Ahogy minden technikai újdonságnál lenni szokott, a világ egyszerre figyelt fel a 3D-nyomtatók előnyeire és veszélyeire. Ha a legújabb tudományos vívmányt illetéktelenek házilagos fegyver barkácsolására akarják használni, akkor van is ok az aggodalomra. Ha viszont mérnökök életét és akár bonyolult tárgyak tervezését könnyíti meg az eljárás, akkor nem lehet eléggé üdvözölni a módszert.
Most, hogy Angliában minden kétséget kizáróan megtalálták a XV. századi III. Richárd koponyáját, hazánkban újra feléledt a Petőfi-kultusz. Az 1989-es expedíció szponzora, Morvai Ferenc vállalkozó, illetve a Magyarok Világszövetsége úgy tartja: a Magyar Tudományos Akadémián a sor, hogy cáfolja érveiket. Holott az MTA már megtette.
Van-e élet a Marson? – firtatta sokáig az emberiség. Ma már nem ez a nagy kérdés, hanem az, hogy miként lehetne lakhatóvá tenni a vörös bolygót a Földről érkező kutatók, űrturisták, sőt akár letelepedni szándékozó kolóniák számára. Az augusztusban Marsot ért Curiosity amerikai űrszondán a világ szeme.
Ha volt Schmitt Pál államfő ebül szerzett kisdoktori címének, de legalábbis az abból támadt plágiumbotránynak társadalmi hasznossága, akkor az abban állt, hogy ráirányította a figyelmet a tudományos munkák eredetiségére. Ma már számítógépes programok léteznek a szellemi tolvajlás leleplezésére – de persze sokan ezt is megpróbálják kijátszani. Nézzük, mekkora sikerrel.
A Közel-Kelet évtizedek óta egyetlen hatalmas puskaporos hordó. Irán és Izrael nukleáris hidegháborúja robbanással fenyeget, melyben atomtudósok játsszák a statiszták szerepét. A diktatórikus teheráni rezsim fegyverkezéséről sokat tudni, Günter Grass német író pedig nemrég Izrael nukleáris arzenáljára irányította a világ figyelmét.
Jeszenszky Géza oslói nagykövet korábban párhuzamot vont a romáknál gyakori rokonházasság és azon tény között, hogy körükben az átlagosnál több a fogyatékos gyermek. Bár mindkét állítás igaz, botrányos vita tárgya lett, hogy egyikből szükségszerűen következik-e a másik. Egy viszont biztos: a vérfertőzés táptalaja lehet a genetikai rendellenességeknek.
Azon kell-e lenniük a kutatóknak, hogy a ma még gyógyíthatatlan betegségeket előbb-utóbb kezelni lehessen? Természetesen. De – az ígéretes gyógyászati eredménnyel kecsegtető őssejt-kísérletezés közben – el szabad-e pusztítani az embriókat? Ez a kérdés áll egy most indult európai aláírásgyűjtés középpontjában.
Melyikünk nem érezte már úgy, hogy Murphynek a címben idézett törvénye épp rajta teljesül be? Ki nem bosszankodott már azon, hogy egy készülék a garancia lejárta után szinte azonnal elromlik? A magyarázat sokszor nem a sors nem kifürkészhetetlen akaratában, hanem a tervezett elavulásnak nevezett jelenségben rejlik.
Korunk talán legnagyobb energetikai beruházásának jövője dőlhet el a következő hónapokban.
Össze lehet-e gyűjteni az afrikai sivatagba tűző nap sugarait, hogy a belőlük nyert energiával lássuk el Európa fogyasztóit? Lehetni éppenséggel lehet – nagy kérdés azonban, hogy érdemes-e.
