Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha meghalljuk azt a szót, hogy tréning, sok minden eszünkbe juthat; elsősorban és főként a versenyszféra – ha pedig már vettünk részt bármilyen tréningen – a játékos feladatok, esetleg kínos csoportmunkák, vicces megoldások villanhatnak fel, de legritkább esetben egy okmányiroda.
A tréningeknek megszámlálhatatlan fajtáját megtalálhatjuk az interneten, beírjuk a böngészőbe a tréning szót és dúskálhatunk a legkülönfélébb programok között. De vajon „tréningelhető-e” a közszféra, és ha igen, milyen módon?
Eddig egyáltalán nem voltak jellemzők ilyen – tömegeket megmozgató – tréningek a közigazgatásban. Mivel kormányzati szándék (Magyary Program) a közigazgatás hatékonyabbá, ügyfélközpontúbbá tétele, ehhez elengedhetetlen az, hogy a közszférában dolgozók kompetenciáiknak fejlesztéséhez a tréninget mint eszközt igénybe vegyük.
Javadalmazás menedzsment tréning – 2015. november 10. |
|---|
|
Többet adjunk, vagy kevesebbet? |
„A Magyary Program keretében elindult a közigazgatási szervek munkatársainak kompetenciafejlesztése. Az európai uniós forrásból finanszírozott projektnek köszönhetően több ezer kormánytisztviselő kompetenciafejlesztése történik meg az ország több pontján.” (…) „Az ÁROP 2.2.23 kiemelt projekt célja a kormánytisztviselők együttműködési, kommunikációs, szervezési és vezetési kompetenciáinak fejlesztése, amelynek eredményeképpen a mindennapi munka hatékonyabbá válik.”
Trénerként sok tapasztalatot gyűjtöttem össze itthon és külföldön is egyaránt. Ezért tűnt izgalmas kihívásnak számomra, amikor bekerülhettem először az integritás tanácsadók és felsővezetők antikorrupciós érzékenyítő tréningjeiket lebonyolító trénerek közé, illetve a kormányablak ügyintézők két- majd ötnapos tréningjeit vezethettem.
„Összhangban az elmúlt évek gyakorlatával, a Nemzeti Korrupcióellenes Program nagy hangsúlyt helyez a közszolgálati tisztviselők oktatására, a képzési rendszer átalakítására, a korrupciós jelenségek és a velük szembeni fellépés lehetőségeinek megismertetésére. Fontos eleme a társadalom szemléletformálása, mely tájékoztató kampányokon az alap- és középfokú intézményekben etikai oktatás továbbfejlesztésén keresztül valósul meg.” A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói, trénerei vettek részt az egész országot érintő tréningek szakmai anyagának kidolgozásában és lebonyolításában. 2015 szeptemberétől már nappali tagozatos hallgatóknak is lesz antikorrupciós érzékenyítő tréningjük kötelező tárgyként beépítve a tananyagukba.
Munkajogi Klub Online Extra |
|---|
|
+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre
|
Nappali és levelezős hallgatóknak önismereti és csoportépítő tréningeket is tartottam hatalmas sikerrel. Döbbenetes élmény volt számomra, hogy levelezős hallgatók, akik közül sokan esetleg már húsz éve ügyfelekkel foglalkoznak, olykor meghatódva osztották meg egymással mindennapi „ügyfelezős” élményeiket. A konfliktus- és stresszkezelés, kérdezéstechnika, a fogyatékkal élőkkel való jobb bánásmódra való érzékenyítés hatására most megtapasztalhatták, megtanulhatták tudatosabban kezelni saját indulataikat, megfelelő kérdezéstechnikával „leszerelni” a türelmetlen ügyfelet, a megoldásra és nem a személyeskedésre koncentrálni. Sok esetben csak „önerőből”, saját élettapasztalatból próbálták eddig megoldani a – sokszor tényleg nagyon összetett – helyzeteket. Ezek a tréningek segítettek számukra tudatosabbá válni, hogy magabiztosabban közelítsenek egy „nehéz” ügyhöz, illetve ügyfélhez. Sok esetben már az is komoly segítséget jelentett, ha meg tudták osztani egymással a gondjaikat és kiderült: „nem vagyok egyedül a problémámmal.” Több olyan megoldási eszközt/panelt vihettek magukkal a tréning lezárása után, amit a mindennapi munkájuk során nagyszerűen alkalmazhatnak majd.
Bátran elmondhatom, hogy minden egyes tréning eufórikus élmény volt számomra. A közigazgatásban eddig nem volt jellemző ekkora volumenű tréningprogram az ügyintézők körében. A tréning – műfaji sajátosságából adódóan – helyzetgyakorlatokra, váratlan szituációk frappáns megoldásaira is épít, amelyeket a résztvevőknek egyedül vagy csoportban kell megoldaniuk. A helyzetgyakorlatok során kiderülhetnek olyan kompetenciák, amelyeket nemcsak a kollégák, de maga az illető sem feltételezett eddig magáról. Gyakran hallottam munkám során a következőket: „már évek óta dolgozunk együtt, de nem is tudtam róla, hogy ilyen jól tud rajzolni, ennyire humoros, kreatív, segítőkész, empatikus, ügyes” stb. A tréningeknek pont ez a sajátossága, hogy olyan szituációkban kell gyors megoldásokat, döntéseket hozni, amelyek alkalmával új oldalukról ismerhetik meg egymást a résztvevők. Egy-egy szokatlan feladat megoldása érdekében kénytelenek kilépni az ún. megszokott „komfortzónájukból”, a megszokott, jól bejáratott sémáikból. Mi lesz ennek a következménye? A kibillent egyensúly miatt elbizonytalanodnak, a megszokott séma ebben a helyzetben már nem alkalmazható (vagy kevésnek bizonyul) és elkezdenek kísérletezni, hogyan viselkedjenek másképp. Itt kezdődik az igazi tanulás, mert új tapasztalatokra tesznek szert a résztvevők. „Fejleszthető vele ugyanis a spontaneitás, az érzelmi stabilitás, a terhelhetőség és az úgynevezett szerepflexibilitás is, vagyis, hogy hány szerepben tudok dolgozni.
A vezetők hozzáállásáról, a tréningek eredményeiről, valamint valódi jelentőségükről a közszférában Dömötör Ildikó cikkében olvashat, amely a HR&Munkajog 2015/7-8-as számában jelent meg.
