Telki szolgalom létrejötte a bírói gyakorlatban

Telki szolgalom létrejöhet szerződéssel, elbirtoklással, törvény rendelkezésével vagy bírósági határozat alapján. A bírói gyakorlat szerint a szolgalom terjedelmét és gyakorlásának módját abból a szempontból kell vizsgálni, hogy az hogyan alakult az elbirtoklási idő alatt.

A telki szolgalom egy olyan (dologi) jog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonában levő és a szolgalommal terhelt ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja, vagy birtokosát más módon valaminek az eltűrésére késztetheti.

A szolgalom körét a Ptk. nem határozza meg, hanem példálózó jelleggel sorolja fel azokat az eseteket, amelyek céljából szolgalmat lehet létesíteni, így különösen átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára.

Bár a törvény időbeli korlátot nem határoz meg a szolgalom fennállása tekintetében, azonban, ha az a tevékenység vagy cél, amelynek biztosítására a szolgalom létrejött, az ingatlan mindenkori birtokosa ingatlanának rendeltetésszerű használatához már nem szükséges, akkor a bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, korlátozhatja vagy gyakorlását felfüggesztheti.

A telki szolgalom létrejöhet szerződéssel, elbirtoklással, törvény rendelkezésével vagy bírósági határozat alapján.

A szerződéssel alapított szolgalom a szolgalomnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével jön létre, viszont fontos, hogy a szerződésnek nem két birtokos, hanem az ingatlanok tulajdonosai között kell létrejönnie, mert a szolgalom a szolgáló ingatlant terhelő jog, amely az uralkodó ingatlan tulajdonosa által a saját telkéhez kötötten szerzett jogosultság. A Ptk. kifejezetten lehetővé teszi, hogy telki szolgalmat az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat.

Az elbirtoklással – mint a tulajdonjog megszerzésének egyik módjával – általában ingók és ingatlanok vonatkozásában szoktunk találkozni, jogszabály azonban lehetővé teszi a telki szolgalmi jog elbirtoklását is. Az új Ptk. a telki szolgalom megszerzéséhez szükséges elbirtoklási időt, 10-ről 15 évre emeli, és az is szükséges hozzá, hogy a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa eme idő alatt nem tiltakozik. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása viszont nem vezet elbirtoklásra.

A bírói gyakorlat szerint a szolgalom terjedelmét és gyakorlásának módját abból a szempontból kell vizsgálni, hogy az hogyan alakult az elbirtoklási idő alatt. A szolgalom elbirtoklásának nem feltétele, hogy a szolgalommal érintett földrészletet a jogosult a sajátjaként használja, ahhoz elegendő, ha a szolgáló telek mindenkori birtokosa a használat ellen az elbirtoklási idő elteltéig nem tiltakozik. Ebből következően, a szolgalomszerű használatot nem befolyásolja, ha a jogosult a használattal érintett földrészletnek a tulajdonjogát meg akarja szerezni, és ezzel kapcsolatban a szolgáló telek tulajdonosának vételi ajánlatot tesz. Elbirtoklással megszerzett útszolgalom esetén – minthogy az annak a jogkövetkezménye, hogy a szolgáló telek birtokosa a törvényben meghatározott időtartamban eltűrte a másik fél szolgalomszerű használatát – kártalanítás nem állapítható meg. (BH2015. 221)

Az elbirtoklás megszakadása szempontjából rámutatott a gyakorlat, hogy az elbirtoklási időt nem szakítja meg, ha a szolgáló telek tulajdonosa az ingatlannal rendelkezik, ugyanis a mindenkori birtokos tiltakozása minősül ilyen jogi ténynek, azaz a tulajdonos (birtokos) személyében történt változásnak a szolgalom elbirtoklási idejére nincs kihatása. (BH.2003.450)

Akkor is megállapítható a szolgalom elbirtoklással történő megszerzése, ha adott esetben már a jogelődnél fennálltak az elbirtoklási feltételei. A szolgalom elbirtoklással történő megszerzésére kizárólag a szolgalomszerű használat vezet, és a szolgalom elbirtoklója igényt tarthat arra, hogy megszerzett jogát dologi jogi hatállyal az ingatlan-nyilvántartás feltüntesse.

A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az ingatlan mindenkori „tulajdonosa/birtokosa” jogosult a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérni, ezért nincs szükség az elbirtoklási idők összeszámítására, mivel az elbirtoklás ebben az esetben ex lege, a törvény erejénél fogva adott esetben már a jogelődöknél bekövetkezett. Továbbá az új tulajdonosok személyét illetően nem szükséges igazolni, hogy a szolgalom saját személyükben is bekövetkezett, emiatt az elbirtoklásra alapított igény érvényesítésének nem feltétele, ha az új tulajdonosok is önálló elbirtoklónak minősüljenek, azaz az elbirtoklás feltételei a személyükben is fennálljanak. (BH. 2016. 9.)

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Puskás Attila partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


A Brexit hatása az adatkezelésre
2019. március 20.

Számos szektorban kell a Brexitet követő időszakkal kapcsolatos nyitott kérdésekre választ találni, az adatvédelem területén is.

A minőségi cserére alapított felmondás
2019. március 20.

A minőségi cserére alapított felmondás

A minőségi cserével indokolt felmondás jogszerűségéhez a munkáltatónak egy tisztán a működésével vagy éppenséggel a munkavállaló képességével összefüggő indokhoz képest több körülményt kell tudni bizonyítania egy esetleges munkaügyi perben.

Új internetes felületet vitarendezési ügyek intézésének megkönnyítésére
2019. március 19.

Új internetes felületet vitarendezési ügyek intézésének megkönnyítésére

Az Európai Bizottság új online felületet tett elérhetővé, amely a társaságok és jogi képviselőik számára megkönnyíti, hogy kartellügyekkel kapcsolatos engedékenységi és vitarendezési eljárások és nem kartellügyekben folytatott együttműködés keretében nyilatkozatokat és dokumentumokat nyújtsanak be.