Általánosan ismert doktrína, hogy a személyhez fűződő jogok érvényesülésének általános korlátja egy másik személy személyhez fűződő jogainak védelme. A munkajogon belül ennél valamivel árnyaltabb a kép, hiszen mások személyhez fűződő jogai mellett megjelenik a munkáltatói érdek is, mint korlátozó tényező. A munkáltatónak joga van a munkavállalója munkavégzését (vagy éppen annak hiányát) ellenőrizni, azonban nem korlátlanul.
Általánosan ismert doktrína, hogy a személyhez fűződő jogok érvényesülésének általános korlátja egy másik személy személyhez fűződő jogainak védelme. A munkajogon belül ennél valamivel árnyaltabb a kép, hiszen mások személyhez fűződő jogai mellett megjelenik a munkáltatói érdek is, mint korlátozó tényező. A munkáltatónak joga van a munkavállalója munkavégzését (vagy éppen annak hiányát) ellenőrizni, azonban nem korlátlanul.
Bizonyára mindenki előtt ismert azon régi latin eredetű közmondás: a szó elszáll, az írás megmarad. E régi aranyigazság azon felismerésből fakad, hogy az írásbeliség és a benne rejlő bizonyító erő számos jogvita eldöntéséhez nyújtott már támpontot, és nyújt még mind a mai napig. Mi történik azonban akkor, amikor maga a támpont, azaz az írott szó szenved valamely hibában és válik viszonylagossá? E kérdés megválaszolásának egy vérbeli jogász csak egy módon kezdhet neki: „Ez attól függ, hogy…”. Cikkünkben egy olyan jogesetet mutatunk be, amelyben a bíróság egy munkaviszonyt megszüntető megállapodás keltezésének helyét és idejét érintő hibát vett górcső alá.
Bizonyára mindenki előtt ismert azon régi latin eredetű közmondás: a szó elszáll, az írás megmarad. E régi aranyigazság azon felismerésből fakad, hogy az írásbeliség és a benne rejlő bizonyító erő számos jogvita eldöntéséhez nyújtott már támpontot, és nyújt még mind a mai napig. Mi történik azonban akkor, amikor maga a támpont, azaz az írott szó szenved valamely hibában és válik viszonylagossá? E kérdés megválaszolásának egy vérbeli jogász csak egy módon kezdhet neki: „Ez attól függ, hogy…”. Cikkünkben egy olyan jogesetet mutatunk be, amelyben a bíróság egy munkaviszonyt megszüntető megállapodás keltezésének helyét és idejét érintő hibát vett górcső alá.
A munka világának résztvevői számára nem ritkán okoz nehézséget annak eldöntése, hogy az első ránézésére jó ötletnek tűnő megoldások mennyiben tekinthetőek szabályszerűnek. Ha a jogszabály szövege nem ad egyértelmű eligazítást egy-egy munkáltatói intézkedés jogszerűsége, érdemes a bírói gyakorlatban kimunkált elveket segítségül hívni. Jelen írásunkban egy a betanítás költségeit és az óvadék intézményét érintő jogesetet mutatunk be.
