Az EUID szó a cégek egyedi európai azonosítója kifejezés rövidítése, amely kifejezés forrása az Európai Uniónak a kereskedelmi nyilvántartások, cégjegyzékek összekapcsolásáról szóló 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelve (Business Registers Interconnection System rövidítésének megfelelően: „BRIS-irányelv”). A BRIS-irányelv határozott arról, hogy a tagállamoknak ki kell alakítaniuk az egymás cégnyilvántartásai közötti szabad átjárhatóságot.
Alábbi cikkükben a szerzők az átalakulásra vonatkozó Ptk.-rendelkezéseket igyekeznek összegyűjteni és röviden bemutatni, különös tekintettel az átalakulás tiltott és kötelező eseteire.
Két korábbi cikkben már foglalkoztam a Kúria Pfv. 21.048/2014/6. számú határozatával, ugyanis ez a határozat irányadó olyan ügyekben, melyek esetén az ingatlan eladójával szembeni végrehajtásban a vevő tulajdonjogának bejegyzési kérelmét megelőzően jegyzik be a végrehajtási jogot az ingatlanra.
Alábbi cikkünkben összeszedtük azokat az esszenciális tartalmi elemeket, melyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy érvényes végrendelettel rendelkezzünk, és az örökhagyó céljának megfelelően a törvényes öröklés helyett az örökhagyó által megfogalmazott végakarat érvényesüljön.
Jelen cikkünkben a teljesség igénye nélkül, a gyakorlatban leginkább felmerülő kérdések kapcsán összegeztük a veszélyhelyzet után is alkalmazandó vagy alkalmazható intézkedésekkel kapcsolatos tudnivalókat, határidőket.
Az adatvédelmi hatóság kettőszázezer forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezett egy munkáltatót, mert az jogszerűtlenül tagadta meg azt, hogy a munkavállaló hozzáférjen a korábbi archivált, magáncélú leveleihez.
Feltehetően a COVID-19 járvány következtében kisebb figyelmet kapott, de az érintett kör számára mégis jelentős fejlemény: 2020. január 10-étől immáron a kulturális javak kereskedelmével foglalkozó szolgáltatókra is kiterjed a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény személyi hatálya.
Jellemzően az egyedi megrendelés alapján gyártásra kerülő, jelentősebb vételár ellenében megvásárolható termékek adásvétele esetén gyakran tapasztalhatjuk, hogy az eladó a vételár teljes kiegyenlítéséig tulajdonjogának fenntartása révén kívánja biztosítani a vevő teljesítését. Az ilyen konstrukciót szabályozó általános szerződési feltételekben (ÁSZF) az adásvétel meghiúsulása esetére az eladók a szerződési szabadság lehetőségén felbátorodva számos olyan jogosultságot biztosítanak saját maguk részére az átadott termék birtokának visszavételére, amelyek csupán látszólag tűnnek jogszerűnek, valójában már a tilos önhatalom kategóriájába sorolandók.
Az alábbiakban a vészhelyzetben született, a felszámolási és egyes megszüntetési eljárásokban alkalmazandó eltérő szabályokat ismerteti a szerző.
Jogászok közt heves viták övezik, hogy a gazdálkodó szerv nevében annak törvényes vagy szervezeti képviselője az AVDH használatával cégszerű jognyilatkozatot tehet-e? Megszületett az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása.
