Bejelentkezés Hírlevél

dr. Hanyu Henrietta cikkei

dr. Hanyu Henrietta  |  2014. december 9. Cégvilág

Kármegosztás, a munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége

Egy munkaviszonyban kétségtelenül a munkáltató az anyagilag erősebb fél. Ez indokolhatja-e azonban azt, hogy a munkahelyen bekövetkező valamennyi kárt a nyakába varrjunk? A Munka Törvénykönyve a felek arányos teherviselésére törekszik, amely a munkavállalók felelősségteljes munkavégzését és gondos hozzáállását feltétlenül elősegíti. Fontos észben tartani, hogy a munkahelyen is felelősek vagyunk magunkért és kollégáinkért. Ez nem csak erkölcsi parancs, hanem jogszabályi követelmény is.

Dr. Hanyu Henrietta  |  2014. november 24. Cégvilág

Így ne fizessen rá a karácsonyi partira!

Pár nap múlva már decembert írunk. A legtöbb cégnél teljes gőzzel szervezik az év végi rendezvényeket. Mire figyeljünk az előkészületek során? És mi a teendő, ha hiba csúszik be a gépezetbe? Ki felel az okozott károkért? Hol van az a határ, amely átlépése a munkaviszony megszüntetéséhez vezethet? Jelen írásunkban ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

dr. Hanyu Henrietta  |  2014. október 15. Cégvilág

Melyek a munkáltatói jogutódlás tipikus buktatói?

A munkáltató személyében bekövetkező változás legfontosabb jogkövetkezménye az érintett gazdasági egységben dolgozó munkavállalók új munkáltató általi átvétele és a korábbi munkafeltételek szerinti továbbfoglalkoztatása. Lehetségesek-e ez alól kivételek? Mi a teendő, ha évek múltán egy rég elfeledett munkavállaló kopogtat be az új munkáltató ajtaján, és közli, hogy munkába kíván állni? Jelen írásunkban a munkáltatói jogutódlás buktatóival foglalkozunk.

dr. Hanyu Henrietta  |  2014. október 8. Cégvilág

Mi a teendő, ha megváltozik a munkáltató személye?

Egy cég, vagy egy üzem, osztály átvétele és továbbműködtetése gondos előkészítést igényel. A jogi kockázatok között lényeges a munkaviszonyok folytatódásához kapcsolódó munkajogi szempontokat is alaposan megvizsgálni. Az új munkáltató ugyanis a munkaviszonyokhoz kapcsolódó jogok mellett a kötelezettségeket is megörökli. Megfelelő kockázatértékelés nélkül évek múlva is kidőlhetnek még csontvázak a szekrényből.

dr. Hanyu Henrietta  |  2014. szeptember 17. Cégvilág

Mi lesz a kollektív szerződéssel, ha eladják a céget?

A munkajogban fontos rendező elv, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az érintett munkavállalók jogai nem sérülhetnek. Ezt szolgálja az a szabály, amely a munkavállalókra vonatkozó kollektív szerződés átmeneti fenntartását írja elő az új munkáltató számára. Míg azonban a „régi” Mt. megoldása a munkavállalók védelmi szintjének fenntartását, illetve pozitív változását garantálta, a jelenleg hatályos Mt. alapján az sem kizárt, hogy a munkavállalók az átvétel után összességében hátrányosabb helyzetbe kerülnek.

dr. Hanyu Henrietta  |  2014. szeptember 10. Cégvilág

Barátokból ellenségek? – Az új Mt. egyik hatása

Hosszú évtizedeken keresztül jellemezte a hazai munkaügyi kapcsolatokat az a jelenség, hogy az üzemi tanács és a szakszervezet szerepköre a gyakorlatban összemosódott, illetve a személyi állományban jelentős átfedés volt. Az új Munka Törvénykönyve egyfelől a szerepek élesebb elhatárolására törekszik, másfelől azonban a „kollektív szerződést pótló” üzemi megállapodás bevezetésével éppen hogy idegen terepre kényszeríti az üzemi tanácsot. Mit eredményez mindez a gyakorlatban? Az egykori szövetségesekből ellenségek válnak?
 

dr. Hanyu Henrietta  |  2014. szeptember 3. Cégvilág

Kollektív szerződés: hátrányban a munkavállalók?

Az Mt. hatályba lépésekor sokan már-már vészharangokat kongattak a munkavállalói jogok radikális lerontása miatt. Az Mt.-t sok kifogás érte a kollektív szerződéses szabályozás számára biztosított nagyobb mozgástér és a törvényi előírásoktól a munkavállaló hátrányára való eltérés lehetősége miatt. Mennyiben éltek ezzel a lehetőséggel a munkáltatók? És vajon mennyiben engedtek a szakszervezetek? Írásunkban az elmúlt két év gyakorlati tapasztalatait és a jogi lehetőség gazdasági vetületeit vizsgáljuk.

dr. Hanyu Henrietta  |  2014. július 29. Cégvilág

Mikor nem kell munkavállalói hiba a kárfelelősséghez?

A munkavállaló felelősségre vonásához jellemzően valamilyen vétkes magatartás, munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése szükséges. Léteznek azonban olyan munkakörök, illetve feladatok, amelyek esetén a kárfelelősség megállapításához nem kell munkavállalói hiba. A pénzt, értéket, árukészletet kezelő munkavállaló a keletkezett hiányért helytállni tartozik, függetlenül attól, hogy a hiányt nem ő idézte elő. Ezen szigorú kárfelelősség érvényesítéséhez azonban meghatározott formai és tartalmi előfeltételeknek kell megfelelni és a kárt nem lehet automatikusan a munkabérből levonni. Az új Mt. által bevezetett munkavállalói biztosíték az ilyen jellegű kárigények érvényesítését hivatott elősegíteni.

dr. Hanyu Henrietta  |  2014. május 26. Szakma

Munkaügyi perekben nagy segítség a mediáció

Sokat elárul egy társadalomról az, hogy a konfliktusos helyzetek kezelésére milyen intézményes megoldások léteznek. Közhely, hogy a magyar ember szeret pereskedni, a konfliktusokat érzelmi oldalról közelíti és felülről várja az üdvözítő megoldást. Kelet- és Nyugat-Európa között e tekintetben is szemmel látható a különbség. Németországban például a munkaügyi perek jelentős része a felek egyezségével zárul.