A munkáltatók zöme szabálytalan
Az ellenőrzött foglalkoztatók 58 százalékánál talált szabálytalanságot a Nemzeti Munkaügyi Hivatal az első negyedévben. Nőtt a feketefoglalkoztatás, és egyre több a munkaidővel, pihenőidővel történő visszaélés.
Cégvilág
Alkotmányellenes az Mt. rendelkezése
A várandós nőknek nem kell munkáltatójukhoz futni: az Mt. ezen előírása alkotmányellenes, mert sérti az emberi méltósághoz való jogot.
Magyar cég lett a negyedik legjobb munkahely a régióban
Az AonHewitt humán szolgáltató vállalat ismét Legjobb Munkahely Felmérést végzett a Közép-kelet-európai régióban. A 2014-2016 évekre fő értékelési szempontnak a munkavállalói elkötelezettséget és motivációt választották. Magyarországról az 50-250 fő közötti foglalkoztatók listáján a negyedik helyen a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. végzett. Ebből az alkalomból kérdeztük Csonka Tibort, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. vezérigazgatóját.
Több férfit ér munkabaleset
Munkavégzés közben valamivel többen szenvedtek balesetet 2013-ban, mint egy évvel azelőtt. Az érintettek között kétszer annyi a férfi, mint a nő. A kényszerpihenő legjellemzőbb hossza 7–13 nap. Az InfoTandem heti infografikája.
A szabadnapok harmadát nem veszik ki
A hazai munkavállalók harmada nem veszi ki összes szabadnapját, a szabadnapokból átlagosan 36 százalék marad meg év végén – derül ki a Profession.hu „Szabadság – élünk vele?” című kutatásából.
Vétkesség nélkül is felelős a munkáltató
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárát. A munkáltatói kártérítési felelősség főszabály szerint alapvetően vétkességre tekintet nélküli (objektív), azaz a munkáltató felelőssége vétkességtől, illetve a vétkesség vizsgálatától függetlenül fennáll. Az Mt. a kimentési okokkal, a felelősség alól történő mentesüléssel kapcsolatban jelentős változásokat tartalmaz a korábbi munkajogi szabályozáshoz (1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, amely 2012. július 1. előtt volt hatályos) képest. A korábbi objektív felelősséget szűkíti az Mt., a szabályozást a polgári joghoz közelíti a jogalkotó, azzal, hogy a kimentési okokat jelentősen bővíti a hatályos Mt.-ben.
Munkajogi morzsák pályakezdőknek
A munkaerőpiacra lépés előtt álló fiatalokat számos kérdés foglalkoztathatja a munka világával kapcsolatban, hiszen a szabadabb egyetemi és főiskolai mindennapokból egy sokkal kötöttebb világba kerülnek, ha munkába állnak. Az ösztöndíj és a szülői támogatás után megélhetésük alapját a munkával megszerzett keresményük fogja képezni. Tapasztalat nélkül, a megfelelő információk és tájékozottság hiányában, valamint a munkáltatói igényeknek általában kiszolgáltatva, pályakezdőként komoly hátrányok, sérelmek érhetik őket. Egy egyetemi karriernapon elhangzott kérdésekből szemezgetve adunk most ízelítőt arról, hogy a pályakezdő fiatalok mire kíváncsiak leginkább a munkajog világából.
A hét kérdése: határozott idejű munkaviszony
2014 áprilisában létszámleépítést hajtottak végre cégünknél. Ennek keretében a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő „A” munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre került. Abban kérném segítségüket, hogy ilyen esetben ez hogyan hat ki a határozott időre foglalkoztatott „B” munkavállaló munkaviszonyára?
Kisgyermekes vállalkozónőket segített a SEED
Eredményesen zárult a SEED Alapítvány, valamint két más konzorcium Gyerevissza elnevezésű uniós programja, mellyel több, mint kétszáz kisgyerekes, jelenleg gyesen, gyeden lévő szülő munkába való visszatérését vagy vállalkozóvá válását segítették különböző tantermi vagy e-learninges képzésekkel és rendezvényekkel. A nemrég befejeződött programon belül a12 napos „Tudnivalók, Tanulnivalók, Tennivalók vállalkozónőknek” című akkreditált képzésenközel hatvanan vettek részt. A projekt komplexitása és innovatív jellege miatt május 6-án egy 13 fős uniós delegáció előtt mutatta be a konzorciuma kétévesprojektet, melyről Balázs Tibortól, a programban részt vevő, SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatójától kaptunk információkat.
A munkavállaló kártérítési felelőssége
A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (a továbbiakban Mt.) a XIV. fejezetben rendezi a munkavállaló kártérítési felelősségét. A munkavállaló kártérítési felelőssége címszó alatt a jogalkotó elkülöníti a felelősség általános szabályait, a megőrzési felelősséget, valamint a leltárhiányért való felelősséget. A munkavállaló felelőssége főszabály szerint felróhatósági alapú, szubjektív míg a megőrzési felelősség és a leltárhiányért való felelősség szempontjából közömbös, hogy a munkavállaló úgy járt-e el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható, a felelősség objektív alapú.