Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új Ptk. átírja a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt is. A rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmát felváltja a joggal való visszaélés tilalma, a személyiségi jogok megsértése esetén az új Ptk. szabályait kell alkalmazni, a megtámadás szabályait pontosítják – csak néhány változás a legfontosabbak közül.
2014. március 15-én hatályba lép a polgári jogi szabályok teljesen új kódexe, a 2013. évi V. törvény, amelyre figyelemmel a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) számos rendelkezése is módosul. Ezek a változások 2014. március 15-én, az új Polgári Törvénykönyvvel egyidejűleg lépnek hatályba.
A rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmát felváltja a joggal való visszaélés tilalma, viszont a szabály tartalma nem változik meg. A joggal való visszaélést ugyanakkor már a bíróság is orvosolhatja. Ha ugyanis a joggal való visszaélés a Kttv. vagy a Kttv. végrehajtására kiadott jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás a közszolgálat nyomós érdekét vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság ítéletével pótolhatja a jognyilatkozatot. Mivel ez csak kivételes és végső lehetőség, a jognyilatkozat bíróság általi pótlásának további feltétele, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
A személyhez fűződő jogok elnevezést az új Ptk.-hoz igazodva a személyiségi jogok meghatározás váltja fel. A személyiségi jogok védelme az új Ptk. védelmi rendszere alá kerülnek, így a személyiségi jogok megsértése esetén az új Ptk. szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a felelősség megállapítására a Kttv. kárfelelősségi szabályai az irányadók. Az új Ptk. a személyiségi jogok megsértésének új szankciójaként bevezeti a sérelemdíjat, és egyúttal megszünteti a nem vagyoni kártérítést. A sérelemdíj tehát a személyiségi jogok megsértése miatt előállt nem vagyoni sérelem vagyoni elégtétellel történő kompenzációja, amely 2014. március 15-től a közszférában is alkalmazható. A sérelemdíjra való jogosultsághoz csak a jogsértés tényét kell bizonyítani, további hátrány bekövetkezését nem. A sérelemdíjjal összefüggésben még számos helyen módosul a Kttv. Így alapvető munkáltatói jognak minősül a sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása, a sérelemdíj megállapítása. A sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal szemben közszolgálati panasz nyújtható be, valamint a Közszolgálati Döntőbizottság döntésével szemben harminc napon belül bírósághoz lehet fordulni. A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény – három év helyett – öt év alatt évül el. Ha azonban a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, az ennek megfelelő idő alatt érvényesíthető a sérelemdíj iránti igény.
A megtámadás szabályai az új Ptk.-ra figyelemmel pontosításra kerülnek. Így meghatározásra kerül, hogy a tévedés, illetve a téves feltevés körében lényegesnek az a tény, illetve körülmény minősül, amelynek ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a megállapodást. A megállapodás abban az esetben is megtámadhatóvá válik, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. Rögzítésre kerül a Kttv.-ben az a polgári jogi szabály is, miszerint a fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka az érvényesség szempontjából közömbös.
A tanulmányi szerződés esetén a szerződésszegésből eredő károk érvényesítésére, valamint a személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményekre a Kttv. helyett az új Ptk. szabályai az irányadók. Ez a rendelkezés „polgári jogiasabbá” teszi a tanulmányi szerződést.
Változik az illetmény késedelmes teljesítése esetén irányadó késedelmi kamat. 2014. március 15. napjától ugyanis nem a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal, hanem a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni.
Deklarálásra kerül, hogy engedményezésnek és tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye, munkáltatói tartozást pedig a kormánytisztviselő, köztisztviselő nem vállalhat át. Meghatározásra kerül a levonásmentes illetményrész, amely a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrészt jelenti. A nettó munkabérből általában legfeljebb 33 %-ot lehet levonni, azonban egyes követelések esetén (pl. tartásdíj, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér) 50 %-ot. Tehát ha az illetményből bírósági határozat alapján tartásdíjat (is) vonnak le, az illetmény fele mentes a levonás alól.
Új szabályként kerül meghatározásra, miszerint a kormánytisztviselő, köztisztviselő és a munkáltató megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki, de annak mértéke nem haladhatja meg a jegybanki alapkamatot. Ebből az is következik, hogy kamat csak akkor jár, ha a felek arról megállapodtak.
Megszűnik az eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége, így kormánytisztviselői, köztisztviselői károkozás esetén a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt, és a munkáltatót ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket kell megtéríteni.
A törvény 2014. március 15-től kimondja azt a gyakorlatban már eddig is érvényesülő szabályt, miszerint a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.
A fent ismertetett változásokkal nagyrészt egyező tartalmú módosításokon esett át a Munka Törvénykönyve is, amely egyúttal a közalkalmazottak jogviszonyának háttérjogszabálya, ezért kijelenthető, hogy az új Ptk. hatálybalépésére tekintettel a versenyszférában, és a közszféra mindkét ágában azonos módosítások lépnek hatályba 2014. március 15. napjától.
2014. március 15-én hatályba lép a polgári jogi szabályok teljesen új kódexe, a 2013. évi V. törvény, amelyre figyelemmel a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) számos rendelkezése is módosul. Ezek a változások 2014. március 15-én, az új Polgári Törvénykönyvvel egyidejűleg lépnek hatályba.
A rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmát felváltja a joggal való visszaélés tilalma, viszont a szabály tartalma nem változik meg. A joggal való visszaélést ugyanakkor már a bíróság is orvosolhatja. Ha ugyanis a joggal való visszaélés a Kttv. vagy a Kttv. végrehajtására kiadott jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás a közszolgálat nyomós érdekét vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság ítéletével pótolhatja a jognyilatkozatot. Mivel ez csak kivételes és végső lehetőség, a jognyilatkozat bíróság általi pótlásának további feltétele, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
A személyhez fűződő jogok elnevezést az új Ptk.-hoz igazodva a személyiségi jogok meghatározás váltja fel. A személyiségi jogok védelme az új Ptk. védelmi rendszere alá kerülnek, így a személyiségi jogok megsértése esetén az új Ptk. szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a felelősség megállapítására a Kttv. kárfelelősségi szabályai az irányadók. Az új Ptk. a személyiségi jogok megsértésének új szankciójaként bevezeti a sérelemdíjat, és egyúttal megszünteti a nem vagyoni kártérítést. A sérelemdíj tehát a személyiségi jogok megsértése miatt előállt nem vagyoni sérelem vagyoni elégtétellel történő kompenzációja, amely 2014. március 15-től a közszférában is alkalmazható. A sérelemdíjra való jogosultsághoz csak a jogsértés tényét kell bizonyítani, további hátrány bekövetkezését nem. A sérelemdíjjal összefüggésben még számos helyen módosul a Kttv. Így alapvető munkáltatói jognak minősül a sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása, a sérelemdíj megállapítása. A sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal szemben közszolgálati panasz nyújtható be, valamint a Közszolgálati Döntőbizottság döntésével szemben harminc napon belül bírósághoz lehet fordulni. A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény – három év helyett – öt év alatt évül el. Ha azonban a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, az ennek megfelelő idő alatt érvényesíthető a sérelemdíj iránti igény.
A megtámadás szabályai az új Ptk.-ra figyelemmel pontosításra kerülnek. Így meghatározásra kerül, hogy a tévedés, illetve a téves feltevés körében lényegesnek az a tény, illetve körülmény minősül, amelynek ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a megállapodást. A megállapodás abban az esetben is megtámadhatóvá válik, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. Rögzítésre kerül a Kttv.-ben az a polgári jogi szabály is, miszerint a fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka az érvényesség szempontjából közömbös.
A tanulmányi szerződés esetén a szerződésszegésből eredő károk érvényesítésére, valamint a személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményekre a Kttv. helyett az új Ptk. szabályai az irányadók. Ez a rendelkezés „polgári jogiasabbá” teszi a tanulmányi szerződést.
Változik az illetmény késedelmes teljesítése esetén irányadó késedelmi kamat. 2014. március 15. napjától ugyanis nem a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal, hanem a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni.
Deklarálásra kerül, hogy engedményezésnek és tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye, munkáltatói tartozást pedig a kormánytisztviselő, köztisztviselő nem vállalhat át. Meghatározásra kerül a levonásmentes illetményrész, amely a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrészt jelenti. A nettó munkabérből általában legfeljebb 33 %-ot lehet levonni, azonban egyes követelések esetén (pl. tartásdíj, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér) 50 %-ot. Tehát ha az illetményből bírósági határozat alapján tartásdíjat (is) vonnak le, az illetmény fele mentes a levonás alól.
Új szabályként kerül meghatározásra, miszerint a kormánytisztviselő, köztisztviselő és a munkáltató megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki, de annak mértéke nem haladhatja meg a jegybanki alapkamatot. Ebből az is következik, hogy kamat csak akkor jár, ha a felek arról megállapodtak.
Megszűnik az eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége, így kormánytisztviselői, köztisztviselői károkozás esetén a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt, és a munkáltatót ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket kell megtéríteni.
A törvény 2014. március 15-től kimondja azt a gyakorlatban már eddig is érvényesülő szabályt, miszerint a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.
A fent ismertetett változásokkal nagyrészt egyező tartalmú módosításokon esett át a Munka Törvénykönyve is, amely egyúttal a közalkalmazottak jogviszonyának háttérjogszabálya, ezért kijelenthető, hogy az új Ptk. hatálybalépésére tekintettel a versenyszférában, és a közszféra mindkét ágában azonos módosítások lépnek hatályba 2014. március 15. napjától.
