Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kétszáz hazai kis- és középvállalkozás adatvédelmi és iratmegsemmisítési szokásait mérték fel egy reprezentatív kutatásban, amelyből kiderült, bár a kkv-k 90%-ánál vannak bizalmas jellegű iratok, 25%-uknál egyáltalán nincs semmiféle előírás ezek kezelésére. Ezek után nem meglepő, hogy szintén majdnem egyötödük már szenvedett el versenyhátrányt adataikkal való visszaélés miatt.
A hazai kkv-k iratkezelési szokásairól szóló reprezentatív kutatást a „Védje adatait!” programhoz kapcsolódóan, a Fellowes cég megrendelésére készítette a Szinapszis Kft.
A válaszok alapján jól érzékelhető kettősség jellemzi a hazai vállalkozásokat. A többség biztonságban és az adatokkal történő visszaélésektől védve érzi magát, mivel döntően azt gondolják, hogy megfelelő lépéseket tesznek az adatlopás ellen. Ugyanakkor számos esetben világítottak rá arra, hogy a bizalmas dokumentumok kezelésével, megsemmisítésével és az elektronikus adatvédelemmel kapcsolatban is vannak hiányosságaik, amelyek alkalmat adhatnak a sokak által személyesen vagy üzleti életben megtapasztalt adatlopásokra.
A cégek 90%-ánál bizalmas, visszaélésre is alkalmas információkat tartalmazó dokumentumok is fellelhetőek, ugyanakkor 25%-uknál semmiféle előírás nincs ezek kezelésére.
Mindössze 9%-uk véleménye az, hogy tehetnének többet is az esetleges adatlopások ellen, pedig minden negyedik kis- és középvállalatnál (22%) előfordul, hogy kényes üzleti vagy személyes információk maradnak éjszakára az íróasztalokon. A válaszadók nyolcada szerint (13%) elképzelhető, hogy a cégnél keletkezett napi szemétben bizalmas vagy kényes adatokra bukkanhatnánk.
Az összes megkérdezett 17%-a számolt be arról, hogy akár anyagilag, akár a vevőkörét vagy a piaci pozícióit tekintve érte már olyan hátrány, ami az adataival való visszaélés következménye volt.
Minden tizedik kkv a napi hulladékkal együtt kezeli a bizalmas, személyes vagy üzleti információkat tartalmazó dokumentumait. Hatból egy cégnél (17%) biztosan nincsenek arra vonatkozó szabályok, hogyan kell megsemmisíteni az ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat.
A termelő és kereskedelmi szektorra az átlagosnál sokkal jellemzőbb (22%), hogy a bizalmas adatok megsemmisítésére nincsenek egyértelmű előírások. A saját ingatlanban működő cégek egynegyede (23%) nem darabolja fel a kényes információkat tartalmazó dokumentumokat, mielőtt megszabadulnak tőlük. A közepes árbevételű (250 millió és 1 milliárd közötti) vállalatok bő egyharmadánál (36%) maradnak bizalmas iratok az íróasztalokon éjszakára, míg az irodaházban / ipari parkban telephellyel rendelkezők körében ez az arány csak mindössze 10%.
A Szinapszis mintájába 15-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások éppúgy belekerültek, mint 50-249 fővel működő közepesek. Árbevétel alapján 50 milliótól 10 milliárdig terjedt a skála, a megkérdezettek zömének 500 millió és 1 milliárd forint közé tehető az éves bevétele. A mintavételnél a régiós eloszláson kívül figyelembe vették azt is, hogy a vállalkozások kb. fele irodaházban vagy önálló bérleményben működjön, a másik fele pedig saját ingatlanban.
(forrás: Fellowes)
