„Bojkottálható-e” a munkakörátadás?
Mellőzhető-e bizonyos esetekben a munkakör átadása a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor)?
Mellőzhető-e bizonyos esetekben a munkakör átadása a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor)?
Noha a közvetítői eljárás független a polgári pertől – annak perjogi és egyéb értelmében –, ám a gyakorlatban jelentős kapcsolatban állnak egymással. Ennek lényege: a közvetítői eljárás helyettesítheti a bíróságit – a jogszabály megalkotásának épp volt a célja. Érdemes sorra venni a polgári perrendtartásnak a közvetítői eljárásra vagy a közvetítőre vonatkozó szabályait.
A gyorshajtással és az objektív felelősség elvén kiszabott közigazgatási bírságokkal kapcsolatos eljárásokban is fellebbezhetünk, igaz, ennek meghatározott tartalmi és formai követelményei vannak. Egyet mindenképp érdemes tudni, a közigazgatási bírságot így vagy úgy, de mindenképp behajtják rajtunk, megfizetése alól pedig még méltányossági alapon sincs kibúvó, legfeljebb részletfizetést vagy halasztást kérhetünk.
Kétféle módon is mentesülhetünk a gyorshajtás miatt kiszabandó közigazgatási bírság megfizetése alól. Érdemes tudni, hogy melyek ezek, hiszen akár a háromszázezer forintot is elérheti ez az összeg. Azt sem árt tudni, az eljárások kezdeti szakaszában milyen jogi lehetőségeink vannak. A hatóság nem árulhat zsákbamacskát: nemcsak a felvételeket, de az eljárás során keletkezett összes iratot jogunkban áll megtekinteni
Az 1978. évi IV. törvényhez (a továbbiakban: 1978-as Btk.) képest a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) lényeges változásokat eszközölt – mint már a fejezet címében is utal – rá a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények vonatkozásában. Ezzel nem csak a nemi erkölcs védelme, hanem a nemi önrendelkezés és a nemi szabadság védelme is előtérbe kerül.
Mivel 2012 óta egy olyan folyamat figyelhető meg, mely szerint a jogalkotó a szabálysértéseket egyre inkább kriminalizálja, a következő cikksorozatunkban a szabálysértési eljárásokkal kapcsolatos olyan tudnivalókat szeretnék megosztani, melyek ilyen esetekre segítséget nyújthatnak a bajba kerülőknek. A kriminalizálás „eredményeként” az eljárások részletszabályai egyre inkább hasonlítanak a büntetőeljáráséhoz.
Jóllehet egy laikusnak a szabálysértési eljárásokról elsőre általában a pénzbírság jut az eszébe, és sokan hajlamosak egy váll-lendítéssel elintézni a kérdést, mégsem árt odafigyelni, mert a kiszabható szankciók tárháza ennél sokkal nagyobb. Habár a külföldi forgalmi rendszámú gépjárművek jogszerű magyarországi használatára vonatkozó szabályok a korábbiakhoz képest megengedőbbek és részletesebbek, ám még mindig elég szigorúak ahhoz, hogy szem előtt tartsuk őket. A tét ugyanis sok százezer forint lehet.
A járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”) vonatkozó rendelkezés megsértése szabályszegéssel azért szeretnék külön kitérni, mivel annak szabályozása az elmúlt években többször megváltozott, illetve azt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatályba lépése is jelentősen befolyásolta.
A járművezető felelősségén alapuló közigazgatási bírságokat és a velük kapcsolatos eljárásokat vizsgálva feltűnő, hogy az idesorolható szabályszegések egy része azonos az objektív felelősségen alapulóakkal. Ám természetesen van különbség: a legmarkánsabb eltérés, hogy az előbbiek észlelése esetén például rendőri vagy közterület-felügyelői intézkedésnek kell történnie, Ami viszont „összeköti” őket: nincs mód a bírság összegének méltányosságból történő mérséklésére, elengedésére, az ügyfél szociális körülményeire, illetve a cselekmény elkövetésének menthető erkölcsi voltára tekintettel.
Mivel általános tapasztalat, hogy szeretünk dolgokat az utolsó pillanatra hagyni, ezért talán nem felesleges felhívni a figyelmet: közeleg a május 31., ami azt jelenti, hogy az új civiltörvény alapján június 1-jétől a bíróság törli a jogszabály hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú szervezetek ilyen minősítésű jogállását. Kivéve, ha a szervezet igazolja, hogy az újbóli nyilvántartásba vételi kérelmét benyújtotta.