Vissza a feladónak – a postázott munkaügyi jognyilatkozatok sorsa Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ahogyan a munkahelyen történő személyes érintkezés lehetősége szűkül, úgy kaphat egyre nagyobb jelentőséget a munkavállaló és a munkáltató közötti postai érintkezés.

A pandémia a személyes kapcsolattartás ritkulásával jár – így van ez a munkahelyeken is. A munkavállalók jelentős része dolgozik otthonában, vagy kényszerül saját illetve családtagjainak érintettsége, kontakthelyzete okán időlegesen karanténba. Ahogyan a munkahelyen történő személyes érintkezés lehetősége szűkül, úgy kaphat egyre nagyobb jelentőséget a munkavállaló és a munkáltató közötti postai érintkezés. Vannak ugyanis olyan – tipikusan munkáltatói – jognyilatkozatok, amelyek közlése nem várhat addig, amíg az egyébként a telephelyen dolgozó munkavállaló visszatér a munkahelyére, és azokat vele személyesen, illetve az írásbeli jognyilatkozat személyes átadásával lehetne közölni. Ilyen lehet például egy próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás közlése, amelynek a próbaidő tartama alatt kell megtörténnie, hiszen ha egy ilyen jognyilatkozat elkésik, úgy biztosan jogellenes lesz.

A jognyilatkozatok közlésével kapcsolatban a Munka Törvénykönyve általános jelleggel rögzíti, hogy vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént. Vagyis ha a munkáltató a fizikailag távollevő munkavállalóval joghatályosan közölni kíván valamit, akkor neki kell gondoskodnia arról, hogy a közlés szabályszerűen megtörténjen, és ezt a saját érdekében a lehetőségekhez mérten dokumentálnia is kell a későbbi igazolhatóság kedvéért.

Az otthonában tartózkodó munkavállalónak a papíralapú írásbeli okiratok közlése a legpraktikusabban a hagyományos postai szolgáltató útján történhet. Persze az sem kizárt, hogy a munkáltató privát futárszolgáltatót, esetleg saját kézbesítőt vegyen igénybe e célra. Ilyenkor, ha a címzett a küldeményt átveszi, vagy az átvételt megtagadja, esetleg szándékosan megakadályozza,  a dokumentum közöltnek tekintendő  annak ellenére, hogy a címzettet ténylegesen nem ismerhette meg. Nehézségbe ütközik az ilyen, magánúton történő kézbesítés, ha a munkavállaló nincs otthon, vagy nem bizonyítható, hogy otthon van, és senki nem nyit ajtót, esetleg ha csak családtagjai vannak otthon, de ők az átvételt megtagadják stb. A hasonló bonyodalmak kockázata mérsékelhető, ha a munkáltató a hagyományos postai szolgáltatásokat veszi igénybe. Ugyanis a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok és a Munka Törvénykönyve a postai úton történő sikertelen kézbesítés eseteit is külön-külön szabályozzák, és a fentieknél szélesebb körben teszik lehetővé a közlés hatályosulását.

A Munka Törvénykönyve a tértivevénnyel feladott postai küldemények egyes sikertelen kézbesítési módjaihoz fűz különféle jogkövetkezményeket. A belföldi tértivevényes ajánlott levelek kézbesítésének nyomon követése ma már a Magyar Posta ingyenes szolgáltatásaként az interneten lehetséges: a ragszámot beírva azonnali tájékoztatást kaphatunk küldemény aktuális státuszáról.

A kézbesítés sikertelenségének több oka lehet, amelyet az értesítőn néhány szavas jelzéssel tüntet fel a postai szolgáltató. Nézzük, mit jelentenek az egyes jelzések, és milyen munkajogi jogkövetkezmény társul a kézbesítés sikertelenségének egyes okaihoz!

• „Az átvételt megtagadta”: ezen jelzés azt jelenti, hogy a címzett, a meghatalmazott vagy az egyéb, átvételre jogosult személy az azonnali átvételtől egyértelmű nyilatkozatával elzárkózott.
• „A címzett elköltözött”: ezt akkor állapítja meg a kézbesítő, ha az elköltözés tényét a címzett a postai jogszabályoknak és általános szerződési feltételeknek megfelelően a postai szolgáltatónak bejelentette.
• „A címzett ismeretlen”: ez akkor szerepel kézbesítési okiraton, ha a címzett a címen nem egyértelműen azonosítható, vagy a postai szolgáltatókra vonatkozó jogszabályban illetve az általános szerződési feltételekben meghatározott bejelentés alapján nem ismert.
• „A kézbesítés akadályozott:” ez azt jelenti, hogy a kézbesítő számára a levélszekrénybe történő elhelyezés, a személyes átadással történő kézbesítés vagy az értesítő hátrahagyása nem volt lehetséges (pl. a levélszekrény megközelíthetetlen, zárva, túltömött volt stb.).
• „Meghalt”: természetes személy munkavállaló halálát a postai szolgáltatónak a jogszabályban illetve az általános szerződési feltételekben foglaltaknak megfelelően be lehet jelenteni.
• „Nem kereste.” A sikertelen kézbesítés leggyakoribb oka, hogy a kézbesítésről szóló értesítőben megjelölt határidőig a címzett vagy az egyéb jogosult átvevő a rendelkezésére tartott küldeményért nem jelentkezett.
• „A cím nem azonosítható”: ez azt jelenti, hogy a küldemény címzése vagy címe nem megfelelő, a cím nem létező, vagy ha a címhely azonosítására nem alkalmas, vagy az nem egyértelmű. Ilyen eset állhat fent pl., ha a feladó munkáltató elírja a házszámot, és olyan nem is létezik az adott utcában.

A törvény a fenti sikertelenségére okokat két csoportra osztja, és eszerint differenciált jogkövetkezményeket határoz meg.

1. Ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a küldeményt a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Nem számít, hogy a munkavállaló ténylegesen nem ismerte meg a küldemény tartalmát, hanem azt vele közöltnek kell tekinteni. Ennek nyilvánvaló oka, hogy ilyen esetekben a munkavállaló terhére róható, hogy az átvétel meghiúsult, még akkor is, ha – például elköltözése bejelentésének elmulasztása okán – csupán közvetetten hibáztatható a kézbesítés sikertelenségéért. Ezért is fontos, hogy a felek – együttműködési kötelezettségük körében – naprakész módon tájékoztassák egymást postai elérhetőségi adataikról, hiszen a változás bejelentetésének elmulasztása esetén a mulasztó személyt érhetik hátrányok azzal, hogy nem értesül a vele közöltnek tekintendő írásbeli jognyilatkozat tartalmáról.
2. Minden más sikertelenségi esetben az eredménytelen kézbesítési kísérlet valamint az értesítés elhelyezésének napját követő 5. munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni a küldeményt. (Bár a jogszabály minden egyéb sikertelenségi esetet ide sorol, természetesen a címzett munkavállaló halála esetén más a helyzet: ilyenkor a munkaviszony az elhalálozással megszűnt.) Ezek az esetek szintúgy felhívják a figyelmet arra, hogy a munkavállalónak együttműködési kötelezettsége körében tájékoztatnia kell a munkáltatót, ha megváltozik kézbesítési címe, és a megadott kézbesítési címen a postaláda rendszeres ellenőrzéséről gondoskodnia kell.

A sikertelen kézbesítéshez fűződő fenti jogkövetkezményeket összefoglalóan kézbesítési fikciónak, vagyis „képzelt kézbesítésnek” nevezzük, hiszen ezekben az esetekben nyilvánvaló, hogy valójában nem történt meg a kézbesítés, csak úgy tekintjük, mintha megtörtént volna. A szabályozás célja, hogy a címzett ne tudjon „elmenekülni” a nem kívánt jognyilatkozat elől, és a megfelelő gondossággal eljáró másik fél el tudja érni, hogy a kevésbé együttműködő munkavállalóval is joghatályosan tudja közölni jognyilatkozatát.

Másik oldalról viszont igen szigorúnak tűnhet a szabályozás. Hiszen egy nem szabályszerűen megcímzett boríték, egy hanyag kézbesítő vagy egy rosszindulatú, a levelet a ládából kihalászó szomszéd is elegendő ahhoz, hogy valaki önhibáján kívül ne értesüljön például egy jogviszonyát megszüntető jognyilatkozatról, amellyel szemben szoros, 30 napos határidőn belül lehet bírósági úton igényt érvényesíteni. Az ilyen esetekre szolgál a kézbesítési kifogás a lehetősége.

Annak érdekében, hogy a kézbesítési fikció ne sújtsa indokolatlan hátránnyal azt a munkavállalót, aki nem felelős a kézbesítés sikertelenségéért, a törvény szabályozza az ún. kézbesítési kifogás lehetőségét. Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében a Munka Törvénykönyve alapján bírósági eljárásnak van helye, a kézbesítési fikcióval szemben az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési fikció beálltáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, de legkésőbb a kézbesítési fikció beálltától számított három hónapon belül terjeszthető elő kézbesítési kifogás a bíróságnál. A kézbesítési kifogás esetei és elbírálásának eljárási szabályait a Polgári perrendtartás tartalmazza. A részletszabályok ismertetése nélkül itt csupán annyit fontos megjegyezni, hogy a (természetes személy) munkavállaló két okra alapítva kifogásolhatja a kézbesítést: arra, hogy az irat kézbesítése nem volt szabályszerű, vagy pedig azt önhibáján kívüli okból nem volt módja átvenni. Utóbbi körbe tartozó ok lehet például, ha a munkavállaló alátámasztja, hogy ő már bejelentette az új lakcímét, de a munkáltató még a régire postázta a levelet. Vagy az is megtörténhet, hogy a társasházban lakó két, hasonló nevű személy közül a postás figyelmetlenségből a másiknak dobta be a levelet. Az önhiba hiányát alapozza meg például egy hosszabb kórházi tartózkodás is. A kifogás indokait a valószínűsítés szintjéig kell alátámasztani, vagyis nem kötelező a teljes bizonyosságot elérő módon igazolni, de valamilyen szinten hihetővé kell tenni (pl. csatolni lehet az eltévedt küldeményt megkapó szomszéd nyilatkozatát). A kifogás előterjesztésével együtt el is kell végezni a korábban elmulasztott cselekményt: vagyis például ha a kifogásolt emelő munkavállaló a szabálytalan kézbesítés okán a megszüntető jognyilatkozattal szemben való keresetindítás határidejét késte le, akkor egyúttal a keresetlevelet is be kell nyújtania. Az önhiba hiányára vonatkozó kifogást a bíróságnak méltányosan kell elbírálnia. A kézbesítési kifogásnak helyt adó döntés esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni.

Megjegyzendő még, hogy az írásbeli jognyilatkozatok a közléssel hatályosulnak, vagyis például egy írásba foglalt felmondó nyilatkozat akkor vált ki joghatást (t.i. a jogviszony megszüntetését), ha azt a törvény szabályai szerint közölték. Ebből az következik, hogy a határidőhöz kötött, postán feladott jognyilatkozatokat (pl. megtámadás) a címzettnek a határidőn belül át is kell vennie, vagy azokat olyan időben kell feladni, hogy a kézbesítési fikció alkalmazásával is még határidőn belül legyenek kézbesítettnek tekintendők. Figyelemre méltó, speciális szabály érvényesül a szankciós jellegű azonnali hatályú felmondás esetén, amelynek gyakorlása szintén határidőhöz kötött (az alapot adó cselekményről való tudomásszerzést követő 15 nap, de legfeljebb ennek bekövetkezésétől számított egy év; illetve bűncselekmény esetén ennél a törvényben meghatározott hosszabb idő). A bírói gyakorlat ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a határidő megtartásának vizsgálatánál a jognyilatkozat postai úton való közléséről szóló szabálynak nincs jelentősége, mivel a törvény a jog gyakorlására, nem pedig az intézkedés közlésére írja elő a tizenöt napos határidőt. Ha legkésőbb e napon az intézkedését a munkáltató tértivevényes, ajánlott küldeményként postára adta, az azonnali hatályú felmondási jog gyakorlására irányadó határidőt megtartottnak kell tekinteni.

---