ennek az általános szabálynak a rögzítése mellett az Mt. a korábbihoz képest minden tekintetben jóval differenciáltabb jogforrási rendszert teremtett, mégpedig elsősorban annak okán, hogy az általános szabályhoz képest (szükségképpen) számos kivételt is megfogalmazott.