Törvénytelen adatkezelés miatt büntették meg a Monsantot Franciaországban


A személyi adatok védelméért felelős francia hatóság (CNIL)  400 ezer eurós pénzbüntetést szabott ki szerdán a glifozátot forgalmazó német Bayer amerikai leányvállalatára, a Monsantora, amiért listázott közéleti embereket, tudományos szakembereket, újságírókat és aktivistákat annak érdekében, hogy befolyásolni tudja a gyomirtó szer betiltásáról folyó közéleti vitát.

Az illetékes hatóság, amelyhez hét panasz érkezett listázott személyektől, azért büntette meg a vállalatot, mert nem tartotta be a tájékoztatási kötelezettségét az adatok nyilvántartásáról, s az érintett személyek csak a médiából értesültek 2019 májusban arról, hogy a Monsanto nyilvántartást vezet róluk.

A nyomozás szerint több mint kétszáz név szerepelt az adatbázisban, amelyben 1 és 5 között osztályozták az illető befolyását, hitelességét és támogatását a Monsanto irányában olyan témákban, mint a gyomirtó szerek vagy a genetikailag módosított termékek.

Az egész Európát érintő ügyet a Le Monde című napilap és a France2 közszolgálati televízió tárta fel 2019 májusban egy sajtóügynökség kiszivárogtatott dokumentumai alapján. A Monsanto legalább hat országban, Franciaország mellett Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában, valamint az európai intézményekben is összeállított adatbázisokat a Bayer szerint.

Az anyavállalat ugyanakkor nem ért azzal egyet, hogy adatgyűjtés miatt vonták felelősségre. Álláspontja szerint ugyanis a nyilvántartást egy kommunikációs ügynökség állította össze. A cég azt is állítja, hogy miután az Európai Bizottság 2017-ben öt évvel meghosszabbította a glifozát engedélyezését, az adatbázist nem használta a Monsanto.

A Bayer azt tervezi, hogy az államtanácsnál fellebbez a bírság ellen. “Lobbitevékenység céljából érdekképviseleti személyekről adatbázist nem törvénytelen összeállítani. Ebben az adatbázisban azonban csak olyan személyek szerepelhetnek, akik logikusan gondolhatják, hogy az ismertségük vagy a tevékenységük alapján ágazati kontaktszemélyként kezelhetők” – hangsúlyozta a francia hatóság.

A Cnil szerint az adatbázisban feltüntetett részleteket minden esetben törvényes úton kell megszerezni, és a benne szereplőket személyeket tájékoztatni kell arról, hogy létezik egy adatbázis, mégpedig azért, hogy gyakorolhassák ehhez fűződő jogaikat, egyebek mellett azt is, hogy ne szerepeljenek benne.

A botrány kirobbanását követően a Bayer nyilvánosan elnézést kért, és felfüggesztette együttműködését a Fleishman Hillard kommunikációs ügynökséggel, amely az adatbázist összeállította. A német cég kapcsolatba lépett a listán szereplő valamennyi személyiséggel, s az azon szereplő újságírók, a Le Monde és a Le Parisien című napilapok, a France Télévisions köztévé, a Radio France közrádió és az AFP hírügynökség munkatársai feljelentést tettek a Cnilnél és a francia igazságszolgáltatásnál. Ennek nyomán indult meg az eljárás törvénytelen adatgyűjtés miatt.

Az Európai Bizottság májusban engedélyezte Franciaországnak, hogy adókedvezményt nyújtson azon gazdáknak, akik nem használnak többet glifozát alapú gyomirtó szert.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2017. december 11.

Közelebb került Brüsszel?! – Közvetlen demokrácia az Európai Unióban

Az EU demokratikus legitimációja a közösség hatásköreinek bővítésével egyre fontosabbá váló téma. Ezzel párhuzamos Európa-szerte mind többen propagálják a közvetlen demokrácia intézményeinek erősítését. A két téma az EU lisszaboni reformszerződésében találását egymásra. A jogalkotó az európai polgári beleszólási lehetőségeinek bővítésével, konkrétan az európai polgári kezdeményezés (EPK) életre hívásával kívánta az integráció demokratikus legitimációját erősíteni. Egyúttal megkísérelte a brüsszeli döntésekét közelebb vinni az európai polgárokhoz. A 2012 óta létező jogintézmény – ugyan más-más okokból, de – idehaza és Nyugat-Európában is a figyelem középpontjába került.