A jogalkotó többszöri nekifutásra sem tudott életet lehelni a büntetőeljárási törvényben szabályozott lemondás a tárgyalásról jogintézménybe, ugyanakkor nem akart lemondani arról a lehetőségről, hogy a nem vitatott ügyek esetében az eljárás egyszerűsítésével rövidebb idő alatt tudjon az állami büntetőjogi igénynek érvényt szerezni.
Az új büntetőeljárást ismertető cikksorozatunkban – a követezőkben – a terheltet megillető, a korábbi szabályozáshoz képest kiegészülő jogokat vesszük számba. Az új kódex lehetővé teszi, hogy a terhelt egyezség megkötését vagy határozat kilátásba helyezését kezdeményezze, ha pedig fogva van, akkor jogairól írásban is tájékoztatni kell.
Cikksorozatunk előző részében az ügyész elsőfokú bírósági eljárásban betöltött szerepéről és a vádbeszédről esett szó. A mostani írás a védőbeszédre vonatkozó szabályozást ismerteti, de nem tér ki a védőnek a büntetőeljárásban betöltött teljes körű szerepére, hiszen erről korábban már szó volt.
Az új Be.-ben a bizonyítással kapcsolatos rendelkezések nagy részét a törvény „A bizonyítás” című részben szabályozza, de más helyen is találhatunk erre vonatkozó szakaszokat: például az egyes eljárási szakaszokról, a kényszerintézkedésekről, a leplezett eszközökről stb. szóló fejezetekben. Jelen cikkben az első helyen említett „Bizonyítás” című fejezetről lesz szó, de a mostanit követő második részben az egyéb helyen való rendelkezések lényegét fogjuk összefoglalni a témával kapcsolatban.
Az új büntetőeljárási törvényről indított sorozatunk legutóbbi részeiben a bírósági eljárásban zajló bizonyítási eljárás menetét ismertetve eljutottunk a perbeszédekig. Mostani cikkünkben a vádbeszéd kapcsán, az összefüggések megértése érdekében, nemcsak az ügyész által elmondott perbeszédet kell értelmeznünk, hanem ki kell térnünk az ügyészség bírósági eljárásban betöltött szerepére, melynek alapja a törvényes vád. Mindezek mellett a bíróság előtt tett bizonyítási indítványokról is szót kell ejtenünk.
A tárgyaláson a bíróságnak a bizonyítást mindig a vádlott kihallgatásával kell kezdenie. Ennek egyetlen feloldása lehetséges, ha a vádlott az előkészítő ülésen vallomást tett. Ebben az esetben ugyanis a bíróság a vallomást mellőzheti. A jövőben is érvényben marad az a szabály, miszerint a vádlotti kihallgatást a tanúk kihallgatása követi. Fontos, az új Be. nem ad lehetőséget a felek általi kikérdezésre, vagyis a tanúnak az ügyész, a vádlott vagy a védő általi kihallgatására.
A vád bizonyítása nem a bíróság feladata, a vádért a vádló felel. Ez azt jelenti, hogy a felelősség az ügyészségé. Amennyiben a vádló nem tesz eleget a vád bizonyítására irányuló kötelezettségének, akkor – a hatályos Be.-től eltérően – ez nem hatályon kívül helyező, hanem eljárást megszüntető ok.
Eredetileg a T/18316. szám alatt tárgyalta a parlament az új Be. (2017. évi XC. tv.) hatályba lépésével összefüggő egyes törvények módosításával kapcsolatos javaslatot, melynek nagy részét még 2017 decemberében elfogadta az Országgyűlés. A javaslat 2/3-os részei nem kerültek be a kihirdetett jogszabályba, a 2017. évi CXCVII. törvénybe, melynek legtöbb szakasza az idei év közepétől lesz hatályos, de néhány paragrafusa már január 1-jén hatályba lépett.
Magyarország kormánya tavaly november 7-én benyújtotta a T/18316-os számú törvényjavaslatát a 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról. A képviselők a törvényjavaslatot december 11-én elfogadták, a köztársasági elnök pedig december 16-án aláírta, de kihirdetésére még pár napot várnunk kell.
A kormány tavaly november 7-én benyújtotta a T/18316-os számú törvényjavaslatát a 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról. A képviselők a törvényjavaslatot december 11-én elfogadták, a köztársasági elnök pedig december 16-án aláírta, de kihirdetésére még pár napot várnunk kell.
