Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jelen cikkben az emberi reprodukciós eljárásban való részvétellel összefüggő munkajogi szabályokat mutatjuk be.
Általános jelleggel a már várandós munkavállalók többsége tisztában van azzal, hogy a várandóssághoz kapcsolódóan milyen munkajogi védelem és kedvezmény illeti meg, ugyanakkor sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen védelem és kedvezmény illetheti meg azon munkavállalókat, akik mesterséges megtermékenyítésre irányuló programban, úgynevezett emberi reprodukciós eljárásban vesznek részt.
Mi minősül reprodukciós eljárásnak?
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 166. § rendelkezése és az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet irányadó rendelkezései rögzítik, hogy pontosan mely eljárások minősülnek reprodukciós eljárásnak, tehát, hogy mely eljárás esetén illeti meg munkajogi védelem és kedvezmény a munkavállalókat, vagy éppen hozzátartozóikat.
Felmondási tilalom
Az intézménnyel kapcsolatos legfontosabb sarokkő a munkavállalót érintő felmondási védelem. A 2012. évi I. törvény (Mt.) 65. § (1) bek. e) pontja alapján a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.
Amennyiben a munkavállaló úgynevezett lombikbébi-programban vesz részt, de felmondást kap kézhez a munkáltatótól, akkor e védelemre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A munkáltató azonban a felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a felmondást írásban visszavonhatja.
Ebből az következik, hogy a felmondási tilalom érvényesüléséhez elegendő, ha a munkavállaló a fennálló kezelésről legkésőbb a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót. Ha a munkavállaló tehát csak a felmondás közlésekor tájékoztatja a munkáltatót a védettségre okot adó körülményről, úgy ezen eljárás is jogszerűnek minősül. A munkáltató a tájékoztatást követő tizenöt napon belül a visszavonhatja a felmondását, így elkerülheti a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetését. Abban az esetben, ha a munkaviszony ilyen módon lesz helyreállítva, a jogviszony megszüntetése és annak helyreállítása közötti időtartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, valamint meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságait és az ezt meghaladó kárát.
A tájékoztatásnak legkésőbb eme időpontig meg kell történnie, amennyiben tehát a munkavállaló egyáltalán nem nyújt pontos tájékoztatást az eljárásról, illetőleg titkolja azt, úgy a védelemre nem hivatkozhat. Fontos ugyanakkor rögzíteni, hogy az Mt. szellemiségéből, valamint a tájékoztatási és együttműködési kötelezettség alapelvéből eredően érdemes a munkáltatót tájékoztatni annak érdekében, hogy neki is tudomása legyen arról, az adott munkavállaló védelem alatt áll. A tilalom fennállása és a határidő számítása szempontjából a felmondás közlésének időpontja irányadó.
A védelem időtartama
A védelem időtartama nem korlátlan, az az Mt. 65. § (1) bek. e) pontja alapján legfeljebb a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapon keresztül állhat fenn. Noha korábban vita állt fenn a védelem időtartamát illetően, a 13/2018. számú munkaügyi elvi határozat alapján egyértelműen meghatározható, hogy a 6 hónapos védelem mikortól meddig állhat fenn, és mikortól kezdődhet újra. „Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés – de legkésőbb annak megkezdésétől számított 6 hónap időtartam – alatti felmondási védettség úgy értelmezendő, hogy az esetlegesen sikertelenül befejeződött kezelés után e védettség megszűnik, de ezen okból az újabb emberi reprodukciós eljárással ismételten elkezdődik a munkáltatói felmondás tilalmának időtartama.”
A fentiek alapján a védelem tehát nem csak egyszer illetheti meg a programban résztvevő munkavállalót, hanem minden, megszűnt kezelést követő újrakezdett kezeléstől kezdődően. Amennyiben jogvita alakul ki a felek között a dátumokat illetően, így a felmondási tilalom fennállásának pontos időtartamát illetően, úgy orvosi szakvélemény és állásfoglalás útján tisztázható a felek között a jogvita.
Munkaidő-kedvezmény
További kevéssé ismert garanciális szabályként jelenik meg a munkavállalók támogatása érdekében a munkaidő-kedvezmény. Amennyiben a munkavállaló az Eütv. szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésen, közismertebb nevén lombikprogramban vesz részt, a munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés b) pont mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A mentesülés idejére az Mt. 146. § (3) bekezdése alapján a munkavállalónak távolléti díj az eljáráson való részvétel idejére nézve azonban nem jár, távolléte viszont igazoltnak minősül.
A kezelés időtartamát nem lehet ugyanakkor tágan vagy korlátlan módon értelmezni, a szabály kizárólag az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő tényleges kezelés, vizsgálat, beavatkozás időtartamára vonatkozik. A kedvezmény azonban nem szűkül le kizárólagosan a női munkavállalókra; a mentesülés a feltételek fennállása esetén a férfiakat is megilleti.
Ez a lehetőség nyilvánvalóan akkor vehető igénybe, ha a munkaviszony fennállása során kerül sor a tájékoztatásra.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd és dr. Pulay Flóra ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
