Több visszaélést tapasztalnak a vállalatok

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. február 22.
Rovat:

A hűtlen kezelés még mindig a leggyakrabban elkövetett visszaélési forma Magyarországon – derül ki a PwC kutatásából.


A gazdasági bűnözésről és a visszaélésekről szóló idei PwC  felmérés válaszadói 100 százalékos növekedést tapasztaltak a visszaélésekkel kapcsolatban – minden második hazai válaszadó cégénél történt ilyen jellegű bűncselekmény az elmúlt 24 hónapban. Ez az eredmény azonban félrevezető: valószínűleg nem a tényleges visszaélések száma nőtt ilyen mértékben, hanem az azokkal kapcsolatos tudatosság javult – írja a PwC közleménye. 

Globálisan a szervezetek 49 százaléka ismerte fel, hogy visszaélés, illetve gazdasági bűncselekmény áldozatává vált, Magyarországon ez az arány még magasabb, 51 százalék.

A magyarországi felmérés válaszadói továbbra is a hűtlen kezelést (42 százalék) jelölték meg a leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekményként. Ezt követik a fogyasztók által elkövetett visszaélések (39 százalék), a kiberbűnözés (31 százalék) és az üzleti szabályszegés (28 százalék).

Számos vállalat belső, illetve külső okok miatt nincs kellően felkészülve a visszaélések kezelésére. Ezért fontos, hogy egy szervezet minden szintjén tisztában legyenek azzal, hogy mi a visszaélés hatásmechanizmusa, illetve milyen intézkedéseket lehet és kell tenni megakadályozásuk érdekében. Szakértőink szerint elérkezett az idő arra, hogy a szervezetek a visszaéléseket egy új, holisztikusabb szemlélettel kezeljék, felismerve, hogy azok nem puszta kellemetlenséget, a vállalkozás „járulékos költségeit” jelentik, hanem egy valódi árnyék-iparágat képeznek.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

„Jelentős azon magyarországi válaszadók aránya, akik nem biztosak benne, hogy az elmúlt 24 hónap során kértek-e vállalatuktól kenőpénzt (44 százalék), illetve a szervezet került-e hátrányba kenőpénzt fizető versenytárssal szemben (58 százalék), ami komoly aggodalomra, illetve gyanúra ad okot. A fentiek jól illusztrálják a korrupció rejtett jellegét – ezért tekintjük a korrupciót egy valódi vakfoltnak Magyarországon” – idézi a közlemény Polacsek Csabát, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának cégtársa.

Az egyik legnagyobb kockázati tényezőt az üzletfelek jelentik. A felmérés alapján a vállalatokat legérzékenyebben érintő visszaéléseket Magyarországon többnyire külső felek követik el (58 százalék), ami szembetűnő változás a korábbi felmérésünkhöz képest (33 százalék). Azokban az esetekben, amelyekben a visszaélést külső fél követte el, a „külső felek” csoportjának jelentős hányadát valójában „hamis barátok” (frenemies), vagyis harmadik felek – megbízottak, szállítók– és ügyfelek alkotják.

2016-ban készült kutatásunk óta a kiberbűnözés „felnőttkorba” lépett és jelentősen nőtt – ez a harmadik leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekmény. A válaszadók 31 százaléka tapasztalt valamilyen kiberbűnözéssel kapcsolatos visszaélést, ígyMagyarország ebben a tekintetben elérte a globális szintet és ezen a területen mértük az eddig legnagyobb mértékű növekedést.

Számos fajtája közül Magyarországon leggyakrabban a kártevő szoftverek (44 százalék) és az adathalászat (37 százalék) fordul elő.A magyar vállalkozások egyre inkább tisztában vannak ezzel a fenyegetéssel, amit az is mutat, hogy egyre többen készítenek a kibertámadásokra vonatkozóan incidenskezelési tervet. A 2016-os felmérésben mért 42 százalékkal szemben idén a megkérdezettek 72 százaléka nyilatkozta, hogy saját cége rendelkezik incidenskezelési tervvel a kibertámadások elhárítására, 10 százalékuk azonban nem rendelkezik ilyen tervvel, és még csak nem is fontolgatja annak elkészítését.

„A vezérigazgatókra egyre inkább a vállalatok megtestesítőiként tekintenek, akiktől azt várják el, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a vállalati kultúra és működés minden vonatkozását. Etikai vagy megfelelési gondok esetén pedig – a közvélemény és egyre inkább a hatóságokis – az üzleti vezetőket tartják személyesen felelősnek” – tette hozzá Polacsek Csaba.Erre utal az is, hogy a magyarországi válaszadók 17 százalék-a szerint elsődlegesen a vezérigazgatók felelősek a vállalat formális üzleti etikai és megfelelési programjáért.

A gazdasági visszaélések 21 százalékára azonban még mindig olyan módon derül fény Magyarországon, amelyre a vállalat vezetésének nincsen befolyása.

A visszaélések továbbra is jelentős költségeket okoznak: a felmérésben részt vevő gazdasági bűncselekményeket elszenvedő vállalatok 45 százaléka több mint 100 ezer amerikai dollárt (25 millió forint felett) veszített Magyarországon. Ugyanakkor a visszaélésekkel szembeni védekezésben innovatív és fejlett technológiák gazdag tárháza áll a cégek rendelkezésére, amelyek lehetővé teszik az emberi viselkedés felügyeletét, elemzését, az abból való tanulást, valamint annak előrejelzését.

Kapcsolódó cikkek:


Az Airbnb igyekszik megfelelni az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak
2018. szeptember 20.

Az Airbnb igyekszik megfelelni az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak

Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései
2018. szeptember 18.

Céges rendezvények adatkezelési kérdései

A munkáltatók által szervezett rendezvényeken az e cégek által készített és/vagy általuk felhasznált fényképek, videók közzétételére – a tömegfelvételek kivételével – nem kerülhet sor korlátok nélkül; egy alkalmazottat mutató fotó mint személyes adat a Ptk. és a GDPR védelmét is élvezi.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása
2018. szeptember 13.

Nagyot változik a szerzői jog szabályozása

Nagy többséggel megszavazta  szerdán az Európai Parlament plenáris ülése a javaslatot, amelynek első változatát júliusban még elutasították, és amely egyesek szerint a számítógépes világháló cenzúrázásához vezethet.

Önálló törvény született az üzleti titokról
2018. szeptember 6.

Önálló törvény született az üzleti titokról

Eddig a Ptk. és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szabályozta kérdést – e kettős rendszert és a vele járó nehezebb átláthatóságot szüntette meg az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény.