Cikkek szerző szerint:

dr. Halmos Szilvia cikkei

Rend, fegyelem a munkahelyen – a munkáltatói fegyelmezés eszköztára

Szerző: dr. Halmos Szilvia
Dátum: 2020. február 25.
Címkék: alapbér, arányosság elve, azonnali hatályú felmondás, bírói gyakorlat, bűncselekmény, büntethetőség, dr. Halmos Szilvia, elévülés, emberi méltóság, felmondási idő, hátrányos jogkövetkezmény, indokolás, írásbeli figyelmeztetés, írásbeli szankció, jogorvoslat, kétszeres értékelés tilalma, kollektív szerződés, közszféra, közteherviselés, Kúria, minősített kötelezettségszegés, Munka Törvénykönyve, munkahelyi fegyelem, munkajog, munkáltató, munkáltató ellenőrzési joga, munkáltató fegyelmezési joga, munkáltató utasítási joga, munkáltatói felmondás, munkáltatói jogkör, munkáltatói jogkör gyakorlója, munkaszerződés, munkatársak zaklatása, munkaügyi bíróság, munkaügyi per, munkavállaló, munkavállaló magatartása, munkavédelem, nyugdíjas munkavállaló, öregségi nyugdíjkorhatár, szándékos kötelezettségszegés, személyiségi jog, szervezeti kultúra, szóbeli figyelmeztetés, távolléti díj, valós és okszerű indokolás, védett munkavállaló, végkielégítés, versenyszféra, vétkes kötelezettségszegés
Rovat: Cégvilág

A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.

Gyorssegély a munkaügyi perben – a munkáltatói intézkedés végrehajtásának felfüggesztése

Vannak olyan esetek, amelyekben a bíróság előtti igényérvényesítés megakasztja, vagy megakaszthatja a sérelmes munkáltatói intézkedés végrehajtását, így a munkavállalót nem éri tényleges hátrány addig, amíg a jogvita el nem dől.

Dies irae, avagy a felmondás napja

Szerző: Dr. Halmos Szilvia
Dátum: 2019. december 31.
Címkék: átvétel megakadályozása, átvétel megtagadása, címzett ismeretlen, csoportos létszámcsökkentés, dr. Halmos Szilvia, elektronikus dokumentum, elköltözött, érdeksérelem, felmondás időpontja, felmondás indokolása, felmondás közlése, felmondási idő, felmondási védelem, hozzáférhetővé válik, jogellenes felmondás, jognyilatkozat megtétele, jogorvoslat, keresetindítási határidő, keresetlevél, keresőképtelen, kézbesítési fikció, kézbesítési fikció megdöntése, kézbesítési kifogás, közigazgatási és munkaügyi bíróság, meghallgatás, Mt., Munka Törvénykönyve, munkajog, munkáltatói felmondás, munkáltatói jogkör gyakorlója, munkavállaló, nem kereste, nyilatkozattevő személy, nyugdíjas munkavállaló, Polgári perrendtartás, Szóbeli közlés, tartózkodási hely, távollévő munkavállaló, tértivevény, végkielégítés, vezető állású munkavállaló
Rovat: Cégvilág

Célszerű a személyes átadáshoz tanúkat vinni a helyszínre, a megtagadásról jegyzőkönyvet felvenni, postai közlés esetén pedig gondosan ügyelni a megfelelő címzésre, a(z elektronikus) tértivevény megfelelő kezelésére.

Mi ellen véd a betegség? – avagy a keresőképtelen elbocsátása

Szerző: dr. Halmos Szilvia
Dátum: 2019. december 4.
Címkék: beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenség, betegállomány, dr. Halmos Szilvia, egyenlő bánásmód követelménye, felmondás keresőképtelenség esetén, felmondási korlátozás, keresőképtelenség miatti betegszabadság, megbetegedett munkavállaló, Mt., munkaviszony megszüntetése, régi munka törvénykönyve, rehabilitációs ellátásban részesülő dolgozók, új munka törvénykönyve
Rovat: Cégvilág

Jóllehet évek óta nincs hatályban az a szabály, hogy a munkavállalónak nem lehet felmondani keresőképtelensége idején, ma is számos bizonytalanság látszik a gyakorlatban azzal, hogy a munkaviszony megszüntethetőségét hogyan befolyásolja a munkavállaló betegsége. Cikkünkben igyekszünk pontos iránymutatást adni e kérdésben, kitérve arra is, milyen esetben kerülhet veszélybe a megromlott egészségi állapotú dolgozó munkaviszonya.

Elkötelezetten – a munkavállalói kötelezettségek forrása

Szerző: Dr. Halmos Szilvia
Dátum: 2019. november 19.
Címkék: A Munka díjazása, alapelv, Általános rendelkezések, azonnali hatályú felmondás, bírói gyakorla, egyoldalú kötelezettségvállalás, együttműködési kötelezettség, fegyelmi büntetés, felmondási idő, határozott idejű munkaviszony, írásbeli figyelmeztetés, joggal való visszaélés tilalma, jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás, kártérítés, kártérítési felelősség, keresőképtelenség, kollektív szerződés, Munka Törvénykönyve, munkaerő-kölcsönzés, munkaidő, munkajog, munkakör, munkakör átadása, munkaköri leírás, munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme, munkáltatói felmondás, munkáltatói utasítás, munkára képes állapot, munkaszerződés, munkavállaló, munkavállaló kártérítési felelőssége, munkavállaló magatartása, munkavállalói kötelezettségszegé, munkavégzés helye, munkavégzési kötelezettség, munkaviszony teljesítése, pihenőidő, rendelkezésre állási kötelezettség, szóbeli figyelmeztetés, távmunka, titokvédelem, utasításadási jog
Rovat: Cégvilág

Joggal vetődik fel a kérdés: honnan tudhatják a felek, hogy a munkavállaló egy adott ténykedésével munkavállalói kötelezettségét szegte meg?

„Túlhajtás nélkül” – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap?

A munkaidőről szóló fejezet a munka törvénykönyvének (Mt.) egyik legnehezebben érthető része. Ha csak arra az alapvető kérdésre keressük a választ, hogy legfeljebb hány órát lehet egy nap vagy egy héten dolgozni, máris értelmezési nehézségekbe ütközhetünk. A törvény ugyanis egy helyen azt írja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8 óra, majd néhány szakasszal később azt olvashatjuk, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Megnyugtatásképpen: az első látásra fennálló ellentmondás természetesen csak látszólagos. Azonban a helyes válasz megtalálásához nem árt némi ismeret az Mt. munkaidő mennyiségével és beosztásával kapcsolatos szabályozásának rendszeréről.

Meggondolta magát? – elállás a munkaszerződéstől

Ki lehet-e lépni a munkaszerződésből a munkaviszony kezdete előtt, ha a munkáltató új, ígéretesebb jelentkezőre talált, vagy a munkavállaló hirtelen egy jobb ajánlatot kapott?

Régiek kontra újak – diszkriminatív-e az új belépők magasabb bérezése?

Az új belépőknek fizetett magasabb bér nem tekinthető diszkriminatívnak, de rövid idő alatt teljesen szétforgácsolhatja munkaszervezetet és a munkamorált.

Édes a pihenés – a heti pihenőidő és a heti pihenőnap különbsége

Szerző: dr. Halmos Szilvia
Dátum: 2019. július 4.
Címkék: dr. Halmos Szilvia, egyenlőtlen munkaidő-beosztás, heti pihenőidő, heti pihenőnap, Munka Törvénykönyve, munkaidő-beosztás, munkaidő-keret, munkaidő-szabályozás
Rovat: Cégvilág

A munka törvénykönyve kétféle lehetőséget nyújt a munkavállaló heti pihenésének biztosítására: heti pihenőnapokat vagy heti pihenőidőt kell adni a számára. Mi a különbség a kettő között? Mikor melyiket érdemes alkalmazni?

Ki pereskedhet ingyen munkaügyekben?

Szerző: dr. Halmos Szilvia
Dátum: 2019. május 28.
Címkék: dr. Halmos Szilvia, keresetlevél, közigazgatási perrendtartás, munkaügyi perek, munkavállalói költségkedvezmény, munkavállalói költségkedvezmény feltételei, Polgári perrendtartás
Rovat: Cégvilág

A munkaügyi perek sajátos eljárásjogi intézménye az úgynevezett munkavállalói költségkedvezmény. Ez a munkavállalók széles köre számára elérhető, tehát nem csupán a legnehezebb anyagi helyzetben lévő alkalmazottak pereskedhetnek alacsony költségkockázat mellett.

123 4 5