Szigorú nyugdíjazási szabályok a közszférában
Az úton még poroszkál nemde néhány korosztály – a szépkorúak tudása is a magyar gazdaságnak a humánerőforrásához tartozik.
Az úton még poroszkál nemde néhány korosztály – a szépkorúak tudása is a magyar gazdaságnak a humánerőforrásához tartozik.
Hol húzódik a véleménynyilvánítási szabadság határa a munkaviszonyban? Honnan beszélhetünk a jó hírnév vagy a munkáltató jogos gazdasági, szervezeti érdekeinek megsértéséről?
Bejárta a nemzetközi sajtót a hír: a Londoni Munkaügyi Bíróság (Employment Tribunal London Central) a napokban tette közzé az ismert fuvarszervező céghez, az Uber-hez kapcsolódó marasztaló (még nem jogerős) döntését. Ennek értelmében a társaság brit sofőrjei jogosulttá válnak minimálbérre és a betegség alatti pénzügyi juttatásra is.
Egyfelől már-már unalomig emlegetett közhely, hogy manapság minden globalizálódik. Másfelől munkajogászi közhely, hogy a munkajog – és különösen a kollektív munkajog – viszont alapvetően egy adott országhoz, annak jogi kultúrájához erősen kötött, illetve szervesen beágyazott annak munkaügyi kapcsolati hagyományaiba. Ugyanakkor a munkajog is globalizálódik, csak éppen a piaci folyamatokhoz képest sokkal lassabban, talán kissé nehézkesen és óvatosan „tapogatózva”. Jelen írás – és az annak logikáját követő visegrádi előadás – a munkajog ezen globális útkeresési folyamatából villant fel hazánkban még talán kevéssé ismert olyan aktuális fejleményeket, amelyek elméleti síkon kifejezetten tanulságosak, a gyakorlat számára pedig sajátos kihívásokat és lehetőségeket tartogathatnak.
Az őszi törvénycsomaggal egy versenyjogi módosító javaslat (T/12718) is az országgyűlés elé került. „A javaslat elfogadása esetén a jövőben a kartellezés vagy erőfölénnyel való visszaélés miatt elmarasztalt vállalkozásokkal szemben könnyebben lehet majd kártérítési igényt érvényesíteni, ezért növekedhet az ilyen perek száma.” – hívta fel a figyelmet dr. Zavodnyik József, a KLART Legal versenyjogi szakértője a Jogászvilághoz is eljuttatott közleményében.
A munkavállaló a jogellenes munkaviszony megszüntetése esetén járó jogkövetkezmények iránt pert indíthat, ha a munkaszerződésben az érvénytelenül kikötött határozott időtartam elteltére hivatkozással nem foglalkoztatják tovább – a Kúria eseti döntése.
Az Európai Unió Bírósága csütörtökön hatályon kívül helyezte elsőfokú Törvényszékének korábbi ítéletét, amely a Rubik-kocka formájának európai uniós védjegyként történő lajstromozását mondta ki, valamint megsemmisítette az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) ugyanerre vonatkozó határozatát is.
Az Európai Bíróság (a továbbiakban: Bíróság, EuB) 2016. október 19-én határozott az EL‑EM‑2001 Ltd. kontra Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal Dél‑alföldi Regionális Vám‑ és Pénzügyőri Főigazgatósága ügyében. [1] Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság terjesztette elő, a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmezése iránt.
Munkavédelmi ellenőrzésre legnagyobb eséllyel az építőiparban, a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a bányászatban és az egészségügyben lehet számítani jövőre.
Az állás meghirdetése és a kiválasztott munkavállaló első munkanapja közötti egyes fázisok során a munkáltatónak számos dologra kell odafigyelnie. Mik ezek és milyen esetleges buktatói lehetnek egy munkaerő felvételi eljárásnak?