dr. Halmos Szilvia cikkei


Dies irae, avagy a felmondás napja
Dr. Halmos Szilvia  |  2019. december 31. Cégvilág

Dies irae, avagy a felmondás napja

Ha a felmondás közlésével kapcsolatban jogvita adódik, minden esetben a felmondó félnek kell alátámasztania a közlés megtörténtét, szabályosságát. Az elbocsátást fontolgató munkáltatónak tehát körültekintőnek kell lennie nemcsak a felmondás megfogalmazását, hanem a közlés körülményeinek megteremtését illetően.

Mi ellen véd a betegség? – avagy a keresőképtelen elbocsátása
dr. Halmos Szilvia  |  2019. december 4. Cégvilág

Mi ellen véd a betegség? – avagy a keresőképtelen elbocsátása

Jóllehet évek óta nincs hatályban az a szabály, hogy a munkavállalónak nem lehet felmondani keresőképtelensége idején, ma is számos bizonytalanság látszik a gyakorlatban azzal, hogy a munkaviszony megszüntethetőségét hogyan befolyásolja a munkavállaló betegsége. Cikkünkben igyekszünk pontos iránymutatást adni e kérdésben, kitérve arra is, milyen esetben kerülhet veszélybe a megromlott egészségi állapotú dolgozó munkaviszonya.

Elkötelezetten – a munkavállalói kötelezettségek forrása
Dr. Halmos Szilvia  |  2019. november 19. Cégvilág

Elkötelezetten – a munkavállalói kötelezettségek forrása

Munkavállalói kötelezettségeket fogalmazhatnak meg a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, így különösen a munkaviszonyt szabályozó jogszabályok valamint a munkavállalókra irányadó kollektív szerződés. A jogszabályok közül természetesen a Munka Törvénykönyve a leglényegesebb. Sajnos nem segít átlátni a munkavállalói kötelezettségek rendszerét, hogy e törvénykönyv a legkülönfélébb helyeken, elszórtan tartalmaz a munkavállalókra kötelezettségeket rovó rendelkezéseket.

„Túlhajtás nélkül” – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap?
dr. Halmos Szilvia  |  2019. szeptember 25. Szakma

„Túlhajtás nélkül” – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap?

A munkaidőről szóló fejezet a munka törvénykönyvének (Mt.) egyik legnehezebben érthető része. Ha csak arra az alapvető kérdésre keressük a választ, hogy legfeljebb hány órát lehet egy nap vagy egy héten dolgozni, máris értelmezési nehézségekbe ütközhetünk. A törvény ugyanis egy helyen azt írja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8 óra, majd néhány szakasszal később azt olvashatjuk, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Megnyugtatásképpen: az első látásra fennálló ellentmondás természetesen csak látszólagos. Azonban a helyes válasz megtalálásához nem árt némi ismeret az Mt. munkaidő mennyiségével és beosztásával kapcsolatos szabályozásának rendszeréről.

Meggondolta magát? – elállás a munkaszerződéstől
Dr. Halmos Szilvia  |  2019. augusztus 26. Szakma

Meggondolta magát? – elállás a munkaszerződéstől

A munkaviszonyok jelentős része három hónap próbaidővel kezdődik, amely alatt igen könnyen, indokolás nélküli, azonnali hatályú felmondással bármely fél kiléphet a kötelemből, és új szerződő partner után nézhet. Milyen helyzet azonban akkor, ha a felek a munkaszerződést már megkötötték, azonban a munkaviszony tehát még nem kezdődött el? Erre szolgál a munkaszerződéstől való elállás intézménye; cikkünk ennek szabályairól szól.

Ki pereskedhet ingyen munkaügyekben?
dr. Halmos Szilvia  |  2019. május 28. Cégvilág

Ki pereskedhet ingyen munkaügyekben?

A munkaügyi perek sajátos eljárásjogi intézménye az úgynevezett munkavállalói költségkedvezmény. Ez a munkavállalók széles köre számára elérhető, tehát nem csupán a legnehezebb anyagi helyzetben lévő alkalmazottak pereskedhetnek alacsony költségkockázat mellett.

A biztos fedezet – Kaució a munkajogban
dr. Halmos Szilvia  |  2019. április 9. Szakma

A biztos fedezet – Kaució a munkajogban

Az új munka törvénykönyve a korábbi bizonytalanságok eloszlatása végett rögzíti az óvadékkérés vagy kaució feltételeit, azokat munkavállalói biztosítékként megnevezve. Ám ahhoz, hogy a munkáltató szabályosan járjon el, hat korlátozást be kell tartania.