Az országgyűlésiképviselő-választásokhoz kapcsolódó kampányban az esélyegyenlőség alapelvét sérti az a sajtótermékben közzétett tartalom, amely egy jelölő szervezetet és jelöltet népszerűsít – szól a Kúria eseti döntése.
Az állampártok és jogelődeik működése során keletkezett iratok, valamint azokhoz kötődő társadalmi szervezetek iratai az állam kizárólagos tulajdonában állnak, ezért azokon elbirtoklással nem szerezhető tulajdonjog – a Kúria eseti döntése.
A munkaidő-kedvezmény a szakszervezeten keresztül illeti meg a érdekvédelmi tisztségviselőket. Így a munkavállaló nem kifogásolhatja közvetlenül a kedvezmény meghatározásával kapcsolatos munkáltatói intézkedést – a Kúria eseti döntése.
Az elévülés figyelmen kívül hagyásával meghozott érdemi ügydöntő határozat anyagi jogi, míg az elévülés téves megállapítása eljárásjogi szabálysértés – a Kúria eseti döntése.
A rendőr szolgálati tevékenységeként végzett közúti ellenőrzésről készített jegyzőkönyv közokirat, amelyben az ellenőrzés helye, ideje olyan lényeges adat, amely valótlan tartalmú rögzítése közokirat-hamisítás – a Kúria eseti döntése.
Az álképviselő eljárását a képviselt utólag jóváhagyhatja, ami nincs alakszerűséghez kötve. A teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződésmódosítás akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték – a Kúria eseti döntése.
Önellenőrzéssel csak az adóalapot és adó összegét lehet korrigálni, az adóelőleg összegét nem – a Kúria eseti döntése.
Az emberölés esetében a különös kegyetlenség, mint elkövetési mód a szándék tudati, akarati oldalához és nem az érzelmi oldalához kapcsolódik, ezért a különös kegyetlenséggel véghezvitt emberölés eshetőleges szándékkal is megvalósítható – szól a Kúria eseti határozata.
A névviseléshez való jog sérelmét jelenti az, ha egy történész saját nevét minden egyéb, egyedi azonosításra (megkülönböztetésre) alkalmas jelzés nélkül tüntetik fel az ő kutatási témái közé is tartozó írás alatt, miközben nem ő a tényleges szerző, és nézetei sem azonosak a megjelentekkel – a Kúria eseti döntése.
A kiskorúak védelme során abból kell kiindulni, hogy nem a felnőttek szintjén értékelik a látottakat, vagyis midig a védendő korosztály kialakulóban lévő értékrendjét kell alapul venni – a Fővárosi Törvényszék eseti döntése.
