Makács Adrienn cikkei

Magyar öröklési jog az októberi diploma után – 5. rész

Cikksorozatunk utolsó részében a kötelesrész végső megfogalmazásának kialakulását és a kitagadás körüli vitát ismertetjük.

Magyar öröklési jog az októberi diploma után – 4. rész

A 1872. évi Magyar Jogászgyűlés idején nagy vita támadt a kötelesrész szükségességéről. Cikkünkből a kor jogászi álláspontjait ismerhetik meg.

Magyar öröklési jog az októberi diploma után – 3. rész

Cikkünkben a magyar polgári törvénykönyv megalkotásának szükségességéről és az ahhoz kapcsolódó jogfilozófiai irányzatokról olvashatnak.

Magyar öröklési jog az októberi diploma után – 2. rész

Cikkünkből megtudhatja, hogy a kötelesrész és az ősiség törvénye hogyan jelent meg és él tovább a mai napig is a magyar öröklési jogban.

Magyar öröklési jog az októberi diploma után – 1. rész

Az 1861-es Országbírói Értekezleten azt vitatták meg a részt vevő tagok, hogy vajon milyen mértékben állíthatóak vissza az 1848 előtti magánjogi szabályok, valamint az öröklési joggal is behatóan foglalkoztak.

A közjegyző és a házastársi közös végrendelet

A szerző a közjegyző közreműködését veszi górcső alá a házastársak közös végrendelete megtételének vonatkozásában, utalva e jogintézmény történeti előzményeire is.

Néhány gyakorlati gondolat az élő végrendeletről

A cselekvőképes személyeknek jogi lehetőségük van, hogy esetleges cselekvőképtelenné válásuk esetére előre rendelkezzenek egészségügyi ellátásukra vonatkozóan, akár életmentő, életfenntartó beavatkozások visszautasításáról is.

Bejegyzések a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába

Hazánkban az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg, amelynek biztos előkerülésére garanciát jelent a közjegyzőnél letétbe helyezett vagy általa készített végintézkedés: azok ugyanis bekerülnek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így az örökhagyó gondoskodhat arról, hogy halála esetén végakarata feltétlenül érvényesüljön.