A GDPR célja nem más, mint hogy egy modernebb, európai szintű adatvédelem jöhessen létre, amelynek következtében számos újdonsággal számolhatunk. Ennek része az adathordozhatósághoz való jog, ami bár összefügg az eddig már meglévő hozzáférési joggal, ám nem azonosítható vele. Az alábbiakban azt fejtjük ki bővebben, hogyan kell átadni a hordozható adatokat.
A GDPR bevezet egy új, az adathordozhatósághoz való jogosultságot, hogy tudatos magatartásra ösztönözze az érintettet, és nagyobb rendelkezést biztosítson számára a személyes adatai felett. Mivel az új jog lehetővé teszi személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását, így elősegíti a személyes adatok szabad áramlását is az EU-ban, emellett élénkíti a versenyt az adatkezelők között.
Az alábbiakban az adatvédelmi tisztviselő szerepét mutatjuk be, amely azért lényeges szempont, mert a GDPR, azaz a jövő májustól hatályos Általános Adatvédelmi Rendelet bizonyos esetekben kötelezővé teszi az ilyen tisztviselő kijelölését.
Szeptember 28-29-én rendezték meg a II. Alternatív Vitarendezési Konferenciát a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, a Pénzügyi Békéltető Testület, valamint a Wolters Kluwer Kft. jóvoltából. Az eseménynek kitűnő helyszínt biztosított az MTA épületének díszterme és a szakmailag felkészült előadók még inkább emelték a nap színvonalát. Aki valamilyen oknál fogva nem tudott részt venni a konferencián, számukra sincs minden veszve, mert ebben a cikksorozatban igyekszünk feleleveníteni a fontosabb, érdekesebb, figyelemfelkeltő témákat, amelyeket a konferencia első napján, az alternatív vitarendezés gazdaságban betöltött szerepére vonatkozó előadásokból összegyűjtöttünk.
Szeptember 28-29-én rendezték meg a II. Alternatív Vitarendezési Konferenciát a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, a Pénzügyi Békéltető Testület, valamint a Wolters Kluwer Kft. jóvoltából. Az eseménynek kitűnő helyszínt biztosított az MTA épületének díszterme és a szakmailag felkészült előadók még inkább emelték a nap színvonalát. Aki valamilyen oknál fogva nem tudott részt venni a konferencián, számukra sincs minden veszve, mert ebben a cikksorozatban igyekszünk feleleveníteni a fontosabb, érdekesebb, figyelemfelkeltő témákat, amelyeket a konferencia első napján, az alternatív vitarendezés gazdaságban betöltött szerepére vonatkozó előadásokból összegyűjtöttünk.
A szülők gyerekfelügyeleti jogukat alapesetben közösen gyakorolják, de mi történik akkor, ha válás esetén csak egyiküknek ítélik ezt a jogosultságot? Az alábbiakban bemutatjuk, az elmúlt időszakban hogyan változott a gyermekelhelyezés intézménye, s hogyan alakulnak a szülői jogok egy ilyen irányú felügyelet rendezése kapcsán.
Az apaság kérdésében meghatározott esetben a bíróság hozza meg döntését, amely eljárás kezdeményezése azonban feltételekhez kötött. Így a bírósági határozathozatal csak akkor lehetséges, ha az ezt megelőző vélelmek szerinti apai jogállások nem betöltöttek.
Előző írásomban a kiskorú gyermek tartására vonatkozó rendelkezéseket vettem górcső alá, míg jelen cikkben a továbbtanuló nagykorú gyermekre vonatkozó tartási szabályokról írok. Ebben az esetben alkalmazni kell a rokontartásra vonatkozó általános szabályokat, továbbá a kiskorú gyermek tartására vonatkozó rendelkezéseket is, mivel a továbbtanuló nagykorú gyermek a tartás szempontjából egyfajta köztes állapotban van: koránál fogva ugyan nagykorú, mégis rászorul a tartásra annak érdekében, hogy tanulmányokat folytathasson.
A rokontartás általános szabályai szerint nem csupán a jogosult részéről fontos a rászorultság, hanem a kötelezett oldaláról is vizsgálandó a tartási képesség. Ez azt jelenti, hogy ha a kötelezett a saját szükséges megélhetését veszélyeztetné, abban az esetben nem köteles a rokontartásra. Ám gyermekek esetében ez az általános szabály nem alkalmazható: a Ptk. szerint a szülő a kiskorú gyermek tartására akkor is köteles, ha ezáltal a saját szükséges életvitelét veszélyeztetné. Ez a szabály vezethető le az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéből is, miszerint első sorban a szülők felelőssége és feladata a kiskorú gyermekek életkörülményeinek biztosítása.
Amikor nem tudjuk megoldani házastársi konfliktusainkat, nem tudunk megfelelően kommunikálni egymással, de mégis szeretnénk javítani a kettőnk közötti kapcsolaton, vágyunk a harmonikus és boldog házasságra, akkor a mediáció olyan technikákat képes a kezünkbe adni, aminek segítségével a házasság jó irányba vihető tovább. Ugyanis épp azokat a fontos fordulópontokat tudja segíteni, amelyek egy házasság lételemét képezik.
