A próbára bocsátás a feltételes elítélés egyik formája. Jogkövetkezmény csak akkor fenyegeti az elkövetőt, ha a próbára bocsátás próbaideje nem telik el eredményesen. Ezért törvénysértő próbára bocsátás mellett a járművezetéstől eltiltás egyidejű alkalmazása – a Kúria, az ügyészség felülvizsgálati indítványára, eseti, a vádhatósággal egyetértő döntést hozott, s megváltoztatta a járásbíróság törvénysértő ítéletét.
Az idei választási év némiképp lelassította az elmúlt évek felpörgött jogalkotási tempóját, ám az vélhetően újra erőre kap az őszi önkormányzati választások után. A legdrasztikusabb csökkenés a törvények és a kormányrendeletek területén figyelhető meg, számuk mintegy 100-100 darabbal csökkent. Tavaly új rendeletalkotó szervként megjelent az energetikai hivatal, a PSZÁF pedig beolvadt az MNB-be, de az együttes joganyag is csak minimálisan tér el a tavaly kiadott MNB- és PSZÁF-rendeletek számától.
Jóllehet a sporttörvény módosításával sérült a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog, tehát feltételezhető az alaptörvény-ellenesség, a jogszabályt ennek ellenére nem küldte meg előzetes véleményezésre az Alkotmánybíróságnak Áder János államfő. Pedig ilyen esetben nincs mérlegelési lehetősége. Az Ars Boni jogi folyóirat elemzése szerint a szurkolók előtt két út kínálkozik: az ombudsman eljárása vagy az alkotmányjogi panasz.
Az elmúlt évek jogalkotását vizsgálva a kodifikációs hibák jelentős megszaporodása és rohamos minőségromlása figyelhető meg. A jogalkotásban már régóta nem a szakmai szabályokat rögzítő törvények és rendeletek érvényesülnek, hanem egy egészen speciális törvény, mégpedig Murphy-é: ami elromolhat, az el is romlik. Kis változtatással: amit el lehet rontani, azt el is rontják. Az Ars Boni jogi folyóirat elemzése.
Igencsak megosztja a jogászközönséget a dologi hitelbiztosíték, illetve a zálogjog: van, aki szenvedélyesen érdeklődik iránta, de akad, aki legszívesebben inkább nem is akarna tudni a létezéséről. Ők, ha lehet, inkább nem is foglalkoznak ilyen szerződésekkel. A dologi hitelbiztosítékok kérdéskörét Menyhárd Attila elemezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Wolters Kluwer Kft. közös konferenciáján – előadását az Ars Boni jogi folyóirat összegezte.
Mi történik akkor, amikor saját farkába harap a jogalkotási kígyó és a hatályba léptető rendelkezés hatálybalépését kezdi értelmezgetni, vagy amikor skizofréniában szenved a melléklet, mert azonos időben két hatály is vonatkozhatna rá? – teszi fel a kérdést az Ars Boni jogi folyóirat elemzése, arra is válasz keresve: hogyan jön ehhez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tűzoltásszerű csodafegyvere? Más szóval, amikor a KIM megunja, hogy a jogalkotó nem tud kodifikálni és orvosolni próbálja a hibákat.
Hatalmas pánik söpört végig a szombaton hatályba lépett új Polgári Törvénykönyvvel a vezető tisztségviselők deliktuális felelősségével kapcsolatosan a közéletben. A „titokzatos” szabály feloldásáról Vékás Lajost kérdezték az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Wolters Kluwer Kft. által, az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése alkalmából rendezett tudományos konferencián.
Hatalmas pánik söpört végig a szombaton hatályba lépett új Polgári Törvénykönyvvel a vezető tisztségviselők deliktuális felelősségével kapcsolatosan a közéletben. A „titokzatos” szabály feloldásáról Vékás Lajost kérdezték az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Wolters Kluwer Kft. által, az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése alkalmából rendezett tudományos konferencián.
