Amennyiben a kötelezettségszegő magatartás miatt a munkáltató bizalma alappal rendül meg a munkavállalóban, a munkaviszony fenntartása a bizalomvesztés bekövetkeztekor válik lehetetlenné. A felmondás közléséig eltelt több hónapos késedelmet nem indokolhatják a munkáltatónak a folyamatos működés biztosítása céljából a munkavállaló pótlása érdekében tett intézkedései – a Kúria eseti döntése.
A bíróságon ellátott ülnöki tevékenység nem minősül az egyenlő bánásmód törvény szerinti egyéb helyzetnek. A diszkriminációra hivatkozó fél azonban bizonyíthatja, hogy a tevékenységével összefüggésben a munkáltató joggal való visszaélést követett el – a Kúria eseti döntése.
A visszamenőleges hatályú jogalkalmazás tilalmának megsértése nélkül is van lehetőség arra, hogy a hatósági határozat meghozatalát megelőzően létrejött jogszerűtlen közterület-használati jogviszony esetében már nem hatályos önkormányzati rendeletek díjmegállapító rendelkezéseit érvényesítse az önkormányzati hatóság – a Kúria eseti döntése.
Hivatalára méltatlanná vált kötelező felmentési okot munkahelyen kívüli magatartás és hivatali kötelezettségszegés egyaránt megalapozhat, ha alkalmas arra, hogy a munkáltató jó hírnevét rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa – a Kúria eseti döntése.
Az egyenlő bánásmód követelménye értelmében az életkor védett tulajdonságnak minősül, amelynek érvényesülnie kell a munkához való hozzájutásnál, a munkára való felvételnél, az alkalmazási feltételek körében, és a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezések körében is – az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntése.
Nincsen jogalap az alperes cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésére a peres eljárások, ügyészségi és közigazgatási hatósági eljárások indítása és vitele ügycsoportot illetően, ha az érintett személy ugyan jelentős számban kezdeményez peres és egyéb eljárásokat, azonban azok volumene a kóros mértéket még nem éri el és családjától minden téren támogatásban részesül – a Kúria eseti döntése.
Az egyenlő bánásmód követelménye értelmében az életkor védett tulajdonságnak minősül, amelynek érvényesülnie kell a munkához való hozzájutásnál, a munkára való felvételnél, az alkalmazási feltételek körében, és a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezések körében is – az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntése.
Meghaladta a Kúria a 2012-es jogegységi határozatában foglaltakat, és kimondta, hogy a végrendeleti tanú aláírása megfelel az aláírással szemben támasztott követelményeknek, ha a tanú a rá jellemző, általa kialakított egyedi írásformát és írásképet tükröző módon írja alá az okiratot. Ha a tanú személye az okiratból nem állapítható meg, a bíróság erre vonatkozóan bizonyítást folytathat le.
Az alapító okirat aláírásával a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséig függő jogi helyzet jön létre, a társasházzá alakuló tulajdonközösség azonban harmadik személyekkel szemben ez idő alatt is önállóan vállalhat kötelezettségeket.
A készenlét teljes időtartama alatt a munkavállalónak munkaképes állapotban a munkáltató rendelkezésére kell állnia. Egy munkafolyamat elvégzése után a munkavállalót automatikusan nem illeti meg pihenőidő – a Kúria eseti döntése.
