Bejelentkezés Hírlevél

Kiss Anna cikkei

Kiss Anna  |  2018. január 2. Szakma

„Szakaszhatárok” az új büntetőeljárásban – I.

Az alábbiakban az új büntetőeljárási törvény áttekintésének részeként a nyomozás új szerepét és az eljárási szakaszok egymáshoz való viszonyát ismertetjük. A törvény a vádirat legalapvetőbb tartalmi elemeit az érdemi elbírálás körébe emeli, így a jogbiztonság érdekében a vádló felelősségét erősíti, ugyanakkor az egyazon cselekmény miatti ismételt vádemelések lehetőségét megszünteti. Az új Be. strukturális jelentőségű újítása a bíróság tényállás-tisztázási kötelezettségének újragondolása.

Kiss Anna  |  2018. január 2. Szakma

Kényszerintézkedések új büntetőrendje – II.

Az alábbiakban az új büntetőeljárási törvény áttekintésének részeként a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedéseket ismertetjük. Az új kódexben a kényszerintézkedésekkel kapcsolatban érdemi változás látszólag nem történt, de ha jobban megnézzük az új szabályokat, akkor ez a kijelentés felülvizsgálatra szorul.

 

Kiss Anna  |  2018. január 2. Szakma

Új Be.: vagyonzárolás „előzetesben” – III.

Sorozatunkban ezúttal a vagyont biztosító kényszerintézkedéseket vesszük górcső alá, így megállapítható: az új Be. az eljárás hatékonysága és gyorsítása érdekében lehetővé teszi, hogy a vádemelés előtt az ügyészség és a nyomozóhatóság is elrendelhesse a zár alá vételt, például abban az esetben, ha a zár alá vétel tárgyának az értéke a százmillió forintot nem haladja meg.

Kiss Anna  |  2018. január 2. Szakma

Sértetti jogok és kötelezettségek az új Be.-ben – IV.

Sorozatunkban ezúttal a sértett jogait és kötelezettségeit vesszük górcső alá az új büntetőeljárási törvény elemzésekor. Ha az elfogadott kódexet a korábbi tervezetekkel összehasonlítjuk, látjuk, hogy a sértett fogalmának meghatározása már a Be.-javaslatban szűkült. Az új törvényben a hatályos Be.-hez képest végül ugyan valamivel tágabb lett, de alapjaiban nem változott.

Kiss Anna  |  2018. január 2. Szakma

Új Be.: védők régi-új szerepben – V. rész

Az új büntetőeljárási törvényben a védő szerepe alapvetően nem változik, így továbbra is a már megszokott jogok illetik és kötelezettségek terhelik. Néhány helyen azért érhetnek minket meglepetések, annak ellenére, hogy az új kódex indoklása is azt ígéri, a védő szerepét tekintve érdemi változás nem történik. Az eltérés néhány helyen jelentkezik csak.

Kiss Anna  |  2018. január 2. Szakma

Sérülékeny csoportok az új büntetőeljárásban – VI.

Az új Be.-ben a törvényhozó egy helyen szabályozza a sérülékeny csoportokra vonatkozó rendelkezéseke azért, hogy ezzel megkönnyítse a jogalkalmazó feladatát. A sérülékeny csoport – mint név – nem jelenik meg a törvényben, hanem a jogalkotó úgy rendelkezik az erre a körre vonatkozó normákról, hogy a különleges bánásmód biztosításának külön fejezetet szentel. Így az egyéniesítés tényleges érvényesülése is biztosítottá válik.

Kiss Anna  |  2018. január 2. Szakma

Tanúvédelem az új büntetőeljárásban – VII.

Ezúttal az új büntetőeljárásról szóló cikksorozatunkban már taglalt, a sérülékeny csoportokat megillető különleges bánásmód egy újabb aspektusát tekintjük át: ez pedig a fenyegetett helyzetbe kerülő tanú helyzete, akit az államnak meg kell védenie, ha a vallomását bizonyítékként akarja felhasználni a perben.

Kiss Anna  |  2017. május 15. Világjogász

A holland igazságszolgáltatásról

Speciális helyzetben van Hollandia, ahol a nemzetközi jog élvez elsőbbséget. Ez azt jelenti, ha a nemzetközi szerződések vagy határozatok mást mondanak, mint a belső jog, akkor a holland törvények háttérbe szorulnak. Különösen igaz ez a strasbourgi jogra, így az Európai Emberi Jogi Egyezményben foglaltak közvetlenül érvényesülnek. Ennek ellenére számos esetben kerül „összetűzésbe” egy holland bírósági döntés Strasbourggal. Jól példázza ezt az úgynevezett Kostowski-ügy strasbourgi végkifejlete, melynek következtében a hollandok inkább lemondanak arról, hogy a vádlott büntetőjogi felelősségét megállapítsák. Így nem adják fel sem a tisztességes eljárás elvét, sem a tanúk védelmét.

Kiss Anna  |  2017. május 3. Világjogász

A belga igazságszolgáltatásról

Belgiumban az államhatalmi ágak megosztásának és a jogállami kritériumoknak megfelelően az igazságszolgáltatás külön államhatalmi ágat képvisel, melynek a bíróság mellett része az ügyészség is. Annak ellenére a része, hogy az ügyészi szervezet nem független, és alkotmányjogi értelemben a végrehajtó hatalom alá rendelten végzi a tevékenységét. A napóleoni idők óta működő szervezet az elmúlt 200 évben viszont olyan változásokon ment át, melyek az igazságszolgáltatás szereplői közé emelték az ügyészeket. Ezt a kettőséget, melynek értelmében az ügyész független is, meg nem is, igen jól kifejezésre juttatja az a belga mondás, miszerint „a toll szolga, ám a szó szabad”.

Kiss Anna  |  2017. március 17. Világjogász

A horvát büntetőeljárásról

Az igazságszolgáltatást Horvátországban is a független bíróságok gyakorolják, míg az ügyészség a kormány alá rendelten végzi tevékenységét, de mellette létezik egy szakosított, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni vádhatóság is. A mediáció tekintetében nagy szerep jut az ügyésznek, aki a megállapodás megkötése után is eldöntheti, hogy vádat emel vagy megszünteti az eljárást.