2017. március 30. napján a Chowdury és mások kontra Görögország ügyben 42 bangladesi állampolgár fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (továbbiakban: EJEB, Bíróság) az Emberi Jogok Európai Egyezmény (továbbiakban: EJEE) 4. cikkének megsértése okán, mivel véleményük szerint a Manolada-i eperföldön való foglalkoztatásuk kimerítette mind a kényszermunka, mind pedig az emberkereskedelem bűncselekményét.
Elbuktuk a kvótapert! Az Európai Bíróság lesöpörte a Kormány által felsorakoztatott érveket, így Magyarország köteles lesz befogadni az 1294 menekültet.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség kontra Magyarország ügyben hozott döntése megmutatja, hogy az EJEB a vallásszabadság kérdését is az állami hatáskörből egyre jobban figyelme és jogfejlesztő értelmezése alá vonja.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának felállításáról 1950. november 4. napján aláírt, és 1953.szeptember 3. napján hatályba lépett Emberi Jogok Európai Egyezményének (továbbiakban: EJEE) II. fejezete rendelkezik, azon belül is a 19. cikk mondja ki, hogy az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása céljából megalakul az Európai Emberi Jogi Bíróság (a továbbiakban: a Bíróság, EJEB) amely állandó jelleggel működik. A Bíróság székhelye az Európa Tanács mellett van.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly november óta öt jelentős ügyben hozott döntést, melyek közül három esetben a magántulajdon sérelme miatt, két alkalommal pedig a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme miatt marasztalta el hazánkat. Jelen cikkben az első négy eset kerül bemutatásra.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) október 21-én elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) 8. cikkének, azaz a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog megsértése okán, mivel a kérelmezőnek előzetes fogvatartása során nem engedélyezte mostohaanyja temetésén történő részvételét.
Idén május 20-án döntött a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a Magyar László kontra Magyarország-ügyben, melyben elmarasztalta hazánkat az emberi jogi egyezmény vonatkozó cikkei alapján, azaz a kínzás tilalma és a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértése miatt. A kérelmezőnek 2000 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg 4150 euró eljárási költség mellett. Az elemzés az Ars Boni jogi folyóirítban jelent meg.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az elmúlt hetekben tizenkét esetben marasztalta el hazánkat. Március 25-én 11 olyan döntést hozott, melyben a 6. cikk, azaz a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértése, míg április 8-án az egyházak jogállásával kapcsolatos magyar szabályozás miatt marasztalta el Magyarországot – összegzi az Ars Boni jogi folyóirat elemzése. A bíróság döntése szerint a 2011. évi CCVI. törvény sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. és 11. cikkét, azaz a gondolati-, lelkiismereti és vallásszabadságot, valamint a gyülekezési és az egyesülési szabadságot.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága január óta kétszer marasztalta el Magyarországot. Az elmarasztalás oka mindkét esetben az Emberi Jogok Európai Egyezménye 5. cikkének, azaz a szabadsághoz és biztonsághoz való jog megsértése volt, azon belül is, az előzetes letartóztatás elhúzódása – derül ki az Ars Boni jogi folyóirat írásából.
A Strasbourgi Bíróság az ítélkezési szünet után, szeptember 24-én négy, míg október 10-én három magyar vonatkozású döntést tett közzé. Mindegyik ítélet elmarasztalja Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk 1 bekezdése, azaz a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértése okán.
