A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága kiadta a 2015. évre szóló munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzéseinek az irányelveit. Ezek részletesen taglalják, hogy az idei évben, mikor, milyen szektorok munkáltatói számíthatnak munkvédelmi és munkaügyi ellenőrzésekre és arról is tájékoztatnak, hogy ezek az ellenőrzések milyen típusúak lehetnek.
Meddig őrizzék meg az iratokat a vállalkozók? Jobb, ha megkérdezik a könyvelőjüket, mielőtt selejezteni kezdenek – s mindenekelőtt persze olvassák el e cikket is!
Év elején megszaporodnak a bérelszámolók feladatai, a folyamatosan végzendő bérelszámolói feladatok mellett le kell zárni az előző évet és el kell indítani a következőt. A többletfeladatok főként adózással kapcsolatosak, és fel kell készülni az újévet érintő jogszabályváltozások gyakorlati alkalmazására is. A cikk ezeket az év eleji feladatokat foglalja össze.
A globalizáció és kísérőjelenségei a munkajog világát sem kímélik. A transznacionális vállalatok megjelenésével, illetve a külföldi szolgáltatásnyújtás lehetőségeinek exponenciális kiszélesedésével a munkaügyi jogviták is (legalábbis részben) kilépnek a nemzeti keretek közül.
Áfázzunk vagy ne áfázzunk? – tehetik fel maguknak a kérdést a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek és az iskolaszövetkezetek 2015. január 1-jétől. A törvénymódosítás ugyanis nem egyértelmű, emiatt számos eltérő értelmezésre akadhatunk szakvélemények olvasásakor. Nézzük, mi okozza a problémát.
A közalkalmazottak egészségét, biztonságát ugyanúgy védik a munkavédelmi, munka-egészségügyi előírások, mint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalókét. A szabályok nagyrészt megegyeznek az utóbbiakra vonatkozó előírásokkal, jelentős többletkövetelményeket az egészségügyben foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok jelentenek.
Az életünket megkönnyítő számtalan applikáció mellett a mobiltelefon-gyártók egy, a szó szoros értelmében kényelmi szolgáltatás tökéletesítésén dolgoznak. A világ egyik fele most éppen a hajlékony készülékekért őrül meg – miközben a másik fele azon aggódik, hogy ne görbüljön meg az extravékony iPhone-ja.
Az alábbiakban egy, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Mt.) hatálya alatt született olyan esettel foglalkozunk, amely a vezetőnek minősülő munkavállalóvá minősítés feltételeivel foglalkozik, és amelyen keresztül a korábbi és a hatályos szabályozás hasonlóságai és különbségei jól vizsgálhatóak.
A munkavégzés körülményeiben bekövetkező változások mind az egyén, mind a szervezet szintjén komoly stresszforrást jelentenek.
A jó tréningek gyakorlat-központúak, az új ismereteket és módszereket a meglévő tapasztalatokra és tudásanyagra építik. Elméleti háttértudást adnak, ami átfordítható a mindennapok munkafeladatainak területére.
