Az évvégi ünnepek közeledtével legtöbben alig várjuk, hogy szabadságra mehessünk és számoljuk vissza az addig hátralévő napokat, mégis előállhat olyan élethelyzet, amikor nem tudunk vagy nem akarunk vakációzni. A szabadság márpedig „kötelező”, pénzben megváltani nem lehet, így valamilyen kompromisszumos megoldást kell találni arra az esetre, ha pihenés helyett inkább a munka hősei szeretnénk lenni.
A munkaviszony megszüntetésének egyik módja az azonnali hatályú felmondás. E jogintézménnyel a munkáltató és a munkavállaló is élhet, azonban csak rendkívül szűk keretek között. Ha pedig valamelyik fél nem jogszerűen gyakorolja a munkaviszony-megszüntetés eme módját, akkor komoly jogkövetkezményekkel kell számolnia. Amennyiben munkavállalóként kívánunk élni az azonnali hatályú felmondással, akkor érdemes rendkívül körültekintően eljárnunk a jogviszony lezárása során.
Amikor a dolgozó megsérti a titoktartási kötelezettségét, akkor a munkáltató jogos gazdasági érdekeit is sérti. A jogos gazdasági érdeket sértő és veszélyeztető magatartások köre azonban szélesebb, mint az üzleti titok megsértése.
A koronavírus-járvány óta egyre többen dolgoznak heti néhány napot home office-ban vagy távmunkában, és a munkáltatók többsége is támogatóan áll az otthoni munkavégzéshez. Természetesen nem minden munkakör és vállalati struktúra alkalmas erre, viszont az egyre növekvő rezsiköltségek a foglalkoztatókat is hátrányosan érintik, így előtérbe kerülnek az olyan megoldások, amelyek alkalmasak lehetnek a kiadások féken tartására.
A munkavállalói biztosíték intézménye a jelenleg hatályos munka törvénykönyvével vált a magyar jogrendszer részévé. Célja, hogy a munkáltató egyszerűbben léphessen fel kártérítési igénnyel ama dolgozóival szemben, akiket pénzbeli szolgáltatások átvétele vagy teljesítése körében foglalkoztat. Az alábbi cikkben áttekintjük a munkavállalói biztosíték szabályait és megvizsgáljuk, miért kerül sor viszonylag ritkán a gyakorlati alkalmazására.
Az Alkotmánybíróság (AB) döntése értelmében változik a szakszervezetek kollektív szerződéskötési joga azokban a helyzetekben, amikor több szakszervezet is működik a munkáltatónál, de a megállapodás megkötésében nem mindegyik vett részt aláíró félként. A döntés értelmében, amennyiben egy szakszervezet később, tehát már a kollektív szerződés megkötése után válik jogosulttá a kollektív szerződéskötésre, akkor a jövőben félként vehet részt a kollektív szerződés módosítására vonatkozó tárgyalásokon.
A vendégmunkások hazai foglalkoztatásáról szóló törvény 2023. november 1-jén lépett volna hatályba, azonban a Kormány még októberben úgy döntött, hogy a kihirdetett jogszabályt visszavonja és új törvényjavaslatot készít elő. Az érintetti kör mindenesetre továbbra is dolgozhat Magyarországon, foglalkoztatásukra pedig – ahogy eddig is – a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (Harmtv.) szabályai vonatkoznak.
Az egészséges és biztonságos munkahelyi környezet követelményének való megfelelés nem áll meg az általános értelemben vett munkavédelmi előírások betartásánál, hiszen, ha a munkáltatóknak arról is gondoskodniuk kell, hogy a munkavállalók ne egy toxikus, bántalmazó közegben kényszerüljenek dolgozni. Az alábbi cikkünkben áttekintjük a munkahelyi zaklatás témakörét és azt, hogy mit tehet a munkáltató, ha ilyen jellegű magatartást tapasztal.
Évközben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén gyakorta felmerül a kérdés, hogy mennyi szabadság jár még a munkavállalónak. Az alábbi cikkben ennek szabályait tekintjük át.
Főszabály szerint a munkáltató a felmondását köteles megindokolni. Ez alól a szabály alól csak néhány kivételt tartalmaz a Munka Törvénykönyve, azonban a 2023. január 1-jétől hatályos szöveg értelmében a munkavállaló erre vonatkozó kérelme alapján a kivett esetekben is kötelezővé válhat az indokolás.
