Változik a befektetési viták rendezése a világban

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. november 12.
Címkék: ,
Rovat:
A Taylor Wessing ügyvédi iroda szerint a szabadkereskedelmi egyezményeket átalakító Donald Trump politikája mellett két közelmúltbeli európai uniós döntés is azt mutatja, hogy új korszak veszi kezdetét a nemzetközi befektetési viták rendezésében.

Több mint egyéves tárgyalássorozatot követően az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó kormányai szeptember 30-án megegyeztek a három ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat liberalizáló Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény, közismertebb nevén NAFTA megszüntetéséről – írja a Taylor Wessing ügyvédi iroda közleménye.Az 1994 óta hatályban lévő NAFTA-t egy új, sok kérdésben jelentős újdonságot hozó nemzetközi egyezmény, az úgynevezett Egyesült Államok-Mexikó-Kanada Egyezmény (USMCA) fogja felváltani. A legkorábban 2019-ben életbe lépő USMCA számos gazdasági kérdésben hoz komoly változásokat, jogi szempontból azonban a legkiemelkedőbb változás a befektetésvédelmi választottbíráskodás jövőjét érinti.

Mi is az a választottbíráskodás?

A NAFTA – hasonlóan a legtöbb modern szabadkereskedelmi megállapodáshoz – a résztvevő országok piaci szereplőinek biztosította azt a jogot, hogy az egyezményben részes másik országban megvalósított beruházásaikat érintő, a fogadó állam által elkövetett állítólagos jogsértések ellen (pl. jogtalan kisajátítás) egy semleges fórumon, a befektető és a fogadó állam által alakított választottbírósági tanács előtt léphessenek fel. A rendszer hívei legtöbbször azt hangsúlyozzák, hogy a bíráskodás ezen módja biztosítja a vita politikai és diplomáciai felhangoktól mentes, a nemzetközi jog szabályai szerinti, gyors és pártatlan elbírálását. Az utóbbi években egyre növekvő számú kritikusok szerint ugyanakkor ez a típusú vitarendezés átláthatatlansága, magas költségei, a választottbírák megkérdőjelezhető pártatlansága miatt rendkívül antidemokratikus és csorbítja az államok szuverenitását.

A régi rendszerrel az USA járt jól

A megszűnő NAFTA a befektetési vitarendezés módjaként hagyományos módon választottbírósági utat biztosított a befektetők számára. Ez a helyzet az Egyesült Államok számára látszólag igen kedvező volt. A tizenegy lezárt eljárás mindegyikét megnyerte, miközben Mexikó 2018 elejéig az ellene indított tizenkét eljárásból ötöt elveszített. Kanadát nyolc alkalommal marasztalták el a választottbírák, ami több mint 300 millió dolláros anyagi költséggel járt számára. A választottbírói út ennek ellenére az Egyesült Államokban sem örvendett osztatlan népszerűségnek, sok kritika érte azon az alapon, hogy a rendszer sérti az ország szuverenitását, megkérdőjelezi a jogállami intézményeinek pártatlanságát és hatékonyságát. Az USMCA hatálybalépésével a helyzet most gyökeresen megváltozik: elzárják a választottbírósági utat, egyedül Mexikó és az USA számára marad nyitva, korlátozott formában. A NAFTA megszűnése előtti befektetések esetében időkorlátot szabnak a választottbíráskodás lehetőségének, szűkítik az ilyen úton érvényesíthető igények körét, továbbá a sértett félnek ezentúl először a fogadó állam rendes bíróságai előtt kell megkísérelnie az igényérvényesítést, csak azt követően terelheti a vitát választottbírósági útra.

Az európai gyakorlat is átalakul

„Az Európai Unió Bírósága idén márciusban megállapította, hogy a két európai uniós tagállam közötti kétoldalú befektetésvédelmi egyezményekben foglalt választottbírósági kikötések sértik az uniós jog elsőbbségét. Ez azt jelenti, hogy ilyen ítéletek az EU bíróságai által nem ismerhetőek el és nem hajthatók végre. Ezzel az ítéletével az Európai Unió Bírósága lényegében ellehetetlenítette az EU-n belüli érintettek közötti befektetési vitarendezést”. – mutat rá Novák Zoltán ügyvéd, a Taylor Wessing budapesti vitarendezési csoportjának vezetője. Ugyanakkor, jelezve, hogy a kérdés még nem dőlt el véglegesen, hozzátette: „A Világbank befektetésvédelmi választottbírósági szerve, a Befektetési Vitarendezés Nemzetközi Központja (ICSID) egy Magyarországgal kapcsolatos ügyben azonban épp a napokban mondta ki, hogy a döntés az ICSID előtti ügyekre nem vonatkozik.”

A téma szempontjából másik figyelemre méltó uniós fejlemény az EU tagállamai és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásba (CETA) foglalt, állandó befektetési különbíróság felállításához kapcsolódik. Ebben a rendes bíróságokhoz hasonlóan állandó megbízatással rendelkező hivatásos bírák teljesítenének szolgálatot, fizetésért (tehát nem ügyenként meghatározott választottbírói díj ellenében) és – ellentétben a választottbírókkal – nem járhatnának el más befektetésvédelmi ügyekben jogi képviselőként is. A CETA vonatkozó szakaszainak uniós joggal való összeegyeztethetőségét az Európai Unió Bírósága ugyancsak vizsgálja, az ügy kimenetele pedig egyelőre korántsem biztos. A Bizottság a fent ismertetett trendeknek megfelelően, már egy többoldalú nemzetközi befektetésvédelmi bíróság felállítására is javaslatot tett. Novák Zoltán, a Taylor Wessing budapesti vitarendezési csoportjának vezetője szerint bár a választottbírósági befektetővédelem globális rendszere még korántsem a múlté, az egymással párhuzamos amerikai és európai változások mindenképp jelentős mérföldkövet jelentenek egy új rendszer kialakulása felé vezető úton.

Kapcsolódó cikkek:


Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?
2019. május 21.

Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?

Bár a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással minden autótulajdonos találkozik, sokan még sincsenek tisztában annak részletszabályaival. Pedig sokszor igen nehéz megállapítani, hogy mikor térít a biztosító, és mikor nem. Jelen cikkben is egy olyan esetet ismertetünk, ahol elsőre nem lehet egyértelműen eldönteni a felelősség kérdéskörét.

Céltáblává válva – A munkahelyi zaklatás válfajai
2019. május 6.

Céltáblává válva – A munkahelyi zaklatás válfajai

Mikor számít a munkahelyi kellemetlenkedés a törvény által tiltott zaklatásnak? Milyen jogi lépéseket tehetünk ezellen? Mikor felelős a munkáltató a kollégák által megvalósított zaklatásért? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.