Pálinkás József lehet-e a tudományért felelős európai biztos? Hogyan gyűrheti le innovációs versenyhátrányát az unió az Egyesült Államokkal vagy Japánnal szemben? Jó-e, hogy jövőre egységes európai szabadalmi rendszer jön létre? Kérdések és válaszok hazánk uniós csatlakozásának tizedik évfordulóján.
Újra kell-e írni a történelemkönyveket, miután mára egyértelművé vált: az első világháború kirobbantásában az antanthatalmaknak is szerepük volt? A nagy világégés kirobbanásának századik évfordulóján mind többen feszegetik Winston Churchill felelősségét a tragédiában. Egy biztos: a konfliktust lezáró igazságtalan békeszerződéstől egyenes út vezetett a második világháborúba.
II. János Pál és XXIII. János pápa április végi szentté avatásához a Szentszék által elismert csodára is szükség volt. A kanonizálási folyamatban az egyház tudományos eszközökkel igyekszik bebizonyítani, hogy egy-egy gyógyulás földi okokkal megmagyarázhatatlan módon következett be – következésképp az égiek segítségére volt szükség a felépüléshez.
Kell-e művelni a magyar nyelvet, avagy minden ilyen erőfeszítés közveszélyes sarlatánság? Egyenrangú-e a suksükölés és a legfülsiketítőbb nyelvi szörnyszülöttek használata a míves beszéddel? Meg kell-e akadályozni, hogy – már elnézést – a jogi bikkfanyelv beszüremkedjék a köznapokba? Ez a régi vita lángolt fel újra, amikor kiderült: a kormány áprilistól létrehozza a Magyar Nyelvstratégiai Intézetet.
Új állomásához érkezett a Magyarországon régóta dúló kultúrharc. Ezúttal azonban nem a politikai szekértáborok csaptak össze, hanem a gasztronómia világában ropognak a fegyverek. Szabad-e Budapesten disznótort rendezni, avagy mindenevők és vegetáriánusok húsba vágó küzdelme a tudományosság vértezetében.
Régészeti szenzáció színhelye volt tavaly év végén a Vatikán. A pápai államban első ízben hozták nyilvánosságra azokat a csontokat, amelyeket a katolikus hagyomány Szent Péternek tulajdonít. A fél évszázada megtalált maradványok hitelessége fölött ugyanakkor sokáig ádáz csata dúlt a Szentszék meghatározó munkatársai és az ásatásokat vezető régésznő között.
A digitális korban egyre kifinomultabb módszerek állnak rendelkezésre bizalmas beszélgetések megismeréséhez. Az amerikai titkosszolgálatok lehallgatási botránya közben felértékelte az illetéktelen behatolás elleni védelmet. Manapság viszont, amikor egy hétköznapi mobiltelefont is lehallgatókészülékként lehet használni, szinte csak a gondolatainkat érezhetjük biztonságban.
Régi vita zárult le azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választott Erdő Péter kánonjogász, esztergom-budapesti érsek szeptember végén megtartotta székfoglalóját. Ezzel az MTA választ adott a tudomány-e a teológia kérdésére – még ha nem emelte is minden tekintetben azonos rangra az olyan területekkel, mint a matematika vagy a filozófia.
Napjaink válságokkal terhelt világának problémáit egyre többen varrják a földönkívüliek nyakába. Idén magasabb fokozatra kapcsoltak az ufókutatók, s tevékenységükhöz nem várt magas szintű támogatást kaptak Kanada egykori védelmi miniszterétől. Korunk legdivatosabb összeesküvés-elméletei tudományos köntösben hódítanak az arra fogékonyak körében.
Ha úgy hozza kedvünk, felszámolhatjuk-e virtuális létünket? Eltörölhetünk-e minden nyomot magunk mögött az interneten? Napjaink adatvédelmi botrányai nyomán az Európai Bizottság a „felejtés joga” mellett tör lándzsát – a világháló nagy cégei azonban megindították az ellentámadást.
