A munkaviszony jogellenes megszüntetésekor a munkáltatónak meg kell térítenie a munkavállaló kárát, vagyis a munkavállaló vagyonában bekövetkezett olyan csökkenést, amelynek oka a jogellenes jogviszony-megszüntetés. A kárt okozó munkáltató köteles bizonyítani, hogy a munkavállaló nem tett eleget a kárenyhítési kötelezettségének – a Kúria eseti döntése.
A szerkesztői szabadság csak a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi követelményének érvényre juttatásával együtt értelmezhető – a Kúria egyedi döntése.
Az önkormányzati rendelet bevezetőjében pontosan meg kell jelölni, hogy a helyhatóság milyen törvényi felhatalmazás alapján alkotta meg rendeletét. Eredeti jogalkotói jogkör esetén az Alaptörvény 32. cikkének (2) bekezdésére kell hivatkozni – a Kúria egyedi döntése.
A közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének és kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhatnak. Korábbi büntetőítéletek önmagukban nem képezhetik eme intézkedések meghozatalának alapját – a Kúria egyedi döntése.
A közjegyző – mint hatóság által – a felek nyilatkozata szerint nyilvántartott élettársi kapcsolat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti hatóság előtt regisztrált élettársi kapcsolattal azonos. A törvényi hatály elismerése nem zárja ki, hogy a hatóság az élettársi kapcsolat valós tartalmát érdemben vizsgálja – a Kúria egyedi döntése.
Rendkívüli felmondás alapjául szolgál, ha a munkavállaló a munkaviszonya alapján tudomására jutott és bizalmas adatként kezelendő, az alperes üzleti dokumentumainak jelentős részét engedély nélkül telepített szoftverrel úgy semmisítette meg, hogy azok helyreállítására nem volt lehetőség – a Kúria eseti döntése.
Annak eldöntéséhez, hogy valamely ügyben az elkövetés- vagy az elbíráláskori törvény alkalmazása a kedvezőbb-e, a minősítéséhez tartozó büntetési tételek összevetésével lehet állást foglalni. Ha az elbíráláskor hatályban levő új büntetőtörvény szerint a bűncselekmény büntetési tétele enyhébb, akkor az új kódex alkalmazása indokolt, még akkor is, ha a korábbi törvény a feltételes szabadságra vonatkozóan kedvezőbb – a Kúria egyedi döntése.
Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. A fiatal felnőtt – 18 és 21 év közötti – életkori kategóriát az ítélkezési gyakorlat alakított ki, amelyet az eset körülményeitől függően enyhítő körülményként értékel. Ugyanakkor az életfogytig tartó szabadságvesztés törvényi korlátait tágító hatása nincs – a Kúria eseti döntése.
Lelkészi szolgálati jogviszonyon alapuló igények érvényesítésére az állami igazságszolgáltatás előtt nincs mód – a Kúria egyedi döntése.
Nincs helye valóságbizonyításnak abban a kérdésben, hogy egy bizonyos személynek egy másik személlyel kapcsolatban tett vallomása milyen hatással volt a büntetőítéletben az utóbbi személlyel szemben kiszabott büntetésre, mert az a jogerős ítélet eljárásjogilag nem megengedett kritikáját, a perbeli ítélőbíró adott bizonyítékra vonatkozó meggyőződésének megítélését jelentené – a Kúria eseti döntése.
