Újraszabályozzák a vezető tisztségviselőkkel szemben a kényszertörlési eljárás során alkalmazott eltiltás intézményét

A Parlament előtt van az a törvénymódosítás (T/2936), ami új jogi kereteket ad a cégvezetőkkel szemben kényszertörlési eljárás során alkalmazott automatikus eltiltásnak. Az új szabályok megalkotására azért van szükség, mivel bírói kezdeményezések alapján az Alkotmánybíróság (AB) 16/2018. (X. 8.) AB határozatában megállapította, hogy a cégvezetők automatikus eltiltását szabályozó, a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/C. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt 2018. december 31-ei hatállyal megsemmisítette. Az AB döntését részletesen bemutató írásunkban kiemeltük, hogy a…

A Parlament előtt van az a törvénymódosítás (T/2936), ami új jogi kereteket ad a cégvezetőkkel szemben kényszertörlési eljárás során alkalmazott automatikus eltiltásnak. Az új szabályok megalkotására azért van szükség, mivel bírói kezdeményezések alapján az Alkotmánybíróság (AB) 16/2018. (X. 8.) AB határozatában megállapította, hogy a cégvezetők automatikus eltiltását szabályozó, a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/C. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt 2018. december 31-ei hatállyal megsemmisítette.

Az AB döntését részletesen bemutató írásunkban kiemeltük, hogy a hatályos szabályok szerint a vezető tisztségviselő eltiltásának két formája létezik jelenleg párhuzamosan: a büntetőjogban alkalmazott foglalkozástól eltiltás és a cégjogban alkalmazott eltiltás, amely a büntetőjog körén kívül eső meghatározott cselekményekre alkalmazható büntető jellegű, személy elleni szankció.

Az Alkotmánybíróság által megsemmisített cégtörvényi rendelkezés az eltiltást a cég kényszertörléséhez és ahhoz kapcsolta, hogy a kényszertörlési eljárás során a céggel szemben követelés bejelentésére került sor (és a cégnek nincs fellelhető vagyona). A kényszertörlés miatti eltiltással érintett személyi kört azok a vezető tisztségviselők alkották, akik a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában, valamint az azt megelőző évben töltötték be ezt a tisztséget. Az eltiltás kizárta a vezető tisztségviselő esetében, hogy bármely gazdasági társaságban többségi befolyást szerezzen, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá kizárja, hogy bármely cég vezető tisztségviselője legyen az eltiltástól számított öt éven belül.

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a cégjogi eltiltás az érintett gazdasági életben való részvételét, vállalkozási szabadságát jelentősen korlátozza. Sérelmezte, hogy a kényszertörlési eljárás nem kizárólag a fantomizálódott (ismeretlen székhelyű) cégeket érinti, így az eltiltás sem kizárólag az ilyen cégek vezető tisztségviselőit fenyegeti a hatályos szabályozás alapján, hanem jóval szélesebb körrel szemben alkalmazandó. Ez persze nem zárja ki, hogy a kényszertörlésre vezető, nem a cég fantomizálódásában jelentkező okok esetében a közérdek, a hitelezői érdekek védelme, illetve a gazdasági életbe vetett bizalom ne indokolhatná a cég kényszertörlési eljárásban történő törlés szankcióján felül a vezető tisztségviselő eltiltásának alkalmazását is. Ugyanakkor problémásnak találta, hogy a szabályok szerint az eltiltás kizárólag arra tekintettel következik be, hogy az adott cég törlésére kényszertörlési eljárás keretében került sor, és a vezető tisztségviselő ennek megindulásakor, vagy az azt megelőző évben bármikor a törölt cég vezető tisztségviselője volt. Az eltiltás alóli kivételek objektívek: akkor mellőzi a cégbíróság az eltiltást, ha a kényszertörlési eljárásban nem derült fény a cég kielégítetlen tartozására.

Az eltiltás alkotmányos céljára figyelemmel azt tartaná indokoltnak az Alkotmánybíróság, hogy e szankciót csak olyan személyekkel szemben alkalmazzák, akik a kényszertörlésre vezető törvényességi felügyeleti eljárásra magatartásukkal vagy mulasztásukkal okot adtak, valamint eljárásuk, magatartásuk vagy mulasztásuk és a törvénysértő állapot közötti megállapítható az okozati összefüggés.

A jogalkotó ezen kritériumoknak igyekezett megfelelni az új szabályozásban, miután egyértelműen az eltiltás jogintézményének szükségessége mellett foglalt állást. A törvényjavaslat indokolásában kiemeli, hogy a kényszertörlési eljárás nem tekinthető normál jogutód nélküli eljárásnak, hiszen arra szinte kivétel nélkül a cég súlyos mulasztása, huzamosabb szabályellenes működése után kerül sor, így az eljárásnak nem az a célja, hogy az állami szervezetrendszer tehercsökkentésként átvegye a cégtől a jogutód nélküli megszüntetésével együttjáró feladatokat, hanem az, hogy a céggel szemben szankciót alkalmazzon. Meglátása szerint azzal, ha leválasztanák az eltiltást a kényszertörlési eljárásról, az eltiltás gyakorlati jelentőségét vennék el, ezért a jövőben egy differenciáltabb megközelítést kíván a jogalkotó megvalósítani.

Fontos változás, hogy a jövőben csak azokban a kényszertörlési (kényszertörlésből felszámolásba fordult) ügyekben él a cégbíróság az eltiltással, ahol fantomizálódás (ismeretlen székhelyű cég) vagy adószám törlés miatt kerül sor a cég a megszűntnek nyilvánítására és a kényszertörlés elrendelésére, vagyis amely ügyekben már a közérdek sérelme a megszűntnek nyilvánítást eredményező eljárás okán eleve fennáll.

Az új eljárás szerint részletesebb információkat fog kapni a cégbíróság egyfelől az adóhatóságtól (adószám törlésére milyen okból került sor korábbi vezető tisztségviselő mulasztása, közrehatása is felmerülhet-e), másfelől a hitelezőnek is részletesebb tájékoztatást kell adni a céggel szembeni követeléséről, (a tartozások milyen jogcím alapján és mikor keletkeztek).

Lehetőség nyílik a vezető tisztségviselők részéről a kimentésre is. Ha az adóhatósági és a hitelezői bejelentések alapján a korábbi vezető tisztségviselő vagy a korábbi tagok érintettsége is felmerül, a cégbíróság megkeresi ezen személyeket, hogy 30 napos határidővel nyilatkozzanak arról, vitatják-e a velük szemben felmerült tényeket, illetve nyilatkozzanak arról, hogy milyen intézkedéseket hoztak a törvényes működés érdekében. Így ezen személyek egyrészt ténylegesen bevonásra kerülnek az eljárásba, másrészt részletes, kellően alátámasztott nyilatkozattétellel érdemben tudják befolyásolni, hogy a bíróság mellőzze velük szemben az eltiltást. A bíróságnak lehetősége lesz az eltiltás mellőzésére, ha úgy ítéli meg, hogy az érintett személy minden kétséget kizáróan nem játszott szerepet abban, hogy a cég kényszertörlés alá került, illetve mindent megtett, hogy a cég jogszerűen működjön.

Jelentős változás, hogy a korábbi vezető tisztségviselők és tagok eleve nem tilthatóak el, ha a cég hitelezői által bejelentett összkövetelés nem éri el a 100 ezer forintot. Fontos kiemelni, hogy az eljárásban a nyilatkozattételre való felhívásra minden olyan esetben sor kell kerülnie, amikor az eljárásban az addig rendelkezésre álló adatok, iratok alapján a korábbi vezető tisztségviselő érintettsége felmerülhet. Abban, hogy a bíróság milyen körülmények esetében él a nyilatkozattételre való felhívással, a 100 ezres értékhatárnak közvetlen szerepe nincsen, az csupán az eljárás befejezésekor meghozatalra kerülő döntéseknél játszik szerepet.

Az új eljárás differenciálva, a bejelentett követelések összértékéhez igazodva szabja meg az eltiltás mértékét. 100 ezer forint felett, amennyiben a bejelentett követelés nem haladja meg az 500 ezer forint összértéket, az eltiltás egy évre, 500 ezer forint felett, de a 3 millió forintot el nem érő összérték esetén 3 évre tiltja el, és csak a 3 millió vagy azt meghaladó összértékű bejelentett követelés esetén éri el az eltiltás a korábban szabályozott 5 éves mértéket.

A törvényi rendelkezésekből következik az is, hogy az a személy, aki eltiltás folytán cég vezető tisztségviselője nem lehet, az cégvezető sem lehet. Jelenleg a gyakorlatban a cégvezetőnek kellene eltiltására tekintettel jeleznie, hogy a továbbiakban cégvezetőként nem járhat el. Annak érdekében azonban, hogy az eltiltás jogkövetkezménye következetesen legyen kezelve a cégjegyzék egészét tekintve, a módosítás immár a cégvezetői minőséget is figyelembe veszi. A módosítás célja, hogyha valamely személyt vezető tisztségviselőként vagy tagként eltiltották, akkor cégvezetőként se járhasson el az eltiltás időtartama alatt.

Az új szabályok 2019. január 1-jén lépnek hatályba és a hatálybalépését követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni, nincsenek külön átmeneti rendelkezések. Mindez azt jelenti, hogy a hatálybalépést követően indított adószámtörléssel érintett cégek megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárásban az adóhatósági értesítésekben már részletesebb adattartalmat kell biztosítani és a hatálybalépés után a kényszertörlési eljárásban benyújtott hitelezői bejelentést is részletesebb tájékoztatással kell megküldeni. Ha pedig a cégbíróság a folyamatban lévő kényszertörlési eljárásban olyan adattal rendelkezik, amely alapján az új szabályok szerint nyilatkozattételre kell felhívni a vezető tisztségviselőt, akkor meg kell hoznia a nyilatkozattételre felhívó végzést, illetve, ha a cégbíróság a módosítás hatálybalépése után hoz meg eltiltó végzést, alkalmaznia kell a meghatározott értékhatárokat és eltiltási időtartamokat.

Kapcsolódó cikkek:


AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása
2018. október 16.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása

Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a cégtörvény 9./C §-a olyan vélelemmel él, amivel szemben a jogalkotó nem biztosított kimentési lehetőséget. Ez a célhoz mérten aránytalan korlátozás pedig sérti a jogbiztonság elvét és a vállalkozás szabadságát.

Bizonyításfelvétel videokonferencia segítségével
2018. november 15.

Bizonyításfelvétel videokonferencia segítségével

A videokonferencia a bírósági eljárásban minden érintettnek hatékonyságot és kényelmet biztosít, a bizonyításfelvételhez használandó technikai berendezések révén pedig a bíróságok rugalmasabbak lehetnek a más tagállamokból származó tanúk vagy szakértők meghallgatásában.