Az Európai Bizottság két felhívást tett közzé a virtuális világok és a generatív mesterséges intelligencia (MI) területén zajló versennyel kapcsolatban, és több nagy digitális szereplőnek küldött információkérést.
A globális kihívások, így kiemelten a klímaváltozás és az orosz-ukrán konfliktus okozta energiaválság a 2023. évre vonatkozóan is azt eredményezte, hogy az energetikai szabályozás a magyar jogalkotó által kiemelten kezelt terület maradt. Ezen turbulenciákkal terhelt időszak azt eredményezte, hogy egyre nagyobb arányban kaptak teret korábban nem alkalmazott energetikai üzleti, illetve szabályozási megoldások. A korábbi cikkünkben bemutatott energetikai szabályozási tesztkörnyezeten, mint a szabályozás rugalmasságát általában növelő eszközön túl, a 2023. év is számos olyan jogszabály kihirdetését hozta, amelyek elősegítik többek között a megújuló energiaforráson alapuló termelés növekedését, a hálózatok decentralizálásában érdekelt beruházások megvalósulását, és az innovatív piaci megoldások és szereplők térnyerését – olvasható a DLA Piper Hungary jogi blogján, az Advocatuson, Holló Richárd tollából.
A címbeli kérdésre kereste a választ a Kúria egy konkrét ügyben, és a 2023. december 13-án meghozott Mfv.VIII.10.091/2023/7. számú, jelenleg Magyarországon tömegesen kötött, hasonló jogviszony tekintetében kiemelkedő jelentőségű ítéletében rögzítette álláspontját.
Az előző évhez képest több mint kétszeresére (18 százalékról 38 százalékra) nőtt azon vezérigazgatók aránya, akik úgy vélik, hogy a globális gazdasági növekedés javulni fog a következő 12 hónapban. Ugyanakkor az egyre fokozódó technológiai és éghajlati nyomás hatására a vezetők 45 százaléka aggódik vállalkozásuk hosszú távú fennmaradása miatt – derül ki a PwC tegnap Davosban közzétett 27. Globális Vezérigazgatói Felméréséből.
Az “AI Co-Pilot” egy négylépcsős szoftverfolyamat-fejlesztési modell, amely bemutatja, hogyan használható a mesterséges intelligencia a jogban, az alapvető eszközöktől kezdve a fejlett funkciók alkalmazásáig.
A meghatalmazott által kibocsátott számlának speciális feltételeket is teljesítenie kell ahhoz, hogy adóigazgatási azonosításra alkalmasnak minősüljön. Az önszámlázást külön jelölni szükséges a számlán.A meghatalmazott által kibocsátott számlának speciális feltételeket is teljesítenie kell ahhoz, hogy adóigazgatási azonosításra alkalmasnak minősüljön. Az önszámlázást külön jelölni szükséges a számlán.
A 2024 január 1-től hatályos hazai ESG törvény nagy hatással lesz a hazai vállalkozások életére. Aki időben lép az előnyhöz juthat, aki elkésik az hatalmas hátrányba kerül. Számos új betűszót kell megtanulni a vállalatvezetőknek, hogy ne egy fontos tárgyaláson hallják ezeket először.
2024-ben az internetes kommunikáció, megjelenés, kereskedelem talán fontosabb, mint korábban.
Az Alkotmánybíróság (AB) döntése értelmében változik a szakszervezetek kollektív szerződéskötési joga azokban a helyzetekben, amikor több szakszervezet is működik a munkáltatónál, de a megállapodás megkötésében nem mindegyik vett részt aláíró félként. A döntés értelmében, amennyiben egy szakszervezet később, tehát már a kollektív szerződés megkötése után válik jogosulttá a kollektív szerződéskötésre, akkor a jövőben félként vehet részt a kollektív szerződés módosítására vonatkozó tárgyalásokon.
Ha közigazgatási perről beszélünk, akkor rendszerint valamilyen közigazgatási aktus, határozat, vagy végzés meghozatal, és ezek felülvizsgálata jut eszünkbe. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor az eljáró közigazgatási szerv bíróság általi marasztalását kérhetjük.
