A szerző az alábbi írásban a bizalomvesztésre való hivatkozásra alapozott szavatossági költségtérítési igényt veszi górcső alá.
Legyen szó akár ingatlan-adásvételről, mosógépvásárlásáról vagy ipari gyártósorok javítására megkötött vállalkozási szerződésről, egységesen érvényesülnek a polgári törvénykönyv (Ptk.) hibás teljesítésre, azon belül is pedig a kellékszavatosságra vonatkozó szabályai.
A kellékszavatossági kötelezettség értelmében, ha a kötelezett (pl. eladó vagy vállalkozó) nem a szerződésben vagy a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően, azaz hibásan teljesít, a vevő vagy a megrendelő jogosult lesz:
a) a hiba kijavítását vagy a hibás termék(rész) kicserélését kérni;
b) árleszállítást igényelni, a hibát saját maga, de a kötelezett költségére kijavítani vagy kijavíttatni, avagy végső soron a szerződéstől egyoldalúan elállni.
A fenti, úgynevezett kétlépcsős rendszerben a jogosult nem válogathat szabadon az igényérvényesítési lehetőségek közül, ugyanis elsődlegesen az a) pontban megjelölt követelések közül választhat, és csak abban az esetben térhet át a következő lépcsőt képező opciókra, ha a kijavítás vagy kicserélés teljesítése lehetetlen vagy aránytalan többletköltséget eredményezne a kötelezettnek. Továbbá akkor, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, azokat nem tudja megfelelő határidőn belül és a jogosult érdekeit kímélve teljesíteni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
Az itt felsorolt esetek közül az érdekmúlás egyik korántsem ritka példája, amikor a jogosult a kötelezett magatartása vagy teljesítése okán felmerülő bizalomvesztés okán a b) pontban leírtaknak megfelelően saját maga javítja vagy javíttatja ki a hibát és ennek költségét kéri megtéríteni a kötelezett által.
A bizalomvesztés, mint jogalap pedig igenis megállhatja a helyét egy ilyen költségtérítési igény érvényesítésekor, azonban természetesen nem bármikor és nem bármilyen körülmények között.
A Kúria – az új Ptk. égisze alatt is javarészt irányadó – hibás teljesítéssel kapcsolatos egyes jogalkalmazási kérdésekről szóló 1/2012. (VI. 21.) PK véleménye rögzíti, hogy a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint költségtérítési igény ilyen okból akkor érvényesíthető, ha a hibás teljesítés körülményei, illetve a kötelezett magatartása miatt a jogosultnak megalapozottan rendül meg a bizalma abban, hogy a kötelezett a javítást az ő méltányos érdekeinek sérelme nélkül el tudja végezni.
A Kúria ugyanakkor a BH 2013.9.242 számú eseti döntésében azt is kifejtette, hogy a bizalomvesztést eredményező feltételek megvalósulásához nem szükséges az, hogy a jogosult előzetesen eredménytelenül felhívja a kötelezettet a dolog kijavítására. A jogosult ugyanis ilyen előzetes felhívás hiányában is bizonyíthatja, hogy a kötelezett a kijavítási kötelezettségének az előírásoknak megfelelően nem tudna eleget tenni, és így a kötelezett által elvégzendő kijavítás az eset összes körülményeire figyelemmel nem állna érdekében.
Fontos megállapításokat tartalmaz a legfelsőbb bírói fórum GK 47. számú – jelenleg is irányadó – kollégiumi állásfoglalása is, ami kimondja, hogy a jogosult a hiba kijavításának várható költségét akkor is követelheti, ha a kijavítás még nem történt meg és a kötelezett nem hivatkozhat a költségtérítés időelőttiségére, ha a jogosult még nem végezte el effektíve a munkálatokat. Továbbá, szintén e joganyag deklarálja, hogy a javítás költségének meghatározásánál nem a kötelezett által a teljes szolgáltatásért számlázott eladási árat vagy vállalkozói díjat kell figyelembe venni, hanem a mással való – feltétlenül szükséges – javíttatás tényleges díját. Ha pedig a jogosult a kijavítást maga végzi el, a kötelezett a jogosult készkiadásain (pl. a felhasznált anyag árán) felül köteles megtéríteni azt a javítási díjat is, amelyet egy harmadik személy vállalkozó – túlzás nélkül – felszámíthatott volna.
Körültekintően kell tehát eljárni, ha bizalomvesztés miatt akarunk költségtérítést igényelni, mert a fent felsorolt feltételek bármelyikének hiánya esetén a jogosult tényleges költsége helyett a bíróság csak azt az összeget fogja megítélni, melyet igazságügyi szakértő állapít meg, mint a kijavítással kapcsolatban valóban indokoltan felmerült költség.
A cikk szerzője dr. Kálmán Kinga társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
Kapcsolódó cikkek:
A vállalatfelvásárlások kartellveszélyei
2019. június 13.
Több cikkünkben foglalkoztunk már a vállalatfelvásárlásokkal, és külön az egyesülésekkel is, most pedig az összefonódást megelőző átvilágítások kapcsán felmerülő versenyjogi aggályokat ismertetjük.
Az európai öröklési bizonyítvány jelentősége
2019. június 6.
Az EU által 2012. július 4-én elfogadott új szabályozása megkönnyíti és leegyszerűsíti a polgárok számára a több országra kiterjedő öröklésjogi ügyintézést.
Kötelező jogi képviselet a másodfokú eljárásban
2019. május 30.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a jogi képviseletet a törvényszék előtt peres eljárásban kivétel nélkül kötelezővé tette, ezáltal szükségtelenné vált az ítélőtábla előtti eljárásra a kötelező jogi képviselet külön szabályozása.
Ki pereskedhet ingyen munkaügyekben?
2019. május 28.
A munkaügyi perek sajátos eljárásjogi intézménye az úgynevezett munkavállalói költségkedvezmény. Ez a munkavállalók széles köre számára elérhető, tehát nem csupán a legnehezebb anyagi helyzetben lévő alkalmazottak pereskedhetnek alacsony költségkockázat mellett.
Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?
2019. május 21.
Bár a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással minden autótulajdonos találkozik, sokan még sincsenek tisztában annak részletszabályaival. Pedig sokszor igen nehéz megállapítani, hogy mikor térít a biztosító, és mikor nem. Jelen cikkben is egy olyan esetet ismertetünk, ahol elsőre nem lehet egyértelműen eldönteni a felelősség kérdéskörét.