Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szerzők az alábbi cikkükben a végrehajtási eljárást megelőző pénzkövetelés-biztosítás részleteit elemzik, kezdve annak céljától és elrendelésének feltételeitől az intézkedés fajtáin át az intézkedés megszüntetéséig bezárólag.
A biztosítási intézkedés célja a követelés későbbi behajthatóságának előzetes biztosítása, vagyis annak megelőzése, hogy a kötelezett a végrehajtás alá vonható vagyonát a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően elvonja.
A végrehajtási eljárás elrendelésének három konjunktív feltétele, hogy a végrehajtandó határozat marasztalást tartalmazzon, az jogerős vagy előzetesen végrehajtható legyen és a teljesítési határidő leteljen.
Ha a végrehajtás elrendelésének fenti feltételei maradéktalanul fennállnak, biztosítási intézkedés elrendelésére nincs lehetőség, ilyenkor kizárólag kielégítési végrehajtás kezdeményezhető. Biztosítási intézkedés elrendelésének abban az esetben van helye, amikor végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, azonban a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van. A valószínűsítés nem bizonyítást jelent, a követelés későbbi kielégítésének veszélye valószínűsíthető a kötelezett korábbi magatartása, kijelentései, jövedelmi-vagyoni helyzetének változása alapján.
A biztosítási intézkedés fajtái
A biztosítási intézkedésnek két fajtáját különbözteti meg a törvény, nevezetesen a pénzkövetelés biztosítását, valamint a meghatározott dolog zárlatát. A kettő közötti különbséget az intézkedés célja határozza meg.
Pénzkövetelés biztosítása során foganatosítható cselekmények
A pénzkövetelés biztosításának célja meghatározott pénzkövetelés későbbi kielégítéséhez szükséges fedezet biztosítása. A pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzést a végrehajtó a biztosítási intézkedés foganatosításának megkezdésével egyidejűleg a helyszínen adja át az adósnak annak érdekében, hogy ne legyen lehetősége a vagyon kimentésére a biztosítási intézkedés elrendelése és foganatosítása között. A végzés kézbesítésével a végrehajtó felhívja az adóst a biztosítandó összeg azonnali megfizetésére, annak elmaradása esetén pedig lefoglalja az adós vagyontárgyait. Pénzkövetelés biztosítása esetén a jogosult nem kérheti az adós meghatározott vagyontárgyának lefoglalását, hiszen nem az egyes vagyontárgyakra, hanem a pénzkövetelés fedezetére van joga. Az adós távolléte a foglalásnak nem akadálya, ilyenkor a végrehajtható okiratot a foglalási jegyzőkönyvvel együtt postán kell kézbesíteni az adósnak.
A végrehajtó a pénzkövetelés biztosítása érdekében felhívja az adós pénzeszközeit kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a biztosítandó összeget és az eljárás költségeinek fedezetét képező összeget sem az adós, sem más javára ne fizesse ki. Ha a számlán lévő összeg nem nyújt fedezetet a biztosítandó összegre, a zárolás hatálya a jövőbeni befizetésekre is kiterjed. Fontos megjegyezni, hogy ilyenkor a zárolt összeget nem utalják át a végrehajtó letéti számlájára, az az adós számláján marad, csupán az adósnak az eme összeg feletti rendelkezési jogát korlátozzák.
A két eljárási cselekmény tekintetében nem kell sorrendiséget betartani, azonban ügyelni kell a többszörös értékre történő foglalás/zárolás elkerülésére. Ez azt jelenti, hogy ha a végrehajtó először a pénzintézet felé bocsátott ki zárolás iránti felhívást, a helyszíni eljárás keretében már csak a fennmaradó összegre vezethető foglalás, fordított sorrend esetén pedig a biztosítandó összeget meghaladóan lefoglalt ingóságokat fel kell oldani a foglalás alól.
A fenti cselekményeken kívül sor kerülhet továbbá az adós tulajdonát képező ingatlan(ok) lefoglalására. Ebben az esetben sem kell sorrendiséget betartani, az ingatlan lefoglalása a kielégítési végrehajtás során foganatosított ingatlanfoglalás szabályai szerint történik, vagyis ha a biztosítási intézkedést elrendelő végzés tartalmazza az ingatlan adatait, annak átvételét, ha a végzés nem tartalmazza az ingatlan adatait, akkor azok beszerzését követően haladéktalanul intézkedni kell az ingatlan lefoglalása iránt.
Megjegyzendő, hogy a biztosítási intézkedés keretében foganatosított ingó- vagy ingatlanfoglalás esetén is lehetőség van végrehajtási igényper indítására, ha valaki tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt a lefoglalt vagyontárgyra, amely a kielégítési végrehajtás keretében történő értékesítésnek akadályát képezi.
Végezetül lehetőség van az adós munkabérének letiltására is, ennek azonban csak akkor lehet helye, ha az ingófoglalást, a zárolás iránti végrehajtói felhívást, illetve az ingatlanfoglalást követően a biztosítandó összeg és az eljárás költségei nincsenek teljesen fedezve.
Mind az ingó-, mind az ingatlan foglalása, továbbá a zárolás iránti felhívás és a munkabérletiltás során a végrehajtási törvény általános szabályai szerint kell eljárni, az e körben érvényesülő korlátozások és mentességek a biztosítási intézkedés foganatosítása során is érvényesülnek.
A biztosítási intézkedés megszüntetése
A biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, vagy amíg a bíróság a biztosítási intézkedést nem szünteti meg. A bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti, ha az eljárás a kötelezett marasztalása nélkül ért véget, vagy annak ellenére, hogy az eljárás az adós marasztalásával ért véget, a jogosult a végrehajtás feltételeinek bekövetkezését követő három hónapon belül és az azt követő bírósági felhívás ellenére sem terjesztette elő a kielégítési végrehajtás iránti kérelmet.
A végrehajtási eljárás elrendelése esetén a biztosítási intézkedés keretében elvégzett foglalás a kielégítési végrehajtásra is kiterjed.
A cikk szerzője dr. Molnár Gergő Zsolt partner ügyvéd és dr. Petrik Tamás ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
