A jelen ügyben az EJEB elfogadta a román hatóságok helyzetértékelését, miszerint a román nemzeti ünnepen megtartott, annak szellemiségével szembehelyezkedő rendezvény olyan társadalmi feszültséget kelthetne, ami az erőszak reális veszélyével fenyeget.
A háborús bűnökkel vádolt kérelmező az utolsó szó jogán az ellene valló tanúk befolyásolásával vádolt meg egy ismert horvát háborús veteránt. A kijelentések miatt becsületsértés vádjával eljárás indult, amelyben a kérelmezőt bűnösnek találta a horvát bíró. A Bíróság túlzónak találta a büntetőjogi felelősség megállapítását arra tekintettel, hogy kijelentéseket a vádlott védekezése körében, közérdeklődésre számot tartó ügyben, közéleti szereplőre vonatkozóan tette.
A német jog a telefontársaságok törvényi kötelezettségévé tette, hogy előfizetőik mellett az eldobható (feltöltőkártyás) SIM-kártyák birtokosainak alapvető személyes adatait is tárolják. A Bíróság 6:1 arányban úgy értékelte, hogy beépített garanciális előírások, így a szövetségi és tartományi adatvédelmi biztosok felügyeleti jogköre és a jogorvoslathoz való jog megfelelő biztosítékot nyújtanak a visszaélés ellen, így a vitatott előírások nem sértik az Egyezményt.
A cikk első részében ismertettem a Vinter and Others v. The United Kingdom-ügy pertörténetét az első strasbourgi döntésig bezárólag. A folytatásban a Nagykamara döntését foglalom össze és áttekintem az ügynek a magyar jogrendszerre gyakorolt hatását.
Az elemzés középpontjául szolgáló ügynek [Vinter and Others v. The United Kingdom [GC], nos. 66069/09, 130/10 and 3896/10] még strasbourgi viszonylatban is igen hosszú és kalandos pertörténete van. Az Egyesült Királyság bíróságainak számos döntését követően a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (Bíróság) is két, egymással ellentétes döntést hozott.
