Így jött létre a Munkajogi e-kommentár
Beszélgetés a CompLex Kiadó Munkajogi E-kommentár nevű elektronikus termék létrejöttéről
Kiss Anna cikkei
Hogyan jött létre a Munkajogi e-kommentár
Beszélgetés a CompLex Kiadó Munkajogi E-kommentár nevű elektronikus termékének létrejöttéről, szerkesztéséről, frissítéséről és a módosítások követéséről.
Vékás Lajos: az új Ptk. hibái ellenére is sikertörténet
Az elfogadott törvény egyrészt túl szűkre szabta a család fogalmát, másrészt a szabad véleménynyilvánítás jogával kapcsolatos változtatások, valamint a gyűlöletbeszéd magánjogi szankcionálásának lehetősége is alkotmányossági aggályokat vet fel. A sérelemdíjra és a kötelesrészre vonatkozó szabályok pedig több szempontból is elgondolkodtatóak. A kodifikációs bizottságot vezető Vékás Lajos mégis elégedett, és az új Ptk. elfogadását mindenképpen sikertörténetnek nevezi.
Kifutó(n) ügyvédek?
Nem az ügyvédség végéről esik most szó, ahogy Richard Susskind népszerű könyve utal erre, amikor kérdésként teszi ezt fel, és nem is azokról a technológiákról fogunk beszélgetni, amelyek segítségével állítólag el lehet érni, hogy az ügyvédek közreműködése nélkül is elvégezhetők legyenek egyes jogászi munkafolyamatok. Bár a jelenlegi riportunk tárgya is bizonyos szempontból felforgatja az ügyvédek életét, de nem a szó pejoratív értelmében, hanem éppen ellenkezőleg, ugyanis sokkal inkább arról van szó, hogy ez a téma színt visz az ügyvédek világába. Így nem kifutó ügyvédekről folyik ebben a riportban a disputa, hanem olyan jogászokról, akik a tárgyalóterem mellett a kifutón is megállják a helyüket.
Ügyvédek a kifutón
Az Ügyvédvilág 2012. decemberi, „Kifutó(n) ügyvédek?” címmel dr. Pál Edithtel megjelent riportunk végén azt ígértük, hogy a kifutón szereplő ügyvédek közül is választunk riportalanyokat. Most ígéretünkhöz híven itt ül velem szemben dr. Mátó Géza ügyvédjelölt, aki az elegáns Bado-öltönyök egyikét viselte a kifutón.
Európai kitekintő
A szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló európai polgárok gyakran kerülhetnek olyan helyzetbe, amelyben uniós jogi kérdésekben jártas ügyvédhez vagy közjegyzőhöz kell fordulniuk, ezért nagyon fontos, hogy a jogászok ne csak a hazai jogot ismerjék, hanem az uniós joganyagot is, és tisztában legyenek a különböző tagállamok igazságszolgáltatási rendszerével és a mögöttes szabályokkal. Számos olyan példát találunk az EU-ban, amely a jogászok közötti együttműködést segíti elő.
A vállalkozó orvosok nagy kézikönyve
A közelmúltban megjelenő egészségügyi jogi tárgyú meritum – A vállalkozó orvosok nagy kézikönyve – a korábbi kiadás átdolgozott és hatályosított változata. Olyan szakkönyv, mely mindenképpen hiánypótló; eligazít az egészségügyi jogszabályok rengetegében, és nemcsak a vállalkozó orvosoknak nyújt segítséget, hanem azoknak a jogászoknak is, akik az egészségügy területén tevékenykednek. A könyv áttekinthető szerkezete és magas szakmai színvonala miatt oktatási tankönyvnek is kiváló, de ezen túlmenően ajánljuk mindenkinek, hiszen az egészségügyi ellátásban betegként, illetve leendő betegként valamennyien érdekeltek vagyunk. A könyv ugyanis kitér a betegek jogaira, az orvosok felelősségére, a fogyasztóvédelemre, a biztosítási rendszerre, a gyógyszerekkel kapcsolatos kérdésekre, az Egészségpénztárakra is.
Tapasztalatok az új Munka Törvénykönyvéről
2012. november 30-án sajtóreggeli keretében számolt be a Bánki és Társai TaylorWessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda, hogy milyen tapasztalatai voltak az elmúlt félévben az új Munka Törvénykönyvével kapcsolatban, összehasonlítva a hazai jogalkalmazás hétköznapjait a környező országok munkajogi helyzetével.
Az új Ptk. tervezetéről
Az Ügyvédvilág 2011. évi novemberi számában Ismét napirenden az új Ptk.? címmel cikksorozatot terveztünk, s ennek első része leginkább a társasági jognak a Ptk.-ba történő beillesztésével foglalkozott. Mostani cikkünk a március 7-én nyilvánosságra hozott új törvénykönyvtervezet egyéb rendelkezéseiből válogat, és főleg a tervezetet készítők szempontjait igyekszik bemutatni.
Az alkotmányjogi panasz
2011. december 31-ig az „alkotmányjogi panasz” névvel illetett jogintézmény mindössze azt a jogot biztosította, hogy az egyedi ügyben érintett fél az ügyében alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítását kérhesse. Ez a fajta panasz azonban – kettős jellege ellenére – nagyobbrészt puszta normakontroll volt, az ekkor még bárki által indítványozható utólagos absztrakt normakontrolltól csak annyiban tért el, hogy indítványozása személyes érintettséghez és konkrét eljáráshoz, illetve abban született konkrét jogerős határozathoz volt kötve. Ez a „régi” vagy „nem valódi”, normakontrollal egybekötött panasz tehát csak nevében volt „alkotmányjogi panasz”, mivel az a külföldi szabályozás alapján jellemző panasz funkciót, nevezetesen a bírói döntésnek magának az alkotmányossági alapú megtámadását még nem tette lehetővé. Tulajdonképpen olyan normakontrollként funkcionált, melyet csak az érintettek és csak a jogerős döntést követően indítványozhattak. Emiatt a legtöbbször nem védte jobban az indítványozó érdekeit, mintha eleve normakontroll-indítványt nyújtott volna be, sőt szigorúbb feltételeket támasztott, így aztán igénybe vételének gyakorisága jelentősen elmaradt a normakontrollétól. Egyetlen valódi előnye volt: a panaszban támadott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmen felül a panasztevő kérhette a konkrét ügyében született bírói határozat vele szemben való alkalmazásának kizárását, ám ez a kizárás csak az adott jogszabályi rendelkezést először támadó panaszos esetében (továbbá az adott indítvány alkotmánybírósági elbírálásáig benyújtott és az alapüggyel egyesített panaszindítványok esetében) működött. Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatalát követően benyújtott panaszok esetében azonban már nem működött a visszamenőleges hatályú kizárás. Ezért nevezik ezt az osztrákok „az első indítványozó jutalmának”. („Ergreiferprämie”) Az alkotmányjogi panasz mellett létezett a bírói konkrét normakontroll intézménye is, melynek során az a bíró(ság), amely úgy látta, hogy az előtte folyamatban lévő ügyben alkotmányellenes jogszabályt kellene alkalmaznia, az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordulhatott, és kezdeményezhette az adott jogszabály vagy jogszabályhely alkotmányossági vizsgálatát. Ennek kezdeményezését az ügyben érdekelt bármely fél is kérhette az eljáró bíróságtól. Ez esetben tehát nem kellett a jogerős döntést megvárni, viszont erre nem volt az ügyben érintett személynek alanyi joga, azt ő csak kezdeményezhette az ügyében eljáró bíróságnál, amely szabad belátása szerint döntött a fél kérelméről, és csak akkor fordult az Alkotmánybírósághoz, ha a kérelemmel egyetértett.