Siemens: a mesterséges intelligencia lesz a kulcs a vállalatok dekarbonizációjában


A megfelelő adatok elérhetősége és hozzáférhetősége kulcsfontosságú az épületek, az energiaelosztási rendszerek, valamint az iparvállalatok dekarbonizációs céljainak eléréséhez, mégis a cégek közel felének nem állnak rendelkezésére ezek az információk. 

Fejlettebb digitalizáció, fenntarthatóbb infrastruktúra

A megkérdezettek 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagy lehetőségként tekint a digitalizációra vállalata termelékenységének, így versenyképességének növeléséhez – derül ki egy friss nemzetközi jelentésből. Emellett a válaszadók több mint fele (55%) a CO2-kibocsátás-csökkentés és az erőforrás-hatékonyság területén is nagy potenciált lát benne. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a válaszadók 45 százaléka, aki nem látja ezt a potenciált, nem ismeri teljes mértékben a digitális megoldásokban rejlő, fenntarthatósági lehetőségeket; ezen a téren még információhiány áll fenn.

A felmérés arra is rámutatott, hogy mindössze a vállalatok 54 százaléka számít haladónak vagy fejlettnek az adatvezérelt működés terén, és 42 százalékuk még csak a korai fejlesztés szakaszában jár. Azaz hatalmas, kihasználatlan potenciál rejlik még ezen a területen.

A digitális üzleti platformok előnyeit már számos vállalat látja: a résztvevők a skálázhatóságot, az idő- és költséghatékonyságot, a gyorsabb implementációt, a megbízhatóságot és az interoperabilitást jelölték meg a legfontosabb lehetőségek között. Ugyanakkor a visszatartó tényezők között a válaszadók harmada említette az integráció komplexitását és költségeit, valamint a szakképzett munkaerő hiányát.

Komoly akadály az adathiány

A válaszadók jelentős része állította, hogy alig vagy egyáltalán nem rendelkezik a szükséges adatokkal a dekarbonizáció és az erőforrás-hatékonyság szempontjából kulcsfontosságú területeken. A résztvevők 44 százalékának nem voltak megfelelő adatai a vállalat CO2-kibocsátására vonatkozóan, 46 százalékuknál hiányoztak az üzemek és gépek teljesítményére vonatkozó mutatók, a megkérdezettek 30 százaléka pedig nem rendelkezett adatokkal az energiafogyasztásáról. Ezek a hiányosságok kritikus akadályt jelentenek a fenntarthatóbb működésre való átállásban.

Mindemellett még akkor is, ha rendelkezésre állnak az adatok, a válaszadók gyakran nehézségekkel szembesülnek azok hatékony integrálása, kezelése és elemzése során. Ennek feloldása mellett általános igény az adatok mennyiségének növelése, minőségének javítása és elérhetőségének fokozása annak érdekében, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. A fenntarthatóbb működéshez pedig a válaszadók az energiafogyasztási, valamint az ügyfeleikre, felhasználóikra vonatkozó adatokat tartották a legfontosabbnak, sőt, a leginkább elérhetőnek is.

Mesterséges intelligencia lesz a kulcs

Az adatbázisok gyors elemzésére, valamint a vállalatok működésének, rendszereinek akár automatikus és folyamatos optimalizálására képes, intelligens megoldásoké lesz tehát a jövő – állapítja meg a jelentés. Ezen technológiák közül a válaszadók arra számítanak, hogy a következő három évben a mesterséges intelligencia lesz legnagyobb pozitív hatással a dekarbonizációra és az erőforrás-hatékonyság javítására a jelenleg rendelkezésre álló technológiák közül. Emellett többen említették a távolról is elérhető szenzorokat és felügyeleti rendszereket, a digitális iker technológiát, valamint az intelligens készülékeket is, amelyekkel fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tennék a működésüket.


Kapcsolódó cikkek

2024. január 17.

A vezérigazgatók közel fele tart attól, hogy változtatás nélkül vállalata nem lesz életképes 10 év múlva

Az előző évhez képest több mint kétszeresére (18 százalékról 38 százalékra) nőtt azon vezérigazgatók aránya, akik úgy vélik, hogy a globális gazdasági növekedés javulni fog a következő 12 hónapban. Ugyanakkor az egyre fokozódó technológiai és éghajlati nyomás hatására a vezetők 45 százaléka aggódik vállalkozásuk hosszú távú fennmaradása miatt – derül ki a PwC tegnap Davosban közzétett 27. Globális Vezérigazgatói Felméréséből.
2024. november 5.

Az energiatermelés zöldítése mellett a keresletet is indokolt átstrukturálni

Magyarország napelem kapacitása az utóbbi években látványosan fejlődött, és már 2023-ra meghaladta a korábban kitűzött 2030-as célt. Jelenleg közel 7850 MW megújuló villamosenergia-termelési kapacitás áll rendelkezésre. Globálisan azonban ijesztő az elmaradás a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez szükséges erőfeszítések terén.