2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) ezek között a „köz érdekében” történő eljárást, a pártatlanságot és igazságosságot emeli ki [Kttv. 76. § (1) bekezdés a) pont], míg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a közérdek figyelembevételét emeli ki [Kjt. 39. § (2) bekezdés]. A közszolgálati tisztviselőknek törvényi szinten rögzített olyan hivatásetikai követelményeknek is meg kell felelniük, mint például a nemzeti érdekek előnyben részesítése, az igazságosság, méltányosság, tisztesség, pártatlanság [Kttv. 83. § (1) bekezdés]. Azt, hogy a közszférában dolgozót egyéni érdekek, közszférán kívüli szempontok ne befolyásolják feladatainak az említett értékek figyelembevételével történő ellátásában, többek között az összeférhetetlenség szabályai biztosítják.

"/>

Összeférhetetlenség és együttalkalmazási tilalom a közszférában

Szerző: Munkajog.hu dr. Bérces Kamilla
Dátum: 2016. április 13.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Azt, hogy a közszférában dolgozót egyéni érdekek, közszférán kívüli szempontok ne befolyásolják feladatainak ellátásában, többek között az összeférhetetlenség szabályai biztosítják.


A munkaköri feladatok fenti elvek szerinti ellátását veszélyeztető, ezért a közalkalmazotti, közszolgálati tisztviselői minőséggel össze nem férhető tevékenységek folytatását tiltják meg, korlátozzák az összeférhetetlenségi szabályok. A szóba jöhető tevékenységek folytatása mindig valamiféle jogviszony keretében történik: az összeférhetetlenségi rendelkezések az ilyen, munkavégzésre, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok létesítésének, fenntartásának megtiltását vagy engedélyhez kötését tartalmazzák. Az összeférhetetlenség részint a személyes (családi) kapcsolatokból eredő hatásokból eredő, részint a gazdasági befolyásolhatóság kiküszöbölésére, illetve – közszolgálati tisztviselők esetén – a politikai okokra visszavezethető kizárást előíró szabályokra oszlik.

Az összeférhetetlenség bizonyos tevékenységek végzését zárja ki, az együttalkalmazási tilalom pedig az egymással szoros, családi, érzelmi kapcsolatban lévő személyek munkavégzés során történő elkülönítését célozza.

A további munkavégzés történhet – többek között – munkaviszonyban, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, illetve polgári jogi megállapodások alapján: megbízottként, vállalkozóként, gazdasági társaságban személyes közreműködőként. Azt, hogy a munkavégzésre szóló jogviszony-létesítés jogszerű-e, például a következőktől függhet: a betöltött munkakörtől, a munkáltató ágazati besorolásától, más munkáltató, megbízó, gazdasági társaság tevékenységétől, a munkaidőtől.

A munkaköri összeférhetetlenség terjedelme a közalkalmazottként, közszolgálati tisztviselőként végzett tevékenység tartalmától, az azzal járó jogosítványok és felelősség terjedelmétől függően eltérő. A vezető megbízással rendelkezőkkel vagy ilyen munkakört betöltőkkel szemben szigorúbb előírások irányadók. Az összeférhetetlenségi korlátozások rendszere többlépcsős: a törvények ismernek bejelentésköteles, engedélyköteles, illetve tiltott tevékenységeket.

A munkaügyi compliance audit

A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget.

Megrendelés >>

Szabadon folytatható, bejelentésköteles és engedélyköteles tevékenységek

Bizonyos tevékenységek esetében még bejelentéssel sem kell élni. A közszolgálati tisztviselők tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre további jogviszonyt (ezek az ún. „gyakorolható tevékenységek”), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenységre erre szolgáló speciális jogviszonyt általában szabadon létesíthetnek, tarthatnak fenn [Kttv. 85. § (2) bekezdés]. Ezzel lényegében azonos tartalmú előírások alapján engedélyezési és bejelentési kötelezettség sem terheli a közalkalmazottak által tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységét, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenységét [Kjt. 44. § (1) bekezdés].

Bejelentésköteles viszont a „gyakorolhatónak” számító tevékenység akkor, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg [Kttv. 85. § (2) bekezdés]. Tehát például egy adóhatósági ügyintéző köteles a tárgyévi adózási szabályok változásáról írott szakcikkéről munkáltatóját tájékoztatni. Ilyen szabály a közalkalmazottaknál nincs.

A munkaidő és az egyéb tevékenység végzésének ideje is megjelenik mindkét törvényben. A közszolgálati tisztviselők a „gyakorolható tevékenység” végzését akkor kötelesek engedélyeztetni a munkáltatói jogkör gyakorlójával, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a beosztás szerinti munkaidejükkel [Kttv. 85. § (2)–(3) bekezdés]. A közalkalmazottak esetében hasonló tartalmú szabály szintén azokra a jogviszonyokra vonatkozik, amelyekre más, szigorúbb összeférhetetlenségi előírás nem irányadó. A Kjt. 43. § (1) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban részben vagy egészben azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető.

Közszolgálati tisztségviselők a „gyakorolható” tevékenység körébe nem tartozó bármi egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt csak munkáltatói engedéllyel létesíthetnek – természetesen abban az esetben, ha ez nem minősül a törvény által eleve összeférhetetlennek nyilvánított tevékenységnek [Kttv. 85. § (2) bekezdés]. Az engedélyezésnek akkor van kiemelt jelentősége, ha az összeférhetetlenségi tilalmak részletesen felsorolt esetkörén túli tevékenységről ítéli úgy a munkáltató, hogy az a közszférában dolgozó pártatlan, befolyásmentes, közérdek szem előtt tartásával történő munkavégzését veszélyezteti, azaz ha a munkáltató mérlegelési jogkört gyakorol. Ennek megítélése a gyakorlatban kétesélyes lehet; így például a bíróság is foglalkozott olyan üggyel, amelyben az volt kétséges, vajon a köztisztviselő egyéni vállalkozóként folytathat-e gépjárművezető-oktatói tevékenységet. A bíróság ezt olyannak minősítette, amely a köztisztviselő illetékességi területén a köztisztviselő pártatlan szolgálatát veszélyeztetheti, ezért azt a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlennek minősítheti (BH+ 2011.2. 88.).

Munkajogi Klub Online Extra

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

Összeférhetetlen tevékenységek

Politikai összeférhetetlenséget csak a Kttv. szabályoz; ennek elvi alapja a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elve. Így a kormánytisztviselő, köztisztviselő nem lehet helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó államigazgatási szerv illetékességi területén működik. A központi államigazgatási szerv és a fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője pedig nem lehet helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá nemzetiségi önkormányzat képviselője. Tilos a pártbeli tisztségviselés és a párt nevében, érdekében való közszereplés vállalása is (kivéve az országgyűlési, helyi önkormányzati vagy európai parlamenti választásokon jelöltként történő indulást) [Kttv. 85. § (1)–(1a) és (4) bekezdés b) pont].

A gazdasági összeférhetetlenség körében a Kttv. megtiltja, hogy közszolgálati tisztségviselő gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag legyen. Kivétel ez alól az állami, önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban lévő, részvény alapján ilyen szerv – törvényben meghatározott mértékű – befolyása alatt álló, vagy az államháztartás, illetve bankrendszer stabilitása érdekében hozott intézkedéssel érintett gazdasági társaságnál ilyen jogcímen végzett munka [Kttv. 85. § (4) bekezdés c) pont és (5) bekezdés].

A beosztott közalkalmazottak esetében a gazdasági összeférhetetlenség csak néhány ágazat esetében szabályozott. Így a katasztrófavédelmi feladatot ellátó, végrehajtási jogszabályban megnevezett munkáltatóknál összeférhetetlen a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése, ha a munkavégzés a munkáltató tevékenységi körébe is tartozik, vagy ha a munkavégzésre a közalkalmazott munkáltatójával gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor (Kjt. 43/B. §). A nemzetbiztonsági feladatot ellátó, végrehajtási jogszabályban megnevezett munkáltatónál pedig akkor összeférhetetlen a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése, ha a munkavégzés a nemzetbiztonsági tevékenységnek vagy a közalkalmazott munkaköri kötelezettségének teljesítését veszélyezteti, vagy ha a munkavégzés a munkáltató tevékenységi körébe is tartozik, illetőleg ha a két munkáltató között gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolat áll fenn (Kjt. 43/C. §). A Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szervnél, valamint a központi költségvetési intézményként működő kutatóintézeteknél összeférhetetlen az olyan munkavégzésre irányuló jogviszony, amelynek keretében a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató üzleti titkát képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how-k alkalmazására, hasznosítására kerülne sor; továbbá magasabb vezetők és vezetők nem lehetnek vezető tisztségviselői olyan gazdasági társaságnak sem, amelyet a munkáltató alapított, vagy amelyben tag, illetőleg amely a munkáltatóval (ide nem értve a közműszolgáltató tevékenységet ellátó gazdasági társaságokat) gazdasági kapcsolatban áll (Kjt. 43/D. §).

Sajátos összeférhetetlenségi formát szabályoz a Kjt. 42. §-a, mely megtiltja, hogy a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottat munkavégzésre irányuló további jogviszonyban foglalkoztassa – amennyiben ez a közalkalmazotti munkaköri feladataira vonatkozna. Nem tiltott viszont a munkaköri feladatain kívül eső egyéb munkára való szerződéskötés. Mindez egyben a közalkalmazottat is védi, hiszen e tilalom folytán lehetetlenné válik őt például a rendkívüli munkavégzés szabályainak megkerülésével többletmunkaidőben foglalkoztatni.

dr. Bérces Kamilla cikkéből, amely a HR&Munkajog 2016/4-es számában jelent meg, a fentieken túl részletesen olvashat az együttalkalmazási tilalomról, a vezetői összeférhetetlenségről és az összeférhetetlenségi eljárásról. A HR&Munkajog 2016/4-es számát itt rendelheti meg.

A közszolgálati tisztviselők és a közalkalmazottak munkaköri feladataik ellátása során – a szakértelemmel, gondosan, a munkáltatói utasítások betartása melletti eljáráson túl – bizonyos erkölcsi követelményeknek való megfeleléssel kötelesek működni. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) ezek között a „köz érdekében” történő eljárást, a pártatlanságot és igazságosságot emeli ki [Kttv. 76. § (1) bekezdés a) pont], míg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a közérdek figyelembevételét emeli ki [Kjt. 39. § (2) bekezdés]. A közszolgálati tisztviselőknek törvényi szinten rögzített olyan hivatásetikai követelményeknek is meg kell felelniük, mint például a nemzeti érdekek előnyben részesítése, az igazságosság, méltányosság, tisztesség, pártatlanság [Kttv. 83. § (1) bekezdés]. Azt, hogy a közszférában dolgozót egyéni érdekek, közszférán kívüli szempontok ne befolyásolják feladatainak az említett értékek figyelembevételével történő ellátásában, többek között az összeférhetetlenség szabályai biztosítják.

A munkaköri feladatok fenti elvek szerinti ellátását veszélyeztető, ezért a közalkalmazotti, közszolgálati tisztviselői minőséggel össze nem férhető tevékenységek folytatását tiltják meg, korlátozzák az összeférhetetlenségi szabályok. A szóba jöhető tevékenységek folytatása mindig valamiféle jogviszony keretében történik: az összeférhetetlenségi rendelkezések az ilyen, munkavégzésre, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok létesítésének, fenntartásának megtiltását vagy engedélyhez kötését tartalmazzák. Az összeférhetetlenség részint a személyes (családi) kapcsolatokból eredő hatásokból eredő, részint a gazdasági befolyásolhatóság kiküszöbölésére, illetve – közszolgálati tisztviselők esetén – a politikai okokra visszavezethető kizárást előíró szabályokra oszlik.

Az összeférhetetlenség bizonyos tevékenységek végzését zárja ki, az együttalkalmazási tilalom pedig az egymással szoros, családi, érzelmi kapcsolatban lévő személyek munkavégzés során történő elkülönítését célozza.

A további munkavégzés történhet – többek között – munkaviszonyban, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, illetve polgári jogi megállapodások alapján: megbízottként, vállalkozóként, gazdasági társaságban személyes közreműködőként. Azt, hogy a munkavégzésre szóló jogviszony-létesítés jogszerű-e, például a következőktől függhet: a betöltött munkakörtől, a munkáltató ágazati besorolásától, más munkáltató, megbízó, gazdasági társaság tevékenységétől, a munkaidőtől.

A munkaköri összeférhetetlenség terjedelme a közalkalmazottként, közszolgálati tisztviselőként végzett tevékenység tartalmától, az azzal járó jogosítványok és felelősség terjedelmétől függően eltérő. A vezető megbízással rendelkezőkkel vagy ilyen munkakört betöltőkkel szemben szigorúbb előírások irányadók. Az összeférhetetlenségi korlátozások rendszere többlépcsős: a törvények ismernek bejelentésköteles, engedélyköteles, illetve tiltott tevékenységeket.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.

Részletes információ >>

Szabadon folytatható, bejelentésköteles és engedélyköteles tevékenységek

Bizonyos tevékenységek esetében még bejelentéssel sem kell élni. A közszolgálati tisztviselők tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre további jogviszonyt (ezek az ún. „gyakorolható tevékenységek”), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenységre erre szolgáló speciális jogviszonyt általában szabadon létesíthetnek, tarthatnak fenn [Kttv. 85. § (2) bekezdés]. Ezzel lényegében azonos tartalmú előírások alapján engedélyezési és bejelentési kötelezettség sem terheli a közalkalmazottak által tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységét, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenységét [Kjt. 44. § (1) bekezdés].

Bejelentésköteles viszont a „gyakorolhatónak” számító tevékenység akkor, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg [Kttv. 85. § (2) bekezdés]. Tehát például egy adóhatósági ügyintéző köteles a tárgyévi adózási szabályok változásáról írott szakcikkéről munkáltatóját tájékoztatni. Ilyen szabály a közalkalmazottaknál nincs.

A munkaidő és az egyéb tevékenység végzésének ideje is megjelenik mindkét törvényben. A közszolgálati tisztviselők a „gyakorolható tevékenység” végzését akkor kötelesek engedélyeztetni a munkáltatói jogkör gyakorlójával, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a beosztás szerinti munkaidejükkel [Kttv. 85. § (2)–(3) bekezdés]. A közalkalmazottak esetében hasonló tartalmú szabály szintén azokra a jogviszonyokra vonatkozik, amelyekre más, szigorúbb összeférhetetlenségi előírás nem irányadó. A Kjt. 43. § (1) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban részben vagy egészben azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető.

Közszolgálati tisztségviselők a „gyakorolható” tevékenység körébe nem tartozó bármi egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt csak munkáltatói engedéllyel létesíthetnek – természetesen abban az esetben, ha ez nem minősül a törvény által eleve összeférhetetlennek nyilvánított tevékenységnek [Kttv. 85. § (2) bekezdés]. Az engedélyezésnek akkor van kiemelt jelentősége, ha az összeférhetetlenségi tilalmak részletesen felsorolt esetkörén túli tevékenységről ítéli úgy a munkáltató, hogy az a közszférában dolgozó pártatlan, befolyásmentes, közérdek szem előtt tartásával történő munkavégzését veszélyezteti, azaz ha a munkáltató mérlegelési jogkört gyakorol. Ennek megítélése a gyakorlatban kétesélyes lehet; így például a bíróság is foglalkozott olyan üggyel, amelyben az volt kétséges, vajon a köztisztviselő egyéni vállalkozóként folytathat-e gépjárművezető-oktatói tevékenységet. A bíróság ezt olyannak minősítette, amely a köztisztviselő illetékességi területén a köztisztviselő pártatlan szolgálatát veszélyeztetheti, ezért azt a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlennek minősítheti (BH+ 2011.2. 88.).

Összeférhetetlen tevékenységek

Politikai összeférhetetlenséget csak a Kttv. szabályoz; ennek elvi alapja a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elve. Így a kormánytisztviselő, köztisztviselő nem lehet helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó államigazgatási szerv illetékességi területén működik. A központi államigazgatási szerv és a fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője pedig nem lehet helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá nemzetiségi önkormányzat képviselője. Tilos a pártbeli tisztségviselés és a párt nevében, érdekében való közszereplés vállalása is (kivéve az országgyűlési, helyi önkormányzati vagy európai parlamenti választásokon jelöltként történő indulást) [Kttv. 85. § (1)–(1a) és (4) bekezdés b) pont].

A gazdasági összeférhetetlenség körében a Kttv. megtiltja, hogy közszolgálati tisztségviselő gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag legyen. Kivétel ez alól az állami, önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban lévő, részvény alapján ilyen szerv – törvényben meghatározott mértékű – befolyása alatt álló, vagy az államháztartás, illetve bankrendszer stabilitása érdekében hozott intézkedéssel érintett gazdasági társaságnál ilyen jogcímen végzett munka [Kttv. 85. § (4) bekezdés c) pont és (5) bekezdés].

A beosztott közalkalmazottak esetében a gazdasági összeférhetetlenség csak néhány ágazat esetében szabályozott. Így a katasztrófavédelmi feladatot ellátó, végrehajtási jogszabályban megnevezett munkáltatóknál összeférhetetlen a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése, ha a munkavégzés a munkáltató tevékenységi körébe is tartozik, vagy ha a munkavégzésre a közalkalmazott munkáltatójával gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor (Kjt. 43/B. §). A nemzetbiztonsági feladatot ellátó, végrehajtási jogszabályban megnevezett munkáltatónál pedig akkor összeférhetetlen a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése, ha a munkavégzés a nemzetbiztonsági tevékenységnek vagy a közalkalmazott munkaköri kötelezettségének teljesítését veszélyezteti, vagy ha a munkavégzés a munkáltató tevékenységi körébe is tartozik, illetőleg ha a két munkáltató között gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolat áll fenn (Kjt. 43/C. §). A Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szervnél, valamint a központi költségvetési intézményként működő kutatóintézeteknél összeférhetetlen az olyan munkavégzésre irányuló jogviszony, amelynek keretében a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató üzleti titkát képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how-k alkalmazására, hasznosítására kerülne sor; továbbá magasabb vezetők és vezetők nem lehetnek vezető tisztségviselői olyan gazdasági társaságnak sem, amelyet a munkáltató alapított, vagy amelyben tag, illetőleg amely a munkáltatóval (ide nem értve a közműszolgáltató tevékenységet ellátó gazdasági társaságokat) gazdasági kapcsolatban áll (Kjt. 43/D. §).

Sajátos összeférhetetlenségi formát szabályoz a Kjt. 42. §-a, mely megtiltja, hogy a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottat munkavégzésre irányuló további jogviszonyban foglalkoztassa – amennyiben ez a közalkalmazotti munkaköri feladataira vonatkozna. Nem tiltott viszont a munkaköri feladatain kívül eső egyéb munkára való szerződéskötés. Mindez egyben a közalkalmazottat is védi, hiszen e tilalom folytán lehetetlenné válik őt például a rendkívüli munkavégzés szabályainak megkerülésével többletmunkaidőben foglalkoztatni.

Munkaügyi Iratminták

A szolgáltatás több mint 50 munkaügyi iratmintát tartalmaz. Az iratminták a jogszabályi változásoknak megfelelően folyamatosan frissülnek.

Munkaügyi iratminták – Közszolgálat >>

Munkaügyi iratminták – Közalkalmazottak >>

Az együttalkalmazási tilalom

A munkavégzés korlátozása körébe tartozik az együttalkalmazási tilalom, melynek alapja a közalkalmazottként, közszolgálati tisztségviselőként dolgozó személyek között fennálló személyi, családi kapcsolat. A szabályozás elve: „csak az egyik maradhat”.

A közszolgálati tisztviselő hozzátartozójával jogszerűen nem kerülhet irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba [Kttv. 84. § (1) bekezdés]. Hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa; az örökbefogadó, mostoha- és a nevelőszülő; az örökbefogadott, mostoha- és a nevelt gyermek; a testvér; a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs, a jegyes; a házastársnak, a bejegyzett élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa (Kttv. 6. § 11. pont). Irányítási és felügyeleti kapcsolaton értendő a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. §-ában felsorolt jogkörök gyakorlásából eredő kapcsolat. A Ksztv. az államigazgatási szerv irányítását és felügyelete körébe tartozó részjogosítványokat sorolja fel, tehát nem a természetes személyek közötti kapcsolatokról rendelkezik, mégis a Ksztv.-ben meghatározott jogosítványokat kísérhetik személyes kapcsolatok is. Kifejezetten természetes személlyel kapcsolatos részjogosítványnak minősül a törvényben felsoroltak közül például az államigazgatási szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, részére vezetői megbízás adása és visszavonása. A munkáltatói jogkörgyakorlás körébe tartozó egyéb jogosítványok is idetartoznak. Az államigazgatási szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése is olyan részjogosítványt jelent, amelynek gyakorlása során az ellenőrző és az ellenőrzött közötti családi kapcsolat kerülendő; veszélyt rejthet magában a feladat elvégzésére szóló egyedi utasítás kiadásával kapcsolatos jogkör is.

A külszolgálat területén, illetve a községi önkormányzatoknál viszont az együttalkalmazási tilalomtól el lehet térni. Mindkét esetben ugyanis olyan szűk személyi körben zajló munkavégzésről van szó, ahol e tilalom fel nem oldása magát a tevékenység végzését veszélyeztetné, mivel általában nem áll rendelkezésre másik, az összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelő munkaerő a rokoni kapcsolatban álló személy helyettesítésére [Kttv. 84. § (2) bekezdés, 231. § (2) bekezdés].

A közalkalmazottaknál is a magasabb vezető (intézményvezető és helyettese), a vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult személyek esetén áll fenn együttalkalmazási tilalom: a közalkalmazott hozzátartozójával[1] nem kerülhet irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba [Kjt. 41. § (2) bekezdés a) pont].

 

Dr. Bérces Kamilla a HR&Munkajog 2016/4 számában megjelent cikkéből mindent megtudhat a  vezetői összeférhetetlenségről és az összeférhetetlenségi eljárásról is.

Kapcsolódó cikkek:


Milyen reklámokért bírságolt a GVH?
2021. január 20.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) reklámügyi, illetve fogyasztókkal szembeni megtévesztés, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 2019-2020-ban 5,87 milliárd forint bírságot szabott ki.