Mátyás Ferenc cikkei


Mátyás Ferenc  |  2014. december 14. Szakma

Ingyenes segítségből választási jogsértés

Az országgyűlésiképviselő-választásokhoz kapcsolódó kampányban az esélyegyenlőség alapelvét sérti az a sajtótermékben közzétett tartalom, amely egy jelölő szervezetet és jelöltet népszerűsít – szól a Kúria eseti döntése.

dr. Mátyás Ferenc  |  2014. december 11. Szakma

Hajsza az átkos iratainak tulajdonjogáért

Az állampártok és jogelődeik működése során keletkezett iratok, valamint azokhoz kötődő társadalmi szervezetek iratai az állam kizárólagos tulajdonában állnak, ezért azokon elbirtoklással nem szerezhető tulajdonjog – a Kúria eseti döntése.

dr. Mátyás Ferenc  |  2014. december 8. Szakma

Kettős természetű elévülés

Az elévülés figyelmen kívül hagyásával meghozott érdemi ügydöntő határozat anyagi jogi, míg az elévülés téves megállapítása eljárásjogi szabálysértés – a Kúria eseti döntése.

Mátyás Ferenc  |  2014. november 28. Szakma

Igazoltatásból közokirat-hamisítás

A rendőr szolgálati tevékenységeként végzett közúti ellenőrzésről készített jegyzőkönyv közokirat, amelyben az ellenőrzés helye, ideje olyan lényeges adat, amely valótlan tartalmú rögzítése közokirat-hamisítás – a Kúria eseti döntése.

dr. Mátyás Ferenc  |  2014. november 21. Szakma

Szerződésteremtő álképviselet

Az álképviselő eljárását a képviselt utólag jóváhagyhatja, ami nincs alakszerűséghez kötve. A teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződésmódosítás akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték – a Kúria eseti döntése.

Mátyás Ferenc  |  2014. november 7. Szakma

Eshetőleges, de különösen kegyetlen

Az emberölés esetében a különös kegyetlenség, mint elkövetési mód a szándék tudati, akarati oldalához és nem az érzelmi oldalához kapcsolódik, ezért a különös kegyetlenséggel véghezvitt emberölés eshetőleges szándékkal is megvalósítható – szól a Kúria eseti határozata.

Mátyás Ferenc  |  2014. november 3. Szakma

A névviselés szabályai a tudományos életben

A névviseléshez való jog sérelmét jelenti az, ha egy történész saját nevét minden egyéb, egyedi azonosításra (megkülönböztetésre) alkalmas jelzés nélkül tüntetik fel az ő kutatási témái közé is tartozó írás alatt, miközben nem ő a tényleges szerző, és nézetei sem azonosak a megjelentekkel  – a Kúria eseti döntése.