Polgári jog és munkajog együtt: az ajánlati kötöttség

Szerző: Dr. Kovács Szabolcs
Dátum: 2014. február 24.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felperes a kereseti kérelmében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az általa 1998. január 19-én tett – munkaviszonya közös megegyezéssel való megszüntetését kezdeményező nyilatkozata – érvénytelen és a munkaviszonya változatlanul fennáll az alperesnél, másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás nem jött létre.


A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy nem jött létre megállapodás a felperes és az alperes között a felperesnek az alperessel fennálló munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetésére, így a felperesnek az alperesnél a munkaviszonya változatlanul fennáll.

Az ítéleti tényállás szerint a felperes munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményező nyilatkozatát az alperes 1998. január 19-én, míg ezen nyilatkozat visszavonásáról szóló újabb nyilatkozatát pedig február 2-án vette át. Az alperes munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését elfogadó nyilatkozatát a felperes részére postai úton 1998. február 3-án kézbesítették, tehát egy nappal később, mint hogy a felperesnek a visszavonó nyilatkozatát az alperessel közölték. Ezért a felek között a felperes munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetésére megállapodás nem jött létre.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyta. Tényként állapította meg, hogy az alperesnek a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó elfogadó nyilatkozatát megelőzően a felperes már visszavonta a jogviszony megszüntetésére irányuló bejelentését. Ezt a visszavonó nyilatkozatot egy nappal korábban kézbesítették az alperes munkáltatónak, mint a felperes számára az alperes elfogadó nyilatkozatát. Ha a munkáltató a megszüntető intézkedését arra alapítja, hogy a munkaviszony megszüntetésében a munkavállalóval megegyezett, vita esetén a megállapodás tényét és tartalmát bizonyítani tartozik az általánosan követett bírói gyakorlat szerint.

Minthogy az 1992. évi Mt. 6. § (4) bekezdése alapján az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át, illetve akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza, ezért helytálló az a következtetés, hogy mivel a felperessel az alperes elfogadó nyilatkozatát csak azt követően közölték, miután a felperes a korábbi nyilatkozatát már visszavonta, ezért az elfogadás vele szemben már nem hatályosult. Minthogy a felperes keresőképessé válása folytán elmaradt munkabér igénye keletkezett, az alperest annak megtérítésére kötelezte a másodfokú bíróság.

A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes az ítélet „megváltoztatását” és a felperes keresetének elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a munkavállaló az írásban tett nyilatkozatát nem vonhatta vissza egyoldalúan, azt a munkáltató elfogadta, ezért létrejött az 1992. évi Mt. 87. § (1) bekezdés a pontja szerint a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetése.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta. Álláspontja szerint a megalapozott, jogszerű döntéshez szükséges tényállást az eljárt bíróságok nem derítették fel kellően, ezért a jogerős ítélet megalapozatlan. Az eljárt bíróságok csupán azt vizsgálták, hogy a nyilatkozatok postai kézbesítése mikor történt meg, arra nézve nem állapítottak meg tényállást, hogy a felperes ténylegesen mikor, hányszor vonta vissza a jogviszonya megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát; az e körben elhangzott tanúvallomásokat az eljárt bíróságok nem vonták mérlegelési körükbe.

A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az 1992. évi Mt.-ben nem szabályozott kérdésben a Ptk. rendelkezése alkalmazható, ha az a munkajogi elveket nem sérti. Erre tekintettel a közös megállapodást célzó nyilatkozat visszavonására az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezéseket (Ptk. 211. §) kell alkalmazni. A felperes részéről 1998. január 19-én tett nyilatkozat visszavonásáról a periratoknál két felperesi, kézzel írt levél található, 1998. január 21-ei levél csupán fénymásolatban. Vizsgálandó, hogy a felperes ezt a levelét átadta-e az alperesnek, milyen körülmények között, mely időpontban. Ehhez képest vizsgálandó az is, hogy az alperes 1998. január 22-ére dátumozott hozzájáruló nyilatkozatát mikor, ki gépelte le, annak cégszerű aláírására mikor került sor, ez megelőzte-e a felperes visszavonó nyilatkozatát.

Mindezen tények lehetőség szerinti felderítése és a tényállás megállapításánál a rendelkezésre álló bizonyítékok teljes körű mérlegelése után kerülhet a bíróság abba a helyzetbe, hogy megalapozott döntést hozhasson.

A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította (EBH2000. 258).

Az Mt. 31. §-a alapján – egyebek mellett – a Ptk. ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell a munka világában. Erre tekintettel, valamint az ügy érdemi lezárását hozó döntés pontos ismerete hiányában célszerű az ajánlati kötöttség és az Mt. vonatkozó szabályai közötti kapcsolatot röviden áttekinteni.

Tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot írásban kell megtenni, ez irányadó a közös megegyezéses megszüntetésre vonatkozó ajánlatra is. A Ptk. szabályai szerint távollévők között az ajánlattevő ajánlati kötöttsége addig tart, amíg az ajánlatra tett válasz megérkezését rendes körülmények között várhatja [Ptk. 211. § (2) bekezdés]. Ez az időtartam esetenként más és más lehet, például a munkáltató működési rendjétől vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának az ajánlattevő által is ismert akadályoztatásától függően.

Munkaügyi és tb-nyilvántartás, adatszolgáltatás 2014

Bizonytalan az új szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak Farkasné Gondos Krisztina OEP osztályvezetőnek, dr. Kártyás Gábor munkajogásznak és dr. Kovács Ferenc adószakértőnek – jöjjön el 2014. március 20-án szakmai konferenciánkra

Ízelítő a tematikából:

  • A bejelentési szabályok módosulásai
  • A bevallások változásai, különös tekintettel a járulékbevallásokra
  • Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség
  • A munkaidő-nyilvántartás törvényi követelményei
  • A szabadság és egyéb távollétek kezelése a nyilvántartásban

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Ettől eltérően az ajánlattevő ajánlati kötöttségének idejét maga is meghatározhatja, mégpedig formakényszer nélkül, azaz akár szóban is, az írásbeli ajánlattétel mellett. Így például az írásban átadott ajánlattal egyidejűleg a munkáltató is közölheti, hogy arra egy napon belül választ vár, vagy az abban foglaltakat nem tartja fenn.

Az ajánlati kötöttség idejének különös jelentőségét az adja, hogy annak ideje alatt a másik fél egyszerű elfogadó nyilatkozatával létrejön a szerződés, jelen esetben a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése.

Az Mt. vonatkozó szabálya szerint írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor [Mt. 22. § (2) bekezdés]. Azaz – legalábbis elméletileg – egy közösségi oldalon a munkáltatói jogkör gyakorlójának küldött üzenet is alkalmas lehet annak közlésére. Ahogyan a fenti esetből is kiderül, a jognyilatkozatok közlésének, illetve a közlés bizonyíthatóságának kiemelkedő jelentősége van.

Kapcsolódó cikkek:


BDO: Jogsértő általános céllal másolni az alkalmazottak okmányait
2019. július 19.

A munkáltatók csak kivételes esetekben másolhatják le jogszerűen az alkalmazottak személyes iratait a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szerint. Kivételt kizárólag a kifejezett jogszabályi felhatalmazás, illetve speciális, egyedi célhoz kötöttség jelenthet.

Minden ellenőrzött webáruház jogsértő volt
2019. július 8.

A fogyasztók jogainak védelme érdekében az ügyészség tizenhat webáruház szerződési feltételeit vizsgálta és mindegyikben talált törvénysértő kikötést - közölte Szabó Ferenc Pest megyei főügyész.