Utazó munkavállaló munkaidejének nyilvántartása

Szerző: dr. Jónás Tünde
Dátum: 2014. február 3.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Munka Törvénykönyve valamennyi munkavállaló tekintetében általános jellegű kötelezettségként írja elő a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamának nyilvántartását, oly módon, hogy abból naprakészen megállapítható legyen a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontja is. Mire figyeljen a munkáltató az utazó munkavállaló munkaidejének nyilvántartása során?


A belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóval (a továbbiakban: utazó munkavállaló) a munkáltató írásban megállapodhat a beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidő legfeljebb 24, illetve 60 órára emelésében. A munkáltató az ilyen tartalmú megállapodást is köteles nyilvántartani. A munka-és pihenőidő nyilvántartási kötelezettségének Munka Törvénykönyvében meghatározott szabályaitól sem a felek, sem kollektív szerződés nem térhet el.

Az utazó munkavállaló munka- és pihenőidejére azonban nemcsak az Mt., hanem a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) szabályai is vonatkoznak. A Kkt. a munkaidő mellett a rendelkezésre állási idő fogalmát is meghatározza. Utóbbi a munkaidőnek és pihenőidőnek nem minősülő minden olyan idő, amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére.

Ilyen például a határátlépéssel vagy hétvégi közlekedési korlátozással összefüggő, várakozással eltöltött idő, vagy több gépjárművezető esetén a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő. Munkaidőnek minősül különösen a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssel töltött időt.

A Kkt. előírja, hogy a munkáltató a Munka Törvénykönyvében meghatározott tartalmú nyilvántartáson túl a rendelkezésre állási időt is köteles nyilvántartani, és azt öt évig megőrizni. Ugyanígy az utazó munkavállaló munkával töltött idejéről is nyilvántartást kell vezetni, és azt két évig megőrizni. Továbbá a Kkt. számos, a Munka Törvénykönyvétől eltérő rendelkezést tartalmaz az utazó munkavállaló munkaidejére, a kötelező megszakítások, a rendelkezésre állási idő, a munkaközi szünet mértékére, ütemezésére vonatkozóan, amely előírások megtartásának igazolása érdekében érdemes kellő részletességgel vezetni a munkaidő nyilvántartást.

Mindezt segíti a közúti szállítás során használt menetíró készülék (tachográf), amely alkalmas többek között a vezetési idő, az egyéb munkavégzési és készenléti idők, a munkavégzés megszakítása és a napi pihenőidő rögzítésére. A tachográf korongján rögzített adatok azonban nem váltják ki a munkáltató nyilvántartási kötelezettségét.

A munkaügyi hatóság a munkáltató telephelyén jogosult ellenőrizni a vezetési időre, a szünetre, illetve a megszakításra és a pihenőidőre vonatkozó, továbbá a közúti közlekedésben használt menetíró készülékkel és tachográf-koronggal kapcsolatos szabályok betartását. Amennyiben az ellenőrzést a közúti forgalomban a közlekedési hatóság, vagy a rendőrég végzi, ezen szabályok ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is bevonható.

Munka törvénykönyve 2012-1992

Az új Mt. és a régi Mt. szövegét a jól ismert tükrös formába szerkesztettük.

Naprakész segítséget nyújt munkajogászoknak, bíráknak, HR-eseknek, joghallgatóknak.

Most rendelje meg!

 

Szabályszegés esetén 10 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírság szabható ki. A közúti ellenőrzés során a vezetési és pihenőidő megsértése miatt kényszervárakoztatás is elrendelhető. A munkaügyi hatóság a telephelyen végzett ellenőrzés során különösen a heti pihenőidőket és ezek közötti vezetési időket, a két hétre összesen engedélyezett vezetési idők betartását vizsgálja.

Összegezve tehát, az utazó munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkáltató a tachográf alkalmazása miatt nem dőlhet ölbe tett kézzel hátra, hiszen a menetíró készülékkel rögzített adatok felmutatásával a Munka Törvénykönyvéből és a Kkt. speciális rendelkezéseiből eredő munka,- pihenő és rendelkezésre állási idő nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget.

A munkáltató a tachográf adatrögzítő lapjai mellett külön nyilvántartást köteles vezetni az utazó munkavállaló munkaidejéről, amit érdemes olyan részletességgel teljesíteni, hogy abból az utazó munkavállaló vezetési, rendelkezésre állási idejére, a megszakításra, a munkaközi szünetre vonatkozó és egyéb különleges szabályok megtartása egyértelműen megállapítható legyen.

Kapcsolódó cikkek:


A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei
2020. szeptember 17.

A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei

Az 1997. évi CXXXII. törvény rögzíti azokat az általános feltételeket és szabályokat, melyek a külföldiek cégek magyarországi fióktelepei létesítésének, működtetésének és megszüntetésének folyamatait rendezik.

Elektronikus eszközök a munkaviszonyban
2020. szeptember 16.

Elektronikus eszközök a munkaviszonyban

Az otthoni munkavégzéshez szükséges elektronikus eszközökkel kapcsolatban fontos kérdés, ki köteles biztosítani ezeket, és az is például, hogy a munkavállaló mikor jogosult eme eszközöket a munkavégzéstől eltérő, azaz magáncélra használni.

A jogszavatosság szabályozása a Ptk.-ban
2020. szeptember 10.

A jogszavatosság szabályozása a Ptk.-ban

A Ptk. a jogszavatosságot az adásvételi szerződésből kiemelve, a hibás teljesítés általános előírásai között szabályozza. Ennek oka, hogy a jogszavatosság szabályai nemcsak a tulajdonjog, hanem bármely jogosultság átruházása esetén alkalmazandók.