A közigazgatási perben a felek nem a közigazgatási döntés jogszerűségéről egyezkednek, hanem arról, hogy az ügyfél által felhozott jogsérelmet hogyan lehetne a jogszabály által biztosított mérlegelési jogkör keretei között orvosolni.
Cikkünk első részében a személyi állapotot érintő perek közös szabályait és a gondnokság alá helyezési per változásait ismerhették meg. Mai írásunkban a házassági perekről a származási perekről és a szülői felügyelettel kapcsolatos perekről olvashatnak.
Az új Pp. a személyállapoti perekre közös szabályokat határozott meg, illetve a régi Pp. szabályait részben kiegészítette és módosította.
Cikkünkben bemutatjuk, hogy hogyan változtatott az új Pp. a bírósági meghagyás intézményén és szerepén.
Az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően tilos a munkavállalók tevékenységének szisztematikus megfigyelése, a profilalkotás és a magánélethez való jogukat is csak szükséges és arányos intézkedésekkel lehet korlátozni.
Cikkünk harmadik részéből megismerhetik a járadék megállapítására, az általános kártérítésre, a kártérítés módosítására és az elévülésre vonatkozó bírói gyakorlatot.
A károsultat valós, hiteles kárenyhítési elhelyezkedési kötelezettség terheli azzal, hogy a szakképzettségéről, az egészségi állapotáról, egyéb körülményeiről köteles tájékoztatást adni.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.
Egy magyar férfi azért fordult az EJEB-hez, mert álláspontja szerint Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében garantált tisztességes eljáráshoz való jogát.
Cikkünk első részében a feltételes szabadságra bocsátási kérelmek elbírálásának bírósági gyakorlatát mutattuk be, mai írásunkban pedig a reintegrációs őrizet szabályainak gyakorlati megvalósulását ismertetjük.
