A munkavállalói kötelezettségszegéseknek ezernyi formája lehet, és meglehetősen széles a munkáltató által alkalmazható szankciók skálája is. Az alábbiakban általános jelleggel tekintjük át, a jogkövetkezmények milyen főbb kategóriái jöhetnek szóba, ha a munkáltató nem akar válasz nélkül hagyni egy kötelezettségszegést.
A munkaviszony megszűnésekor és megszüntetésekor a munkáltató köteles a munkavállaló részére a járandóságainak kifizetésén túl az igazolásait, adatlapjait kiadni, melyekre a hétköznapi nyelvben elterjedt a „kilépő papírok”, mint összefoglaló megnevezés használata. A munkáltatók által bevett gyakorlat, hogy ezeknek a dokumentumoknak a kiadására vonatkozó határidőket egységesnek tekintik, pedig jogszabály alapján eltérő időpontok vonatkoznak a kiadás teljesítésére. Az alábbiakban áttekintjük az ezekre vonatkozó rendelkezéseket.
A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Ezért ha a munkáltató a határozott időre kötött munkaszerződés jó erkölcsbe ütközését állítva azt a határozatlan időre szóló jogviszony indokával számolja fel és alkalmazza annak jogkövetkezményeit, a jogviszony jogellenes megszüntetésének kimondása iránt indított perben bizonyíthatja azon körülményeket, amelyet a semmisség megállapítására indították – a Kúria eseti döntése.
Beszélgetés dr. Petrovics Zoltán munkajogásszal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédjével.
Szijjártó Péter bejelentette azt is, hogy a jövőben már nemcsak a munkahelyek létrehozása alapján lehet költségvetési támogatást kapni.
Az állás meghirdetése és a kiválasztott munkavállaló első munkanapja közötti egyes fázisok során a munkáltatónak számos dologra kell odafigyelnie.
Az úton még poroszkál nemde néhány korosztály – a szépkorúak tudása is a magyar gazdaságnak a humánerőforrásához tartozik.
Hol húzódik a véleménynyilvánítási szabadság határa a munkaviszonyban? Honnan beszélhetünk a jó hírnév vagy a munkáltató jogos gazdasági, szervezeti érdekeinek megsértéséről?
Bejárta a nemzetközi sajtót a hír: a Londoni Munkaügyi Bíróság (Employment Tribunal London Central) a napokban tette közzé az ismert fuvarszervező céghez, az Uber-hez kapcsolódó marasztaló (még nem jogerős) döntését. Ennek értelmében a társaság brit sofőrjei jogosulttá válnak minimálbérre és a betegség alatti pénzügyi juttatásra is.
Egyfelől már-már unalomig emlegetett közhely, hogy manapság minden globalizálódik. Másfelől munkajogászi közhely, hogy a munkajog – és különösen a kollektív munkajog – viszont alapvetően egy adott országhoz, annak jogi kultúrájához erősen kötött, illetve szervesen beágyazott annak munkaügyi kapcsolati hagyományaiba. Ugyanakkor a munkajog is globalizálódik, csak éppen a piaci folyamatokhoz képest sokkal lassabban, talán kissé nehézkesen és óvatosan „tapogatózva”. Jelen írás – és az annak logikáját követő visegrádi előadás – a munkajog ezen globális útkeresési folyamatából villant fel hazánkban még talán kevéssé ismert olyan aktuális fejleményeket, amelyek elméleti síkon kifejezetten tanulságosak, a gyakorlat számára pedig sajátos kihívásokat és lehetőségeket tartogathatnak.
