Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk.-t visszamenőleges hatállyal, a hatályba lépése előtt keletkezett és jelenleg fennálló munkaviszonyokban is alkalmazni kell – emelte ki dr. Berke Gyula a Wolters Kluwer Kft. által „Az új Ptk. – Amit egy munkajogásznak tudnia kell” címmel rendezett szakmai konferenciasorozat első előadásán.
A Munka Törvénykönyve az új Ptk. (2013. évi V. törvény) hatályba lépésével nem kizárólag a magánjogi kódexre tekintettel módosult, az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény (a továbbiakban MtPtk.), számos ponton az Európai Bizottság kifogási miatt változtattak egyes szabályokon. Így például a vezető állású munkavállalókra vonatkozó kógens rendelkezések (Mt. 209. §) vagy a szülési szabadság kötelező igénybevételének (Mt. 127. § (1) bek.) előírása is ezért került bele az Mt-be.
Csak a Ptk. konkretizált rendelkezései alkalmazandók?
dr. Berke Gyula kiemelte, hogy az Mt. általános rendelkezései (1-31. §) foglalják össze, hogy milyen polgári jogi szabályokat kell alkalmazni a munkaviszonyokban – ezek jórészt megismétlik a Ptk. rendelkezéseit. Adódik a következtetés, miszerint a munkajog a polgári jog része és ennek következményei vannak a jogalkalmazásban is.
| Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat |
|---|
Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. |
A korábbi bírói gyakorlat kimondta, hogy ha valamely polgári jogi elv vagy norma nem ellentétes a munkajog elveivel, akkor a munkajogban is alkalmazható. Az Mt. most megvalósítja azt a gyakorlati igényt, hogy konkretizálja a Ptk. alkalmazandó rendelkezéseit, amikor az Mt. 31. §-ban felsorolja azokat. Arra a kérdésre azonban, hogy a polgári jog általában alkalmazható-e a munkajogban – egyelőre nincs válasz. Az előadó álláspontja az, hogy általában alkalmazhatók akkor is a polgári jogi normák, ha nincs konkrétan megjelölve az alkalmazandó rendelkezés. Ez vezethető le a Ptk. 1. könyvében lévő értelmezési alapelvből, miszerint „a polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni”.
Egyelőre nyitott kérdés az is, hogy a kollektív munkajogban alkalmazni kell-e a Ptk-t, ugyanis az Mt. 31. §-a csak a munkavállaló-munkáltató viszonyában és a munkajogviszonyban rendeli alkalmazni – nem utal a szakszervezet-munkáltató, üzemi tanács-munkáltató viszonyára. Az elvi válasz azonban az, hogy a Ptk. rendelkezéseit általában alkalmazni kell a kollektív munkajogban, ezek ugyanis polgári jogi jogviszonyok, nem pedig munkajogviszonyok.
Személyiségi jogok – munkajogi kárfelelelősség
A személyiségi jogok védelme körében az előadó hangsúlyozta, hogy a Ptk.-t kell alkalmazni, ha az Mt. eltérően nem rendelkezik, háttérszabályként azonban nem a Ptk.-nak a szerződésen kívüli károkozásért való felelősségi normái, hanem a munkajogi kárfelelősségi szabályok alkalmazandók.
| Munka törvénykönyve 2012-1992 |
|---|
|
Az új Mt. és a régi Mt. szövegét a jól ismert tükrös formába szerkesztettük. Naprakész segítséget nyújt munkajogászoknak, bíráknak, HR-eseknek, joghallgatóknak. |
A személyiségi jogok megsértésének a Ptk-ban meghatározott szankciói a munkajogban is alkalmazandók. Az új jogintézmény, a „nem vagyoni sérelemért” követelhető sérelemdíj nem kártérítés, hiszen a jogsértés tényén és a felróhatóságon kívül a további hátrányt nem kell bizonyítani, így a gyakorlatban vélhetően enyhébb sérelmek szankciójaként is megítélheti majd a bíróság. Mértékét az eset összes körülményeire tekintettel (például a jogsértés súlya, ismétlődése, felróhatóság, hatása a sértettre és környezetére) kell megállapítani és szemben az eddigi nem vagyoni kártérítéssel, ami járadék formájában is meghatározható volt, a sérelemdíjat egy összegben kell kifizetni.
A piaci középár
Az előadó többek között felhívta figyelmet a Ptk. 6. könyvének 63. §-ára, amely szerint: „Ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni.”
Ezt a szabályt a munkajogban is alkalmazni kell, azonban a gyakorlatban nagyon nehéz lesz meghatározni. Ha például egy munkaszerződés érvénytelen, mert azt szóban kötötték, akkor a bíróságnak kell majd meghatároznia, hogy milyen értéken számoljanak el a felek egymással. Hogyan lehet azonban egy munkaviszonyban, munkabérre értelmezni a piaci középárat?
A fentiek mellett számos gyakorlati alkalmazási nehézség és megválaszolatlan kérdés merült fel, amelyeket a kialakuló bírói gyakorlat, illetve a szabályozás további finomhangolása oldhat majd meg.
