Klemencsics Andrea cikkei


EJEB elmarasztalás öt ügyben

Az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly november óta öt jelentős ügyben hozott döntést, melyek közül három esetben a magántulajdon sérelme miatt, két alkalommal pedig a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme miatt marasztalta el hazánkat. Jelen cikkben az első négy eset kerül bemutatásra.

Klemencsics Andrea  |  2014. november 6. Szakma

Családi élet sérthetetlensége kontra rendőrségi eljárás

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) október 21-én elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) 8. cikkének, azaz a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog megsértése okán, mivel a kérelmezőnek előzetes fogvatartása során nem engedélyezte mostohaanyja temetésén történő részvételét.

Strasbourg: életfogytig szóló ítélet

Idén május 20-án döntött a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a Magyar László kontra Magyarország-ügyben, melyben elmarasztalta hazánkat az emberi jogi egyezmény vonatkozó cikkei alapján, azaz a kínzás tilalma és a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértése miatt. A kérelmezőnek 2000 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg 4150 euró eljárási költség mellett. Az elemzés az Ars Boni jogi folyóirítban jelent meg.

Strasbourg kontra Magyarország: vallásszabadság szinte mindenek felett

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az elmúlt hetekben tizenkét esetben marasztalta el hazánkat. Március 25-én 11 olyan döntést hozott, melyben a 6. cikk, azaz a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértése, míg április 8-án az egyházak jogállásával kapcsolatos magyar szabályozás miatt marasztalta el Magyarországot – összegzi az Ars Boni jogi folyóirat elemzése. A bíróság döntése szerint a 2011. évi CCVI. törvény sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. és 11. cikkét, azaz a gondolati-, lelkiismereti és vallásszabadságot, valamint a gyülekezési és az egyesülési szabadságot.

Magyar igazságszolgáltatás: strasbourgi intők és a statisztikák árnyékában

Az Emberi Jogok Európai Bírósága január óta kétszer marasztalta el Magyarországot. Az elmarasztalás oka mindkét esetben az Emberi Jogok Európai Egyezménye 5. cikkének, azaz a szabadsághoz és biztonsághoz való jog megsértése volt, azon belül is, az előzetes letartóztatás elhúzódása – derül ki az Ars Boni jogi folyóirat írásából.