Polgári jogi igény érvényesítése az új Be.-ben
A polgári jogi igény a sértett kártérítési és egyéb igénye a büntetőeljárásban, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett, és a terhelttel szemben áll fenn.
A polgári jogi igény a sértett kártérítési és egyéb igénye a büntetőeljárásban, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett, és a terhelttel szemben áll fenn.
A pótmagánvádas eljárás a vádindítvány benyújtásával indul, melyet a panasz elutasításától számított két hónapon belül kell benyújtania a sértettnek a panaszt elutasító ügyészségnél.
A másodfokú bírósági ítélet elleni fellebbezés nyomán a büntetőügy harmadfokon folytatódik, ha az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntés született; a fellebbezés ez utóbbit magát sérelmezheti, vagy kizárólag az annak eredményeként meghozott rendelkezést.
A harmadfokú bírósági eljárásban a bíróság háromféle döntést hozhat: helyben hagyhatja a másodfokú ítéletet, megváltoztathatja azt, vagy hatályon kívül is helyezheti, és a korábban eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasíthatja.
Harmadfokú eljárásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha azt megelőzően ellentétes döntések születtek.
Cikksorozatunk előző számaiban a revízióról, a másodfokú bíróság reformatórius és kasszatórius jogköréről, valamint a teljes és a részleges megalapozatlanságról volt szó, mostani cikkünkben pedig a súlyosítási tilalomról írunk.
Jelen cikkünkben a másodfokú büntetőeljárást illetően a megalapozatlanságról, ezen belül is a teljes és a részleges körűről írunk. Egyebek mellett arról, hogy szélesedett a másodfokú bíróság reformatórius jogköre.
Az új Be., ahogy a régi kódex is, a kétfokú rendes jogorvoslati rendszer elvét vallja. Ez továbbra is azt jelenti, hogy a járásbíróság döntései ellen fellebbezéssel másodfokon a törvényszékhez, harmadfokon az ítélőtáblához lehet fordulni. Amennyiben az elsőfokú határozatot a törvényszék hozta, akkor másodfokon az ítélőtábla, harmadfokon pedig a Kúria fog eljárni.
Július 1-jén hatályba lépett az új Be. A büntetőeljárás rendjét szabályozó kódexben a magánvádas eljárás szabályai alapvetően nem változtak, mégis szólni kell erről a külön eljárásról, mert a rendelkezéseket itt-ott kiegészítette és pontosította a jogalkotó.
A pótmagánvád közvádas ügyekben az ügyészség vádmonopóliumának korrekciójára ad lehetőséget azáltal, hogy a sértett büntetőjogi igényét pótlólagosan érvényesítheti.