Az egészséges és biztonságos munkahelyi környezet követelményének való megfelelés nem áll meg az általános értelemben vett munkavédelmi előírások betartásánál, hiszen, ha a munkáltatóknak arról is gondoskodniuk kell, hogy a munkavállalók ne egy toxikus, bántalmazó közegben kényszerüljenek dolgozni. Az alábbi cikkünkben áttekintjük a munkahelyi zaklatás témakörét és azt, hogy mit tehet a munkáltató, ha ilyen jellegű magatartást tapasztal.
Évközben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén gyakorta felmerül a kérdés, hogy mennyi szabadság jár még a munkavállalónak. Az alábbi cikkben ennek szabályait tekintjük át.
Főszabály szerint a munkáltató a felmondását köteles megindokolni. Ez alól a szabály alól csak néhány kivételt tartalmaz a Munka Törvénykönyve, azonban a 2023. január 1-jétől hatályos szöveg értelmében a munkavállaló erre vonatkozó kérelme alapján a kivett esetekben is kötelezővé válhat az indokolás.
Létszámleépítés esetén a munkáltató legfontosabb feladata, hogy az általa közölt felmondás alaki és tartalmi szempontból is megfeleljen a jogszabályi követelményeknek. Különösen igaz ez a felmondás indokolására, ugyanis, ha ez nem kellően megalapozott, akkor akár munkaügyi perrel is szembenézhet a munkáltató. Érdemes megjegyezni, hogy az Mt. 2023. január 1-jétől hatályos szövege az indokolási kötelezettséget kiszélesítette.
A munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy a munkáját a munkáltató utasítása szerint lássa el. A munkáltató utasítási joga a munkaviszony egyik leglényegesebb minősítő jegye és az a munkaviszony minden elemére és fázisára kiterjedhet. A munkáltató utasítási jogának keretein belül helyezkedik el a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lehetősége is.
Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény alapján 2023. január 1-jétől módosulnak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) bizonyos szabályai is. A változtatás a munkavállaló kérelmére történő munkaszerződés módosítást és a felmondási tilalmak, valamint az ahhoz kapcsolódó indokolási kötelezettség rendelkezéseit is érinti.
A technológiai fejlődéssel egyidejűleg a munkajog világában is előtérbe kerülnek a digitális megoldások. Gyakorta felmerülő kérdés, hogy az alternatív csatornákon (pl. e-mailben, sms-ben, Viberen) keresztül közölt „jognyilatkozatok” mennyiben tekinthetők írásbelinek, érvényesek-e, és jogvita esetén eredményesen hivatkozhatnak-e rájuk a felek.
November elején törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűlés elé, amely módosítana egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeket, így a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (Mt.) is. A javaslat számos technikai jellegű változtatást tartalmaz, de vannak jelentősebb, európai uniós irányelveket átvételét szolgáló újítások, ilyen például a joggal való visszaélés tilalmával összefüggő bizonyítási szabályok egyértelműsítése is.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 6. §-ának (3) bekezdése általános magatartási követelményként határozza meg, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.
Ha a munkaviszonyra gondolunk, akkor jó eséllyel az egy munkáltató és egy munkavállaló közötti kapcsolat jut eszünkbe. Nem ritka azonban az, hogy valamely oldalon több szereplő tűnik fel. Munkakör-megosztásról beszélünk, amikor egy munkaszerződés alapján több munkavállaló áll kapcsolatban ugyanazzal a munkáltatóval.
