Az új Ptk. hatása a munkajog szabályozására címmel tartotta meg előadását dr. Kiss György professzor, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Wolters Kluwer Kft. által szervezett XI. Magyar Munkajogi Konferencián, amelyből kiderült, hogy a munkaszerződés és a munkaviszony tartalma nem ugyanaz.
A munkáltató személyében bekövetkező változás legfontosabb jogkövetkezménye az érintett gazdasági egységben dolgozó munkavállalók új munkáltató általi átvétele és a korábbi munkafeltételek szerinti továbbfoglalkoztatása. Lehetségesek-e ez alól kivételek? Mi a teendő, ha évek múltán egy rég elfeledett munkavállaló kopogtat be az új munkáltató ajtaján, és közli, hogy munkába kíván állni? Jelen írásunkban a munkáltatói jogutódlás buktatóival foglalkozunk.
Cikksorozatunk második részében folytatjuk a nők esélyegyenlőségének vizsgálatát az új Mt.-n keresztül.
Nem munkáltatói rendeltetésellenes joggyakorlás, ha a kialakult rossz munkahelyi légkör miatt vezetői pozíciójából visszaminősítik, majd elbocsátják a dolgozót, különösen, ha a munkáltató valóban vizsgálta a munkavállaók elégedettségét – derül ki a Kúria ítéletéből.
Kétrészes cikksorozatunk a nők esélyegyenlőségének kérdését vizsgálja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezésin keresztül, vagyis azt, hogy a jelenleg hatályos Mt. mennyiben, és milyen módon segíti a nők helyzetét. E témához kapcsolódóan a cikksorozat első részében szó lesz a munkaszerződés kötelező módosításának egyes eseteiről, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról, a munkaidő-beosztásának egyes szabályairól, míg a második részben a felmondási tilalmakról és a felmondási korlátozásokról, a szabadságról, a szülési szabadságról, valamint a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról.
A rendszerváltás utáni gyors piaci átrendeződés és a technológiai változások által a rugalmasság a hatékonyságnövelés fontos részévé vált. Emiatt és a költséghatékonyság érdekében az elmúlt időszakban több, a hagyományostól eltérő foglalkoztatási forma terjedt el.
A rendszerváltás utáni gyors piaci átrendeződés és a technológiai változások által a rugalmasság a hatékonyságnövelés fontos részévé vált. Emiatt és a költséghatékonyság érdekében az elmúlt időszakban több, a hagyományostól eltérő foglalkoztatási forma terjedt el.
Egy cég, vagy egy üzem, osztály átvétele és továbbműködtetése gondos előkészítést igényel. A jogi kockázatok között lényeges a munkaviszonyok folytatódásához kapcsolódó munkajogi szempontokat is alaposan megvizsgálni. Az új munkáltató ugyanis a munkaviszonyokhoz kapcsolódó jogok mellett a kötelezettségeket is megörökli. Megfelelő kockázatértékelés nélkül évek múlva is kidőlhetnek még csontvázak a szekrényből.
Az SSC-k 77 százalékának minimum egy hónapot vesz igénybe egy-egy pozíció betöltése, miközben az elvándorlási ráta kiemelkedően magas: a válaszadók 46 százalékánál 10-20 százalék között mozog, míg 31 százalékuk esetében meghaladja a 20 százalékot is – derül ki a BDO Magyarország felméréséből.
Jogos-e vagyoni és nem vagyoni kártérítés igénye szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset után?
Tájékoztató a Kúria által elbírált ügyről nem vagyoni kártérítés és háztartási kisegítés költsége tárgyában.
