Az új kódex a nyomozás előtt egy úgynevezett előkészítő eljárással egészül ki, valamint átalakulnak a nyomozásra vonatozó szabályok, és új értelmezést kap az előkészítő ülés. Cikkünk negyedik részében az új büntetőeljárási törvény eljárási szakaszait ismertetjük az elsőfokú bírósági tárgyalásig.
A terhelt és a védő a nyomozási szakban a bíróságtól függetlenül formális egyezséget köthet a bűnösség beismeréséről.
A bíróság a vád tisztázása során bizonyítási eszközöket hivatalból csak pártatlanságának fenntartása mellett, az eljárási alapelvekre figyelemmel, indítványok alapján szerezhet be és vizsgálhat meg.
Az új büntetőeljárási kódex javaslatát feldolgozó cikksorozatunkban ezúttal a leplezett eszközökre és a kényszerintézkedésekre vonatkozó legfontosabb szabályokat mutatjuk be.
Annak eldöntése, hogy a szerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik-e, nem a Btk.-ban írt valamely törvényi tényállás fennálltától függ. A polgári per eldöntésének ezért nem előzetes kérdése, ha büntetőeljárás is folyamatban van, az eljárás felfüggesztésének ezen az alapon nincs helye. Önmagában célszerűségi okok – például okirati bizonyítékok beszerzése, tanúk meghallgatása a polgári perrel párhuzamosan folyó büntetőeljárásban – akkor sem adhatnak alapot a tárgyalás felfüggesztésére, ha a polgári perbeli tényálláshoz ezek adalékként szolgálhatnak.
Új szabályok várhatóak a jogválasztás, a személyes jog, a gondnokság és más védelmi intézkedések, a személyhez fűződő jogok, a csalárd kapcsolás, a fizetésképtelenségi eljárás és a választottbírósági megállapodás terén is.
Elkövetői oldalról jó heccnek vagy remek bosszúnak tűnhet az intim tartalmak nyilvánosságra hozatala, azonban nagyon könnyen azon kaphatják magukat, hogy kifejezetten súlyos bűncselekmények miatt kell felelősséget vállalni, és nem csak a saját, de mások életét is tönkre tehetjük egy ilyen meggondolatlan lépéssel.
A felperesek „együttesen” érvényesített nem vagyoni kártérítés iránti igénye nem értelmezhető. A károsultaknak külön-külön kell megjelölniük és értékelniük a személyhez fűződő jogsérelmet és a kiküszöbölésére alkalmas kárpótlást – a Kúria eseti döntése.
Az internetszolgáltató mint a szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez kereskedelmi mértékben nyújtó gazdasági társaság, az interneten az ún. fájlcsere útján elkövetett szerzői jogsértés jogkövetkezményeként az adatszolgáltatásra kötelezés keretében a személyes adatok kiadására az érintett személy hozzájárulásának hiányában nem kötelezhető – a Kúria eseti döntése.
Ha a takarékbetétes a halála esetére külön rendelkezést tesz, úgy ezen jogcselekményével a takarékbetét alapján járó összeget a hagyatékból kivonja. Külön rendelkezés hiányában azonban a takarékbetéten feltüntetett teljes körű kedvezményezett csak a betétes életében jogosult a betét felett rendelkezni, a betétes halála esetén az a hagyaték részét képezi – a Szegedi Ítélőtábla eseti döntése.
