Miközben a spanyol igazságszolgáltatás is törekszik bizonyos eljárásgyorsító megoldásokra, aközben folyamatosan számos kritika érte az elmúlt években. Az Emberi Jogok Európai Bírósága több ítéletében is elmarasztalta Spanyolországot az emberi jogok megsértése miatt, de a büntetőeljárás 2015-ös reformja ellenére az új Be.-t is számos kritika érte és éri, mivel a korábbi hibákat nem orvosolta, s az aggályok továbbra is megmaradtak.
Az olasz büntetőeljárás az általános eljárás (procedimento ordinario) keretében előzetes eljárásból (l’udienza preliminare) és bírósági szakaszból áll. Utóbbihoz tartozik a főtárgyalás (dibattimento). Az eljárás akkor kezdődik, amikor a rendőrség vagy az ügyész olyan tényről értesül, amely adott esetben szabálysértésnek vagy bűncselekménynek tekinthető.
Egyes elemeiben érdekes sajátosságok jellemzik a dán büntetőeljárást: például az ügyész nem nyomoz, és nem is ő a nyomozás ura, mint mondjuk Magyarországon. A dán ügyész „csupán” a vád képviselője, az ügyészi szakasz pedig hídszerepet tölt be a büntetőeljárásban, amely a nyomozás és a bírósági eljárás, ezen belül is a tárgyalás áthidalására hivatott. Egy másik érdekesség alapján napjainkban a dán büntetőeljárási törvényre szoktak hivatkozni azok a tagállamok, amelyek korlátozni akarják a védő jogait a büntetőeljárás első szakaszában. A dán Be. ugyanis tiltja, hogy a terhelt első kihallgatásakor kommunikáljon a védencével. Jelen lehet, de nem adhat tanácsot a gyanúsítottnak.
Cikkünkben az új Be. terhelti jogokra vonatkozó szabályait mutatjuk be részletesen.
A sértett az igazságszolgáltatás folyamatában különféle pozíciókat tölthet be. Jogi helyzetének megfelelően lehet feljelentő, magánindítványt előterjesztő, polgári jogi igényt érvényesítő (magánfél), tanú, vagy egyszerűen csak sértett. A nem közvádra üldözendő bűncselekmények esetében a sértett mint magánvádló lép fel. Ügyészi tétlenség esetén pedig pótmagánvádlóként érvényesítheti igényét. Mindezeken felül, a bizonyítási eljárásban a szakértői vizsgálat alanya is lehet.
Az Ügyvédek Nemzetközi Szervezetének (UIA) idei, 60. éves konferenciáját Budapesten szervezték. A rendezvény egyik fő témája: A jogi szakma kihívásai és lehetőségei.
Az Ügyvédek Nemzetközi Szervezetének hatvanadik éves konferenciáján, 2016. október 30-án délután, a Biotechnológia szekción belül az egészségügyet ért kibertámadásokról tartottak előadásokat. Magyar ügyvédek és más európai országokban élők is voltak az előadók között, de az óceánon túlról is érkeztek olyan szakemberek, akik a témával kapcsolatban számos érdekes információt osztottak meg az egybegyűltekkel.
Az Ügyvédek Nemzetközi Szervezetének hatvanadik, éves konferenciáján, 2016. október 29-én, a Marriott Hotel Lánchíd termében a Munkajogi szekción belül leginkább arra kerestek választ a felkért előadók, hogy milyen problémák jelentkeznek a hétköznapokban a távmunka és a rugalmas munkaidő viszonylatában. A témával kapcsolatos disputa ugyanakkor nemcsak a címben ígért kérdésekre terjedt ki, hanem ezen túlmenően más jogviszonyokat is érintett. Többek között szó esett a távmunkával kapcsolatban a XXI. században már sok helyen elérhető új technológiákról, ezek nyitottságáról, és arról, hogy az alkalmazottaknak milyen lehetőségei vannak ma a nem a munkahelyen, hanem leginkább otthon végezhető feladatok tekintetében.
A magyar főváros adott otthont az Ügyvédek Nemzetközi Szervezete (UIA) október 28. és november 1. között megrendezett éves kongresszusának, mely a szakmai világfórum életében éppen a hatvanadik volt. A rendezvény első témáinak ismertetőjét itt olvashatja. A kongresszus soron következő fő elemzéseként áttekintették a terrortámadások áldozatainak emberi jogait és az ezzel kapcsolatos európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslatot, melynek egyik tézise, hogy nemcsak azokra korlátozza a terrorizmus áldozatainak fogalmát, akik közvetlen sérelmet szenvedtek el, hanem a családtagjaikat is ideveszi.
A magyar főváros adott otthont az Ügyvédek Nemzetközi Szervezete (UIA) október 28. és november 1. között megrendezett éves kongresszusának, mely a szakmai világfórum életében éppen a hatvanadik volt. A plenáris ülések témája egyebek mellett a cégek megfeleltetési rendszerének bemutatása, ennek jogi szabályozása és a gyakorlatban felmerülő kérdések megválaszolása, továbbá az adatvédelmi szabályozás megerősítése és az adatlopással kapcsolatos kihívások áttekintése volt.
